Bejelentkezés

x
Search & Filters

jazz fusion

Alex Skolnick (Testament, Savatage, Alex Skolnick Trio)

Születés / Halálozási dátum: 
1968. szeptember 29. vasárnap
Születési hely: 
Berkeley (Kalifornia) - USA
heavy metal
jazz fusion
thrash metal
Zenekar: 
Származás kategória: 
Külföldi

Biográfia: 

Alex Skolnick (Berkeley, Kalifornia, 1968. szeptember 29. –) amerikai gitáros, aki a Testament tagjaként vált ismertté a 80-as évek második felében. A 90-es évek elején kilépett a Testamentből, majd egy ideig a Savatage tagja volt. Saját zenekara az Alex Skolnick Trio mellyel jazzt játszik. Több előadó számára vendégeskedett már pályafutása alatt, valamint tagja a Savatage tagok által létrehozott Trans-Siberian Orchestra formációnak is.

Életrajz

Szülei Jerome és Arlene egyaránt egyetemi tanárok. Bátyja Michael Skolnick 1962-ben született. Alex Skolnick 9 évesen szerette meg a rockzenét a Kiss révén. Emellett nagy hatást gyakorolt rá Eddie Van Halen, Randy Rhoads és Jimi Hendrix stílusa is. Zenekarok terén a Beatles, a Led Zeppelin, a Van Halen és Ozzy Osbourne volt rá komoly hatással. A korai 80-as években Joe Satriani tanítványaként tanult meg gitározni, majd 16 évesen csatlakozott egy helyi együtteshez, mely Legacy néven működött. Az együttes hamarosan felvette a Testament nevet, majd 1987-ben nekiálltak rögzíteni debütáló lemezüket.

A korong The Legacy címmel jelent meg a Megaforce/Atlantic gondozásában. Néhány héttel később már az Anthrax és az Overkill társaságában turnézott, majd 1988-ban újabb Testament album jelent meg The New Order címmel, melyet az 1989-es Practice What You Preach követett a sorban. Ezen anyagok révén Skolnick komoly gitárhősi hírnévre tett szert, gyakran agatták rá a gitármagazinok a "legjobb thrash gitáros" és a "leginkább alábecsült gitáros" címkéket. 1990-ben jelent meg a Souls of Black című Testament album, mely minden korábbinál magasabb helyre jutott a Billboard 200 listáján. Az 1992-es The Ritual album a korábbi thrash metal helyett egy power metalosabb irányba fordult, így vegyes fogadtatásban részesült. Alex Skolnick a megjelenést követően elhagyta az együttest. Döntése hátterében zenei nézeteltérések álltak.
„     Még csak 24 voltam, és az előző években kizárólag a Testamentre koncentráltam. Ahhoz, hogy fejlődni tudjak, ki kellett törnöm a "metalgitáros" szerepkörből. Sokoldalú zenész szerettem volna lenni, aki bátran elvállalhat bármilyen session munkát. Szerettem volna különböző stílusú zenészekkel játszani, felfedezni a világzene és a jazz titkait.     ”
– Alex Skolnick

Kilépése után a Savatage tagja lett. Criss Oliva többször emlegette a zenekarnak, hogy szereti Skolnick stílusát , így halála után Jon Oliva Skolnickot kereste meg a megüresedett helyre. Skolnick az 1994-es Handful of Rain albumon gitározott, de ő volt látható/hallható a Japan Live '94 című koncertlemezen/videókazettán is. Ekkoriban olyan jazz zenészek játékát tanulmányozta, mint Miles Davis, John Coltrane, Wes Montgomery, Joe Pass, Pat Metheny, John McLaughlin, Mike Stern, Garth Webber, Pat Martino, Chick Corea vagy Dianna Reeves.

Session munkái révén olyan előadókkal dolgozott együtt, mint az Attention Deficit, vagy a The Dream Engine. Ezt követően megalapította a SkolTones formációt, ahol instrumentális bluest játszott. Ebből lett a jazzesebb SkolPatrol, amit az Alex Skolnick Trio követett. Felkérést kapott a Trans-Siberian Orchestra együttesbe is, melynek a mai napig tagja. A zenekart Savatage zenészek hozták létre, még a 90-es évek közepén. Emellett számos zenésszel dolgozott együtt, többek között Ozzy Osbournenal, Stu Hamm (Joe Satriani, Steve Vai) basszusgitárossal, vagy Les Claypool (Primus) basszusgitáros/énekessel. Saját zenekara az Alex Skolnick Trio a 2000-es évek elején indult. Az együttes 2002-ben jelentette meg első albumát, melyet 2004-ben és 2007-ben követte a folytatás. Az Alex Skolnick Trio az utóbbi tíz évben több rangos zenei díjat tudhat magáénak. A zenekar érdekessége, hogy időközönként feldolgoznak egy-egy közismert metaldalt, jazzes köntösbe bújtatva.

