Bejelentkezés

x
Search & Filters

Albert Lee

Megalakulás dátuma/Aktív évek: 
1959

További képek

Biográfia: 

Albert Lee (Leominster, Herefordshire Anglia, 1943. december 21.) különleges hibrid (pengető, és ujj egyszerre) pengetési technikájáról híres Grammy-díjas angol gitáros.

Londonban a Blackneath nevű városrészben nőtt fel, édesapja zenész volt, a gyermek Albert pedig zongorázni tanult. Ez idő alatt - ugyanúgy mint sok korabeli gyerek - Buddy Holly, és Jerry Lee Lewis rajongójává vált. 1958-ban kezdett gitározni, amikor szüleitől egy használt Höfner Presidentet kapott ajándékba. A Höfnert később egy csehszlovák Grazioso-ra cserélte - ez a később Angliában Futurama, a kelet-európai piacon Jolana márkanévvel forgalmazott gitárok elődje volt. A 16 éves Albert abbahagyta az iskolát, hogy minden idejét a zenélésre fordíthassa.

Pályafutása Angliában

Számos zenekarban játszott 1959-től kezdődően, zenei stílusa leginkább a country, R&B, és rock and roll volt. Buddy Holly mellett hatással volt zenéjére Cliff Gallup, Grady Martin, az Everly Brothers, Scotty Moore, James Burton és Jerry Reed. Első szólógitáros sikereit Chris Farlowe és a The Thunderbirds mellett érte el. Bár nagyon élvezte ezt a játékot, de vágyott rá, hogy countryt játszhasson. Emiatt 1968-ban elhagyta Farlowe-t, és a The Thunderbirds-öt.

Az ezt követő időszakban a Heads Hands & Feet tagjaként - Fender Telecastert használva - a közönség elképesztő tempójú játékáról ismerte meg, és gitárhőssé vált. A Heads Hands & Feet nagyon népszerűvé vált az Egyesült Királyságban, szerepelt az Old Grey Whistle Test című műsorban, illetve a kontinensen is ismertségre tett szert a német Beat Club műsorbeli fellépés során.

Nemzetközi siker

1971-ben Lee közreműködött a Deep Purple billentyűsének Jon Lordnak Gemini Suite című lemezének élő felvételén. Az album a Concerto for Group and Orchestra Deep Purple lemez folytatása, továbbgondolása volt. A Gemini Suite első élő előadásain Richie Blackmore gitározott, ám a felvételre történő meghívást elutasította, így Albert Lee helyettesítette. A lemezen szerepel még Yvonne Elliman, Ian Paice (Deep Purple), Roger Glover (Deep Purple), Tony Ashton és a Londoni Szimfonikus Zenekar Sir Malcom Arnold vezényletével.

1974-ben csatlakozott a The Crickets-hez basszusgitáros jó barátjával Rick Grech-csel (Blind Faith), Sonny Curtis-szel és Jerry Allison-nel együtt újraformálva Buddy Holly legendás együttesét. A zenekar három albumot vett fel - ezek egyike az A Long Way From Lubbock. Ezenkívül Lee kapott egy csomó egyéb munkát beugró "session" gitárosként is. 1976-ban Emmylou Harris meghívta a The Hot Band-be, az Elvis Presley együttesébe visszatérő legendás James Burton helyére. A The Hot Band-ben együtt játszott Ricky Skaggs-szel és Rodney Crowell-lel is.

1978-tól öt éven keresztül Eric Clapton együttesében játszott, egy élő felvételen - a Budokan in Japan-on - is szerepel. Clapton önéletrajzi könyvében úgy ír erről az időszakról, hogy a közös humor - mindketten nagy rajongói a Monthy Pythonnak, és Spike Milligannek - azonnal összehozta őket. A turnék során egy képzeletbeli duót alakítottak Duck Brothers néven, és Acme gyártmányú bakelit kacsahívó sípon játszva az őrületbe kergették a többi zenészt, akik egyáltalán nem találták ezt viccesnek. A Duck Brothersben Eric-et "Peking"-nek, Albertet "Bombay"-nek hívták. Eric Clapton később legendás Blackie gitárjának tokjára is ráfestette a Duck Bros logót.

1983-ban az Everly Brothers újraalakulásakor tartott koncert zenei igazgatója volt.

