Bejelentkezés

x
Search & Filters

Cheap Trick

Megalakulás dátuma/Aktív évek: 
1973

További képek

Biográfia: 

Ötvözve a brit ropogó akkordokkal tűzdelt gitár popszakmáért való szeretetet és az abszurdra való ösztönös hajlamot, a Cheap Trick megtalálta a szükséges összeköttetéseket a 60-as évek pop, heavy metál és punk zenéje közt. A gitáros Rick Nielsen által vezetve a banda első lemeze igen dallamos és jól megírt dalokkal volt teli, amiket a popszakmában híres Beatles dalaiból, a The Who zenekar hang orkánjaiból, és a Move együttes „tongue-in-cheek” zenei eklekticizmusából és humorából merítettek. Hangzásuk mind az energiával teli popnak, mind az aréna rocknak egy alapot adott, és ezek mellett meglepően hosszú ideig megfigyelhető volt hatásuk a 80-as 90-es évek mind az alternatív és heavy metal zenekaroknál, akik sokszor alkalmazták a hangos zenei aláfestés és a fülbemászó dallamok kombinációját.

Az együttes gyökerei a Fuse-tól erednek, egy a 60-as években Rick Nielsen és Tom Petersson (basszusgitár) által Rockord, IL államban alapított bandától. A banda egy lemezt adott ki 1969-ben az Epic Recordsnál; miután a lemez nem igazán mutatott érdeklődést, az együttes tovább állt Philadelphiába és Sick Man of Europe-ra változtatta nevét. A banda 1972-ben Európában turnézott ám ennek sikertelen végkimenetele miatt 1973-ben visszatértek Illinois-ba. Nem sokkal Rockfordba való érkezésük után Nielsen és Petersson még egyszer utoljára megváltoztatták a banda nevét – ezúttal Cheap Trick lett – és bevették Bun E. Carlost, dobost, illetve Randy "Xeno" Hogan-t énekest a felállásba. Hogant a következő évben kirúgták, ezzel helyet csinálva az ex-folkénekes Robin Zandernek a bandában. 1975 és az első lemez megjelenések éve 1977 között a banda állandóan turnézott, több mint 200 koncertet adva egy évben, alkalmanként a Kinks, Kiss, Santana, AC/DC és Queen együttesek elő zenekaraként. Ez idő alatt a bandának sikerült egy szolid listát összeállítani saját dalaikból, melyek az első 3 lemez anyaga lett; és tökéletesítették élő kinetikus show-jukat is.

Az együttes 1976-ban szerződést írt alá az Epic Records-al és a következő év elején kiadták magukról elnevezett lemezüket. Amerikában igen jó volt az eladási arány, a top listára mégsem sikerült feljutniuk. Ugyanakkor Japánban nagy sikert arattak és az albumot rengeteg számban adták el. Később ebben az évben, a banda kiadta második lemezét In Color címmel. Ez eltért a Cheap Trick megszokott hard rock oldalától, simább nyugodtabb előadásokat, elrendezéseket hallatott, ami rávilágított a banda melodikus, dallamos ügyességére, oldalára. A folyamatos turnézások következtében a lemez felkerült a U.S. top listákra, ahol legjobb helyezésüket a 73. helyen érték el. Ez szintén óriási eladásokat ért el Japánban, mindamellett, hogy a banda tagjai virtuális szupersztárokká váltak. A japán koncertek jegyeit 2 órán belül árulni kezdték, és már előre lefoglalták a méretes Budokan Arénát.

A Budokan Arénában tartott koncert felvétele esélyes lett volna egy élő albumra, azonban mégsem jelent meg csak a harmadik lemez 1987-ben kiadott Heaven Tonight megjelenése után. A harmadik album magában foglalta azt a hangos és érdes energiát, amit az együttes debütáló lemezén illetve az In Color albumon fedezhettünk fel. Ez vezetett az első Top 100-as slágerhez, "Surrender," ami 62. helyezést ért el. Az At Budokan live album, amin az együttes energikus és megragadó élő koncertje hallható meghozta a Cheap Tricknek a kereskedelmi áttörést Amerikában. Az album még több mint egy éven át a top listán volt, ahol 4. helyet ért el és ezzel egy időben 3 millió példányt adtak el belőle. Eközben az "I Want You to Want Me" című lemez elő kiadása az első top 10-es slágerükké vált. Később abban az évben a banda kiadta negyedik stúdió albumukat Dream Police címen, ami stílusában közelített a Heaven Tonight-éhoz. Az At Budokan is felkerült a Top 10-es listára, eladva több mint egy millió példányt, és kiadva a top 40-es slágereke a "Voices"-t és a "Dream Police”-t. 1980 nyarán kiadott egy középlemezt az 1976-79 között felvett számokból, Found All the Parts címen.