2004-ben felbukkant a Lamb of God Ashes of the Wake albumán is, mint vendégzenész. Az anyagon még egy vendéggitáros is szerepelt Chris Poland személyében. 2005-ben visszatért a Testament soraiba. Ugyan a First Strike Still Deadly válogatásalbum alkalmával, valamint a "Thrash of the Titans" rendezvény keretein belül már korábban is összejött régi zenésztársaival, de a 2005-ös visszatérése stúdióalbumot is eredményezett. A The Formation of Damnation 2008-ban jelent meg, mely pozitív kritikákban részesült. 2009-ben vendégeskedett a mexikói Rodrigo y Gabriela gitárduó számára, méghozzá annak 11:11 című albumán. A lemezen az Atman című szám szólója fűződik a nevéhez.

Stílus, hangszer

Alex Skolnick a 80-as évek végén szerzett magának gitárhősi hírnevet a Testament tagjaként. Szólói egyszerre technikásak és könnyen értelmezhetőek, melyek kerülik a felesleges technikai bravúrokat. A Testament gitárosaként bizonyította, hogy remek ritmusgitáros is egyben. Széles zenei látókörrel rendelkezik, otthonosan mozog a jazz világában is, melyet az Alex Skolnick Trio keretein belül valósít meg. Nagyrészt Gibson formájú Heritage gitárokat használ, rendszerint a bal kezével vibratózva. Elmondása szerint a Heritage gitárok olyan minőséget képviselnek, mint csak a 60-as, 70-es évek Gibson gitárjai.

A Testament koncerteken a H-150-es modellt, valamint az ezen alapuló, ám kissé eltérő paraméterekkel rendelkező signature modellt használja. Az Alex Skolnick Trio tagjaként pedig egy félig üreges testű H-575-ös hangszert használ. Emellett egy Ibanez 540 Power II modell is megtalálható a gyűjteményében, melyet főleg a Testament korai éveiben használt, de emellett gyakran használ Gibson Les Paul gitárokat is. A Marshall erősítőkhöz már a Testament óta hozzá van szokva, de ha jazzről van szó akkor Budda kombót használ. Heritage gitárjaiba rendszerint Seymour Duncan hangszedőket rak. Kezdő és haladó gitárosok számára internetes fórumot is vezet a tapasztalatairól.

Tovább a Testament oldalára.

 

Forrás: wikipédia
 

Egyéb képek: 

Testament - More Than Meets The Eye
https://www.youtube.com/watch?v=09rHDabBQfA
Testament - Souls of Black
https://www.youtube.com/watch?v=iqiTNHJVp9E
Testament - Over The Wall
https://www.youtube.com/watch?v=apD_nDwOSxQ
Testament - Trial by fire
https://www.youtube.com/watch?v=qeP20I-E9BE
Testament - Electric Crown
https://www.youtube.com/watch?v=felyOmO6liE
Testament - The Legacy
https://www.youtube.com/watch?v=ig6E1Vi7EdM
Testament - Into The Pit
https://www.youtube.com/watch?v=dCYJXNLxSsA
Testament - Practice What You Preach
https://www.youtube.com/watch?v=FsTZGtK5bnw
Testament - Return To Serenity
https://www.youtube.com/watch?v=TBfjicipi00
Testament - Disciples Of The Watch
https://www.youtube.com/watch?v=x8Ate8yxwQQ
Testament - Native Blood
https://www.youtube.com/watch?v=n5GTEmIrP8A

Keith Emerson (Emerson, Lake & Palmer, Nice)

Születés / Halálozási dátum: 
1944. november 02. csütörtök
Születési hely: 
Todmorden - Anglia
rock
jazz fusion
progresszív rock
Származás kategória: 
Külföldi

Biográfia: 

Keith Emerson (1944. november 2.) angol billentyűs és zeneszerző. A Nice, majd az Emerson, Lake & Palmer tagjaként vált világhírűvé. Őt tekintik a szimfonikus rocknak nevezett irány elindítójának.