1987-ben Gerry Hogan meghívta a Newburyben (West Berkshire, Anglia) megrendezett Steel Guitar Festival-ra. Lee először aggódott, hogy frontemberként kell kiállnia, de koncert végül nagyon sikeres lett, és ezután rendszeresen koncertezett a Hogan's Heroes-zal. Ez egy tagjait állandóan változtató formáció volt, amelyben olyan sztárok játszottak mint Eric Clapton, Tommy Emmanuel, Lonnie Donegan, Dave Edmunds, Marty Wilde, Willie Nelson, Nanci Griffith, Don Everly, Emmylou Harris, Sonny Curtis és Rodney Crowell.

Szerepelt a 2002. november 29-én George Harrison emlékére rendezett koncerten a Royal Albert Hallban. Az eseményről DVD-t és CD-t adtak ki Concert for George címmel. A 2002-es évben kapott Grammy-díjat Legjobb instrumentális country előadás kategóriában a Foggy Mountain Breakdown című számért. 2006 szeptemberében szerepelt a Primal Twang: The Legacy of the Guitar produkcióban. 2007-ben fellépett a chicagoi Crossroads Guitar Festival-on, és a londoni O2 arénában az Ahmet Ertegün Tribute Show-n a Bill Wyman's Rhythm Kings formáció tagjaként. 2008-ban a Hogan's Heroes-zal kiadta a Like This című albumot. Albert Lee rendszeresen turnézik Bill Wyman's Rhythm Kings-szel is.

Jelenleg malibui otthonában él Kaliforniában.

Albert Lee számos díjat kapott az évek során a játékárt - köztük öt alkalommal nyerte el egymás után a Guitar Player magazin "A legjobb country gitáros" díját. A zeneiparban technikai virtuozitásáról, és sebességéről ismert, de ugyanúgy jellemző a játékára a pedal steel gitár hangzására hasonlító húrnyújtásos játékmód.

Ő a "gitárosok gitárosa", rengeteg produkcióban vett részt ismert és kevéssé ismert gitárosok mellett. Úgy is ismert mint "Mr. Telecaster" - hosszú ideig ezt a modellt használta, A. R. Duchossoir "The Fender Telecaster" című könyvének előszavát is Lee írta (James Burtonnel közösen).

Country Boy című száma visszahozta a köztudatba a country műfajt - újradefiniálva azt gitárosok egész egy nemzedékének, és később hatalmas sikert aratva Ricky Skaggs előadásában.

Annak ellenére, hogy a szaksajtó - például a Melody Maker és a New Musical Express - folyamatosan pozitív kritikával illeti, Lee sohasem ért el igazán áttörő üzleti sikert felvételeivel, inkább amolyan bombabiztos, stabil háttérember, session gitáros, aki bármikor képes a rábízott feladatott tökéletesen megoldani, saját egyéni hangzását, és játékmódját is megjelenítve. Zenészkollégái szerint a "tökéletes úriember, aki nem ismeri az egót".

Albert Lee így gondol karrierjének azon időszakára, amikor a Heads Hands & Feet-ben játszott: "Mindig elképedek, hogy hány nashvillei zenésznek van meg a lemezgyűjteményében az első albumunk, és még mindig kérdezik, hogy mi történt a zenekarral"

Gitárgyűjteménye

Albert tulajdonában több mint 25 különleges gitár található, többek között Don Everly Gibson J-200-asa amelyből a másik példány Phil Everly tulajdonában van. A gitár fényes fekete lakkozású, és fehér színű dupla koptatólap jellemzi. Wesley Rose - az Everly Brothers menedzsere - ki akarta állíttatni a country zenei hírességek csarnokában - a Country Music Hall of Fame-ben, ám Don Everly inkább Albert Lee-nek ajándékozta a gitárt, mert nem akarta, hogy egy üvegkalitkába kerüljön.

Szintén Albert tulajdonában van az a Gibson Les Paul, amelyet Eric Clapton használt a Delaney, Bonnie and Friends-ben.
Leginkább saját Music Man Signature gitájain játszik, de ezen kívül használ egy '50-es évekbeli Telecaster-t, egy 1958-as Stratocaster-t, és egy akusztikus Martin 000-28-ast is.

Videók

  • Albert Lee - Country Boy
  • Albert Lee - Sweet Little Lisa
  • Albert Lee - Tear It Up
  • Albert Lee - Just Because
  • Albert Lee - My Baby Thinks He's A Train
  • Albert Lee - That´s All Right Mama
  • Albert Lee - Fun Ranch Boogie

Klasszikus felállás: 

NévHangszer
Albert Lee
ének
gitár
zongora
mandolin