Az Ash egy észak-ír alternatív rock együttes, 1992-ben alakult Downpatrick-ben. Az első szélesebb körű sikerek elérésekor a média zenéjüket britpop-nak bélyegezte. A zenekar több mint 8 millió albumot adott el világszerte.
Alapítás, Trailer és 1977 (1992-1998)
Az Ash hivatalosan 1992-ben alakult, nevük a szótár első olyan szava, ami tetszett nekik. Ebben az évben három demokazettájuk készült. A Solar Happy júniusban, a Shed szeptemberben, és a The Home Demo novemberben. Ezeken a kazettákon a korai anyagaik és néhány olyan szám van, amelyeket az 1994-ben megjelent Trailer című albumukon is megtalálható. Ilyen az Intense Thing, a Get Out, az Obscure Thing és a majdani kislemez, a Jack Names the Planets.
1993-ban elkészült a Garage Girl demokazetta, amin szerepelt a Jack Names the Planets és az Intense Thing a Shed-ről, és néhány új szám, mint például a Petrol. A Garage Girl-t követő évben megjelent a Pipe Smokin' Brick című demójuk, amin a korábbi négy demo legjobb számai találhatók. A demókat egy downpatrick-i zenész, Ray Valentine Cosmic Ray-s nevű stúdiójában vették fel. Az Ash-t akkoriban "Genuine Real Teenagers"-nek, azaz kb. vérbeli hamisítatlan tizenévesekként jellemezték, mivel annyira fiatalok voltak, mikor az első anyagaikat készítették. A demokazetták ekkoriban még nem kaptak túl nagy figyelmet, a zenekarnak kisebb fellépései voltak helyi klubokban egészen 1994-ig, amikor Stephen Taverner felfedezte a Garage Girl című demójukat. Taverner biztosította a pénzt a Jack Names the Planets kislemez ezres példányszámú, 7 inches kiadásához, mely saját kiadójánál, a LaLaLand-nél jelent meg. Az együttes útnak indult, Stephen lett a menedzserük.
1994 októberében az Ash megjelentette Trailer című minialbumát, ami csak hát számot tartalmazott. Steve Lamacq a BBC Radio 1-en játszotta néhány számukat, majd jött a debütáló kislemez, a Petrol és az Uncle Pat című számokkal, ezt már új kiadójuk, az Infectious Records jelentette meg. 1995-ben az együttes befejezte a középiskolát, és megjelentette az áttörést jelentő kislemezeit, Kung Fu, Girl from Mars és Angel Interceptor címmel. Az Angus című mozifilm zenéi között két Ash szám, a Jack Names the Planets és a Kung Fu is szerepelt, melynek segítségével az amerikai közönség is megismerhette az Ash-t.
1996-ban jelentek meg Goldfinger és Oh Yeah című kislemezeik, 1977 című albumukról, ami jelentős sikert hozott. Erről az albumról a Lose Control című szám szerepelt a Gran Turismo nevű videojátékban. 1997 február 17-én az Ash megjelentette Live at the Wireless című albumát, melyet az ausztrál Triple J Records stúdiójában vettek fel.
Charlotte Hatherley, Nu-Clear Sounds és Free All Angels (1998-2004)
Mialatt a Weezer-rel turnéztak, a zenekar szembesült a háromtagúság korlátaival. Ennek eredményeképp a zenekar egy új taggal, Charlotte Hatherley-vel bővült, aki előzőleg a Nightnurse nevű zenekarban játszott. Az 1997-es V Festival-t megelőzően néhány kisebb fellépésen debütált az együttesben. Az első kislemez amin közreműködött, az A Life Less Ordinary, amely a Cameron Diaz és Ewan McGregor főszereplésével készült azonos című film soundtrack-jén is megtalálható.