Nice

A Nice zenéjét Keith tehetsége, ízlése, virtuozitása és excentrikussága határozta meg. Ekkoriban főként két, a klasszikus zene és a jazz közötti hidat építő zongorista hatott játékára: a francia Jacques Loussier és az ekkortájt a Charles Lloyd Quartetben játszó Keith Jarrett. A Nice rendszeresen játszott is a Lloyd repertoárjából (mindenekelőtt a Sombrero Samet és a Sorceryt). Az 1968-as második lemez (Ars Longa Vita Brevis) már teljesen a billentyűzsonglőr elképzeléseit tükrözte. Az A oldalon részletek hallhatóak Sibelius Karélia szvitjéből, a B oldal pedig Johann Sebastian Bach III. Brandenburgi versenyének rock átirata. Teljesítményére már a szakma is meglepetten kapta fel a fejét. 1969 októberében jelent meg az öttételes Five Bridges, amelyen Emerson kiélhette grandiózus vágyait: Bach, Csajkovszkij, Guida, Sibelius, Bob Dylan és Coleman Hawkins dallamit gyúrta összefüggő szvitté és bolondította meg helyenként jazzes futamokkal és boogie-woogie-val.

Emerson Lake and Palmer

1969-ben a szaksajtó a billentyűs hangszerek Jimi Hendrixe címkével illette. Az első lemezekkel a progresszív rock egyik legnépszerűbb formációja lett az ELP. Keith Bartók Béla- és Muszorgszkij-feldolgozásaival legendássá vált, és a komolyzeneértők elismerését is kivívta. Az ELP saját kompozíciói szintén azt a hitet erősítették, hogy a progresszív rock új dimenziókat nyit a rock világában. Sikerük csak 1974-ig tartott, utána a zenekar feloszlott. Ezután többször újjáalakultak a ’80-as és a ’90-es években. Keith az utóbbi időkben már saját neve alatt turnézik. Az utóbbi években Marc Bonilla gitárossal játssza számait.

Stílusa

Emerson a Nice-ban és az ELP korai éveiben nem nélkülözte a botrányos színpadi jeleneteket sem: szabályos „ökölharcot” vívott Hammond L-100-as orgonájával. Kézzel, lábbal, bokszerrel, korbáccsal és minden keze ügyébe kerülő eszközzel ütötte, verte felszerelését, ami két Hammond-orgonából, egy elektromos zongorából, egy Moog-szintetizátorból, egy mellotronból és egy Steinway hangversenyzongorából állt. Később ez a szadista magatartás annyira eluralkodott rajta, hogy zenésztársait sem kímélte. Egyik alkalommal például dobszólója közben korbáccsal úgy eltángálta Carl Palmert, hogy a zenészt kórházba kellett szállítani. Fellépéseik további látványossága volt, hogy Emerson előadásonként „kibelezett”, szétmarcangolt egy Hammond-orgonát is. Mint szemtanúk elmondták: A zsinórokat úgy szaggatta ki belőle, mint a tyúkbelet, és Emersont a koncertek végén félholtként támogatták az öltözőbe, ahol órákon át injekciókkal élesztgették. Legendás tettei közé tartozik még, hogy Leonard Bernstein Amerika című számának szatirikus előadása közben elégette az amerikai lobogót. Dallamos és virtuóz stílusával számos újítást vezetett be: ő alkalmazta zenéjében először a Hammond-orgonát, majd a Moogot, ő szólaltatott meg néhány billentyűsorral hegedűket, kórusokat, nagyzenekari hangzást.

Tovább az Emerson, Lake and Palmer oldalára.

