A melodic death metal (melyet melodeath-nek vagy MDM-nek is szoktak nevezni), egy olyan heavy metal stílus, amely a brit heavy metal új hullámának (NWOBHM) elemeit a death metallal vegyíti. A stílust az 1990-es évek elején és végén fejlesztették ki, elsősorban Angliában és Skandináviában. A svéd death metal szcénának különösen nagy szerepe volt a melodeath népszerűsítésében, melynek központja rövid időn belül a svédországi Gothenburgban fixálódott (Gotherburg metal néven). Ez volt az, ami inspirálni kezdett jó néhány amerikai együttest, virágzó melodeath mozgalmat szülve az országban.

Zenei jellemvonások

A melodic death metal a NWOBHM bizonyos elemeit használja fel, úgymint a gyors riffeket és harmonikus gitárjátékot; ugyanakkor a death metal jellemzői is megtalálhatók benne, például az erősen torzított gitárhang, a gyors duplázó dobütemek és néha blast beatek. A stílusra jellemző vokál a harsány sikoltozástól a tiszta éneklésen át a halálhörgésekig terjed.

A kezdet (korai 1990-es évek)

A melodic death metal népszerűségéért a tiszteletadás a ’90-es évek együtteseit illeti: a Gothenburg metal szcéna alapjait ugyanis ők, az In Flames, az At The Gates, és a DarkTranquility fektették le. A melodeath másik meghatározó alapító atyja a brit származású Carcass együttes, amely bár grindcore stílusban indult, később a death metal felé vette az irányt, s az 1993-as ’Heartwork’ című albumukkal a melodeath úttörőjévé vált, autentikus stílussá emelve az irányzatot.

A kései ’90-es évek és kapcsolat más stílusokkal

A ’90-es évek végétől kezdve a melodicdeath metal együttesek több dallamos kórust és riffet használtak, valamint nagyobb előszeretettel építettek bele számaikba billentyűsöket, mint más death metal zenekarok. A death metallal ellentétben a melodeath képviselői nem érezték kötelességüknek, hogy a halál, erőszak, vér és horror témáiról írjanak dalokat. A melodeath a modern metalcore stílus szerteágazó változatait idézte elő – a melodicmetalcore például a 2000-es évek elején, különösképpen az USA-ban vált megszokott jelenséggé. Stewart Mason az Allmusic képviseletében megemlítette, hogy a svéd death metal „növekvő dallamossága” a post-hardcore agresszióját és a black metal torok-üvöltéseit kombinálja a sokkal dallamosabb és technikailag profibb gitárszólamokkal. Stewart Mason állítja, hogy a stílus nagy népszerűségre tett szert az USA-ban, s jellemzésére létrehozta a „Swedecore” elnevezést (mint olyan együttesek, akik Észak-Európán kívül skandináv stílusú metalt játszanak).