1998 szeptemberében megjelent a Jesus Says kislemez, egy hónappal később a második hivatalos album, a Nu-Clear Sounds, majd novemberben a Wildsurf, szintén kislemez. Az 1977 és a Nu-Clear Sounds szinte megállás nélküli turnéi kikezdték a zenekar mentális egészségét. 1999-ben Tim Wheeler eltűnt kis időre a Nu-Clear Sounds kereskedelmi és kritikai sikertelensége miatt. Mint kiderült, ez idő alatt New Yorkban tartózkodott, ahol elkészítette a Numskull című szám EP-jéhez tartozó önlejárató jellegű, vér, szex és drog töltésű klipet. A feljegyzésen, amit Stephen Taverner-nek csatolt a videóhoz ez állt: "Megöltem Bambit".
Az Ash közel állt a feloszláshoz, mikor utolsónak vélt albumukat megjelentették. Szerencsére nem ez volt a helyzet. A együttes visszavonult Wheeler szüleinek házába, hogy ugyanabban a garázsban írják és játsszák dalaikat, ahol a kezdetekkor. A Shining Light című kislemezük 2001 januárjában jelent meg, ezt követte a nagy sikerű Free All Angels című album áprilisban.
Ezután következő kislemezek jelentek meg a Free All Angels-ről: Burn Baby Burn, Sometimes, Candy, There's a Star. A Shining Light című kislemez megnyerte a "Napjaink Legjobb Dala" díjat a 2002-es Ivor Novello díjátadón. Az új kislemezt, a 200-es Envy-t, egy kislemezgyűjtemény, az Intergalactic Sonic 7"s követte, a Cosmic Debris című bómuszlemezzel. A Q magazin a zenekart második helyre tette az "50 Zenekar Amit Látnod Kell Mielőtt Meghalsz" listáján. Továbbá a World Domination című számuk szerepelt egy NASCAR reklámban az ESPN 2-n a Nextel Kupa döntőjén 2007-ben.
2003-ban kiszivárgott a zenei- és a bulvársajtóba, hogy az Ash egy horrorfilmen dolgozik, amit ők a "tini darabolós" műfajba soroltak be. A filmet, ami Slashed címet kapta, a zenekar amerikai turnéján forgatta, de találhatók benne olyan jelenetek is, amiket az Egyesült Királyságban. A forgatókönyvet Jed Shepherd írta, a film Alexander Marks rendezte, és olyan sztárszereplőket vonultatott fel, mint Chris Martin (Sherbet Bones) és Jonny Buckland (Agent Ford) a Coldplayből, akik egy FBI ügynök párost alkottak, akiket egy természetfeletti sorozatgyilkos elfogásával bíztak meg. Egyéb sztár szereplők közt volt Moby, James Neshbitt, Dave Grohl és az Ash tagjai. A film nagy figyelmet kapott a hírességek szereplése miatt, de gyakorlatilag soha nem adták ki. Olyan pletykák keringtek, melyek szerint egyes jelenetek túl véresek az Ash közönségének, de azt is mondják, hogy a megjelenést Chris Martin vétózta meg, azon jelenetek miatt, amikben ő tetőtől talpig véresen, alsónadrágban harcol a démonok ellen, ami esetleg károsan érintené új híresség státuszát.
Meltdown és Charlotte kilépése (2004-2006)
2004 június 29-én az Ash megjelentette Meltdown című albumát, ami ötödik helyre került a brit sikerlistán. Ezzel egy időben Charlotte Hatherley megírta szólóalbumát, a Grey Will Fade-et. A zenekar összeállt a Lucasarts-szal egy új Star Wars játék, a Star Wars: Republic Commando készítéséhez. A Clones című kislemez a Meltdown albumról az első olyan licencelt szám, amit bármi Star Wars-szal kapcsolathoz felhasználtak. A Meltdown és az Orpheus szerepelt a népszerű brit mozifilmben a Shaun of the Dead-ben, szintén megjelennek az NHL 2005, a Burnout 3: Takedown és a Midnight Club 3: DUB Edition című videójátékokban is. Megjelenik továbbá egy Buzzcocks feldolgozásuk, az Everybody's Happy Nowadays Chris Martin háttérvokáljával. A Starcrossed és a Renegade Cavalcade pedig később jelennek meg, mint kislemezek. A Meltdown album az Egyesült Államokban március 8-án jelent meg, a Warner Bros. Records-nál. Szintén 2005-ben Tim Wheeler-t a Liverpool-i Előadóművészetek Intézetének tiszteletbeli tagjává választották.