 

Forrás: wikipédia
 

Egyéb képek: 

Emerson Lake & Palmer - Nutrocker
https://www.youtube.com/watch?v=rX0vOYwHj30
Emerson Lake & Palmer - Promenade & The Gnome
https://www.youtube.com/watch?v=_Y1x04hAUT4
Emerson,Lake & Palmer - C'est La Vie
https://www.youtube.com/watch?v=kj1Cy3YtK9w
Emerson,Lake & Palmer - Knife Edge
https://www.youtube.com/watch?v=-B3UrB_dex8
Emerson, Lake & Palmer - Toccata
https://www.youtube.com/watch?v=O6vN9nadqtQ
Emerson, Lake & Palmer - The Sage
https://www.youtube.com/watch?v=L9Ippzdh0Qg
Emerson, Lake & Palmer - Tarkus
https://www.youtube.com/watch?v=AH4LAitSXCM

John Myung (Dream Theater, Platypus)

Születés / Halálozási dátum: 
1967. január 24. kedd
Születési hely: 
Chicago - USA
jazz fusion
progresszív metal
progresszív rock
Zenekar: 
Származás kategória: 
Külföldi

Biográfia: 

John Myung (teljes nevén John Ro Myung) (Chicago, 1967. január 24.) basszusgitáros, dalszerző, a progresszív metal együttes Dream Theater alapító tagja.

Zenei pályája

A Chicagóban született, koreai származású Myung a Long Island-i Kings Parkban nőtt fel. Öt évesen kezdett hegedülni és egészen 15 éves koráig a hegedű volt a hangszere, amíg fel nem kérték, hogy csatlakozzon egy iskolai együtteshez basszusgitárosként. Érettségi után iskolai barátjával, John Petruccival, jelentkeztek a Berklee College of Musicba, ahol megismerkedtek Mike Portnoyjal. Hárman alapították meg a Majesty nevű zenekart 1985-ben, amely később felvette a Dream Theater nevet.

Habár zeneileg fő tevékenysége a Dream Theater, karrierje során több projektben is részt vett. Első Dream Theateren kívüli zenei kalandja a prog rock Platypus volt Rod Morgenstein (Dixie Dregs) dobossal, Ty Tabor (King's X) gitárossal és Derek Sherinian (ex-Dream Theater) billentyűssel. A Platypus folytatásaként értelmezhető The Jelly Jam ugyanezzel a felállással működött, kivéve Sheriniant. Ezen zenekarai mellett számtalan felvételen játszott vendégként.

A visszahúzódó természetű Myung fő hatásai között Chris Squire, Steve Harris, Geddy Lee és Cliff Burton említhető, és az ő csapataik, a Yes, az Iron Maiden, a Rush és a Metallica.

Tovább a Dream Theater oldalára.

 

Forrás: wikipédia
 

Egyéb képek: 

Dream Theater - On The Backs Of Angels
https://www.youtube.com/watch?v=28MmnThlYOo
Dream Theater - Constant Motion
https://www.youtube.com/watch?v=RFiexmXEccE
Dream Theater - The Spirits Carries On
https://www.youtube.com/watch?v=xtnz2O4Chfw
Dream Theater - Forsaken
https://www.youtube.com/watch?v=C7oH6Ku27Us
Dream Theater - Another Day
https://www.youtube.com/watch?v=LYtiDCXLAcQ
Dream Theater - Lie
https://www.youtube.com/watch?v=VD7OdyY1js4
Dream Theater - As I Am
https://www.youtube.com/watch?v=IIyoGPOwqLM
Dream Theater - Home
https://www.youtube.com/watch?v=hXIHPOV2yl8
Dream Theater - Surrounded
https://www.youtube.com/watch?v=6mJmJ6PpGzI
Dream Theater - Take The Time
https://www.youtube.com/watch?v=KSChdfAzbqg
Dream Theater - A Rite Of Passage
https://www.youtube.com/watch?v=gX6jirCykI0
Dream Theater - Under A Glass Moon
https://www.youtube.com/watch?v=tzxFZBDLLrs
Dream Theater - Pull Me Under
https://www.youtube.com/watch?v=5VxYflVXB_c
Dream Theater - Wither
https://www.youtube.com/watch?v=-boKk8uhmcY
Dream Theater - Endless Sacrifice
https://www.youtube.com/watch?v=dFXq1ixoE8k
Dream Theater - Hollow Years
https://www.youtube.com/watch?v=qU6fmgnWDfk
Dream Theater - I Walk Beside You
https://www.youtube.com/watch?v=yijAe4M2yoI
Dream Theater - The Dark Eternal Night In
https://www.youtube.com/watch?v=EkF4JD2rO3Q
Dream Theater - The Count Of Tuscany
https://www.youtube.com/watch?v=E4yzYKIiV9Y
Dream Theater - These Walls
https://www.youtube.com/watch?v=Uk9WTBYuVUI

Jordan Rudess (Dream Theater, Dixie Dregs, Liquid Tension Experiment)

Születés / Halálozási dátum: 
1956. november 04. vasárnap
Születési hely: 
Great Neck (New York) - USA
jazz fusion
progresszív metal
progresszív rock
Származás kategória: 
Külföldi

Biográfia: 

Jordan Rudess (eredeti nevén Jordan Charles Rudes) (Great Neck, NY, 1956. november 4.) billentyűs, dalszerző, a Dream Theater amerikai progresszív metal együttes tagja.