A George Martin által létrejött All Shook Up lemez felvétele után, 1980 nyarán Petersson otthagyta a bandát, hogy feleségével megalapítsa Dagmar nevű együttesét. Őt a későbbiekben Jon Brant helyettesítette. Az 1980-an végén kiadott All Shook Up lemez 24. helyet ért el és aranylemez lett, míg a Stop This Game kislemez még a Top 40-es listára sem került fel. A banda hetedik albuma, One on One címen, amit már Brant-tel vettek fel 1982-ben jelent meg. Habár csak 39. helyezést ért el, mégis sikeresebb volt, mint az All Shook Up, sőt platina lemez is lett. A banda azonban elindult a lejtőn lefelé, annak ellenére, hogy zenéjük egyre választékosabbá vált. Következő 1983-ban kiadott Next Position Please lemezükről egy szám se lett sláger és a top listákon is csak 11 hetet töltött. Standing ont he Edge (1985) és The Doctor (1986) lemezeik hasonló sorsra jutottak, mivel a banda kezdte elveszíteni kreativitását.

Petersson 1988-ban lépett vissza a bandába, és egyúttal egy új lemez kiadásán kezdtek dolgozni, amiben számos professzionális dalíró volt a segítségükre. A kiadott lemez, Lap of Luxury, Top 20-as platina lemez lett, melyen szerepelt az első számú „power ballada” a The Flame, és egy Elvis Presley szám a "Don't Be Cruel" feldolgozása, mely Top Tízes listára került. Az 1990-ben kiadott Busted, nem volt olyan sikeres, mint a Lap of Luxury, hisz csak 48. helyet ért el, és ezzel véglegesen elvágva az utat a banda versenyszférába való visszajutásától.

Cheap Trick egy a Warner Brotheres-szel 1994-ben kiadott lemezzel, Woke Up With a Monster, lépett át az új évtizedbe, ami 123. helyezést ért el és 2 hétig volt a toplistákon. Abban az évben az Epic Records kiadta az At Budokan folytatását, melyet találóan Budokan II-nek neveztek el. A rajta szereplő dalokat ugyan arról a fellépésről gyűjtötték össze, és a lemez, mint egy emlékeztetőnek szolgált, hogy megmutassák, miért is vált olyan híressé a banda a 70-es évek végén.

1995-ben a bandának el kellett hagyni a Warner féle felállást, mivel a vezetők, Lenny Waroken és Mo Ostin kiléptek. A banda ez után elhatározta, hogy visszatérnek az alapokhoz. Számos alternatív-rock szupersztár, akikre nagy hatással volt a Cheap Trick, segített a bandának, hogy visszaszerezzék hírnevüket. A The Smashing Pumpkins indította útjára a bandát 1995-ben, majd 1996-ban számos koncertet adtak a Lollapalooza Turnén. Abban az évben kiadott Sex, America, Cheap Trick box-szet pozitív visszajelzéseket kapott, és a banda szerződést írt alá a még fiatal indie zenekarral a Red Ant-Alliance-szel mielőtt elkezdtek volna dolgozni az új albumon. 1997 elején az együttes kiadott egy Steve Albini által teremtett kislemezt a Sub Pop lemezkiadónál, amit a névadó Cheap Trick követett, mely debütáló lemezük volt elismerésül a Red Ant-Alliance-nek. Sajnos a Red Ant-Alliance a lemez kiadása után 7 héttel csődbe ment, ezzel is hátráltatva a banda fellendülését.

1998. április 30-tól 4 napon keresztül tartózkodott az együttes Chichago-ban, ahol minden egyes koncerten az első négy lemez egyikét adták elő teljes egészében. Ezek a koncertek lettek a későbbi 1999-es hanglemeznek, Music for Hangovers, amit később ki is adtak. A banda által engedélyezett slágerek gyűjteménye került kiadásra 2000-ben. Az új évezred beköszöntével, az ígéretüket megtartva folyamatos világkörüli turnéra indultak. 2001-ben egy újabb live album látott napvilágot. A duplalemezes Silver c. albumon (ami mellett egy DVD is megjelent) megtalálható a sztárokat felszerepeltető, és karriert átölelő 25. Évfordulót ünneplő koncert, mely 1999 augusztus 28-án volt. A banda még egy stúdiólemezt vett fel, melyet 2003-ban adtak ki Special One címen.

Ezután 2006-ban adták ki Rockford c. lemezüket, ezzel is szülővárosuknak tisztelegve, majd 2009-ben utolsó lemezüket The Latest címen. Az együttes ezek mellett egy komoly turnéra indult, azon a nyáron keresztülszelve Amerikát Def Leppard-dal az oldalukon, és kiadták lemezüket mely a Beatles utolsó előtti lemezének tiszteletére készült, és ebben Sgt. Pepper Live működött közre.

Videók

  • Cheap Trick - I Want You To Want Me
  • Cheap Trick - Surrender
  • Cheap Trick - The Flame
  • Cheap Trick - Voices
  • Cheap Trick - Can't Stop Falling Into Love
  • Cheap Trick - If You Want My Love
  • Cheap Trick - It's Only Love

Jelenlegi felállás: 

NévHangszer
Robin Zander
ének
ritmusgitár
zongora
Rick Nielsen
szólógitár
vokál
Tom Petersson
basszusgitár
vokál
Bun E. Carlos
dob
ütőhangszerek