2006 január 20-án Charlotte Hatherley kilenc év után kilépett az együttesből, így ismét a három alapítótag maradt. Egy hivatalos közlemény szerint: "Kilenc év után as Ash és Charlotte Hatherley útjai közös egyetértés alapján elválnak. A döntés teljesen egyöntetű, és a legjobbakat kívánják egymásnak a jövőre nézve". Egy interjúban az együttes utal rá, hogy ők kérték meg Charlotte Hatherley-t a távozásra, mivel "szerettek volna ismét háromtagúak lenni".
Twilight of the Innocents, 1977 és A to Z Singles (2006-napjainkig)
2006 június 6-án az NME arról számolt be, hogy az Ash egy new york-i stúdióban van, és van huszonhét "ütős" számuk. Wheeler elárulta, hogy az aktuális album kicsit retrósabb hangzású lesz, mint eddig bármelyik előző anyaguk. 2006 fennmaradó részére nem terveznek több fellépést, de Wheeler állítása szerint szeretnék az új számokat kisebb new york-i bárokban tesztelni, ha az album kész. 2007 elején az Ash bejelentett egy teljes hosszúságú brit turnét februárra és márciusra. A turnét bemelegítésnek szánták a júniusban megjelenő albumhoz, és a nyári fesztiválos fellépésekhez, mint például a június 9-i Isle of Wight Festival-on való koncert.
2007 február 19-én az Ash megjelentette az első számát az új albumról, a Twilight of the Innocents-ről. Ez az új szám csak letölthető formában jelent meg, I Started a Fire címmel. Az első valódi kislemez a You Can't Have It All április 16-án jelent meg. A klip március 11-én debütált az MTV Two-n 2007-ben. Két további szám jelent meg az albumról, a Polaris és az End of the World, kislemezként júniusban és szeptemberben.
2007 június 12-én az Ash nyilvánosságra hozta, hogy a Twilight of the Innocents lesz az utolsó albumuk. Azt tagadták, hogy feloszlanának, valójában arról van szó, hogy ezután csak kislemezeket jelentetnek majd meg, mivel "az emberek zenehallgatási szokásai megváltoztak, a letöltés korszakának kezdete inkább a kislemezek kiadásának kedvez" - állítja Tim Wheeler.
Visszatérve az eredeti háromtagú felálláshoz, az együttes főleg az 1977 és a Twilight og the Innocents albumok számait adja elő. Szeptemberben 5-én és 6-án a London Roundhouse-ban lévő fellépéseiken végigjátszották az 1977-et, minden jegy elkelt. A zenekar megjelentette az 1977 három különleges kiadását, a számok újrakevert és szerkesztett verzióval, a Trailer számaival, és élő fellépésekkel abból az időből.
2008 vége felé az együttes állítása szerint új számokat írtak és vettek fel, a basszusgitáros Mark Hamilton ezt nyilatkozta: " most csak felveszünk számokat, és megnézzük mi történik, nincsenek korlátok hogy hol vagy hogy fog szólni. Néhány dalon nem nagyon lehet észrevenni, hogy Ash, ami elég izgalmas, látni hogyan reagálnak az emberek mikor meghallják. "
2009. április 16-án az Ash bejelentette, hogy játszani fognak a londoni Bloomsbury Ballroom-ban, hogy új számokat mutassanak be és megkezdték az új anyag promotálását. Ezután egy újabb időpont jelent meg ugyanarra a helyre, és pár kisebb bemelegítő koncert. Az első kislemez, a Return of the White Rabbit április 30-án jelent meg.
Május 18-án nyilvánosságra került, hogy az együttes 26 kislemezt jelentet meg, kéthetente egyet 2009 végéig, A-Z Series néven.
2011 júniusában a zenekar bejelentette, hogy összegzés képpen egy Greatest Hits albumot szeretnének megjelentetni a közeljövőben, melyet októberben meg is jelentettek „A Best Of Ash” címmel.