Zenei pályája

Jordan 1956-ban született a Rudes család gyermekeként. Második osztályos korában a tanára figyelt fel zongorajátékára és rögtön tanítani kezdte. Kilencévesen beiratkozott a neves Juilliard School of Music előkészítő szakára, hogy klasszikus zongorázást tanuljon, de tinédzser évei végén érdeklődése a szintetizátorok és a progresszív rock felé fordult. Szülei és tanárai tanácsának ellenére otthagyta a klasszikus zongorát és prog rock billentyűs lett.

Első szólóalbuma 1988-ban jelent meg Arrival címmel (még Rudes néven), majd szerepelt Vinnie Moore gitáros és Tom Coster billentyűs albumain. 1994-ben a Keyboard Magazin szavazásán a "Legjobb új tehetségnek" választották meg az előző évben megjelent Listen című második szólóalbumán nyújtott teljesítménye miatt. (Ugyanezen a szavazáson a Dream Theater akkori billentyűse, Kevin Moore lett a második.) Szólópályája során Rudess egyaránt készített komolyzenei ihletésű és progresszív rock lemezeket.

1995-ben a Dream Theater és a Dixie Dregs is meghívta a soraiba, hogy az éppen megüresedett billentyűs posztot betöltse. Rudess végül a Dixie Dregs mellett döntött, mivel friss családapaként a Dream Theater intenzív turnézását nem tudta vállalni. A csapattal töltött években hozta létre Rudess a Dixie Dregs-dobos Rod Morgensteinnel közös projektjét. A duó ötlete egy Dixie Dregs koncerten született meg, amikor egy váratlan áramszünet során egyedül Rudess szintetizátora maradt működőképes és persze a dobok. Amíg az áramszünet tartott Rudess és Morgenstein szórakoztatták a közönséget.

A Rudess Morgenstein Project 1997-ben adta ki eddigi egyetlen stúdióalbumát. A lemezbemutató turnén a Dream Theater előzenekaraként játszottak. Ugyanebben az évben hozta létre a Dream Theater-dobos Mike Portnoy a Liquid Tension Experiment nevű projektet John Petrucci gitárossal és Tony Levin basszusgitárossal, amelybe billentyűsként Jordan Rudesst hívta meg. 1998-ban és 1999-ben két albumot készített a Liqiud Tension Experiment, amikor a Dream Theater újra felkérte Rudesst, csatlakozzon az együtteshez. Rudess pár nap gondolkodás után igent mondott.

Az első Dream Theater album, amelyen Jordan Rudess volt a zenekar billentyűse, a nagy sikerű Metropolis Pt. 2: Scenes from a Memory. A Dream Theater teljes jogú tagjaként is számtalan projektben vesz részt. 2000-ben a Dream Theater-gitáros John Petruccival duóban készített nagylemezt (An Evening with John Petrucci and Jordan Rudess), szerepelt David Bowie 2002-es és Neal Morse 2005-ös albumán. 2007-ben az instrumentális prog rockot játszó magyar K3 zenekar Under a Spell című albumán is játszott vendégként. Legutóbbi szólóalbumán (Notes on a Dream, 2009) Dream Theater dalok átiratait játssza.

Elmondása szerint Rudess példaképei billentyűsként Keith Emerson, Rick Wakeman és Patrick Moraz. Kedvenc együttesei pedig a Gentle Giant, a Yes, a Genesis, a Pink Floyd, az Emerson Lake and Palmer, a King Crimson, Jimi Hendrix, az Autechre és az Aphex Twin.

Tovább a Dream Theater oldalára.

 

Forrás: wikipédia
 

Egyéb képek: 

Dixie Dregs - The Bash
https://www.youtube.com/watch?v=VohubM8Hls4
Dixie Dregs - Odyssey
https://www.youtube.com/watch?v=CdK1ESw3KL0
Dixie Dregs - Kat Food
https://www.youtube.com/watch?v=Qk0o0yR_GRs

Oldalak