Bejelentkezés

x
Search & Filters

Coheed & Cambria

Megalakulás dátuma/Aktív évek: 
1994

További képek

Biográfia: 

A Coheed and Cambria egy amerika rock banda Nyack-ből (New York). Az 1995-ben alapított együttes zenéjében fellelhetőek a progresszív rock, punk rock, metál és a post-hardcore elemei.

A Coheed and Cambria albumai mind koncepció albumok, ami egy sci-fi történetet fed fel, Az Amory Harcokat (The Amory Wars). Ezt a sorozatot az énekes Claudio Sanchez alkotta. A banda 5 stúdióalbumot, 5 live albumot és más különleges kiadást adott ki. 2008-ban Neverender néven egy négy napos koncertet adott, amely alatt sorban eljátszották az első négy albumot. Az ötödik albumot, a Year of the Black Rainbow-t, mely az első négy úgymond előzménye, 2010. április 13-án adták ki.

Shabütie (1995–2001)

1995 márciusában Claudio Sanchez és Travis Stever együttese, a Toxic Parents felbomlott, és Nate Kelley-vel együtt megalapították a Beautiful Loser nevű csapatot. A bandában Stever az énekért és a gitárért, Sanchez szintén a gitárért, Kelley a dobokért, Jon Carleo pedig a basszusért volt felelős. A csapat rövid életű volt, 1995 júniusában feloszlott, miután összevesztek a benzinpénzen. Stever otthagyta a bandát és egy triót alapított Shabütie néven. A szó egy afrikai törzsi énekből ered, és azt jelenti „meztelen zsákmány” az azonos című filmben.

A banda majdnem egy évet töltött különböző zenei stílusok sokaságának megtapasztalásával, mint a punk rock, az indie rock, az akusztikus rock, a funk és a heavy metal. Amikor Carleo otthagyta a csapatot 1996-ban, Kelley megkereste Michael Todd-ot, hogy vegye át a helyét. Todd, aki elsődlegesen gitáros volt, külön a Shabütie kedvéért kezdett basszusgitározni. A Shabütie zenekar tucatnyi slágert írt, és 1999-ben kiadta első stúdióalbumát Plan to Take Over the World címmel. A banda szintén 1999-ben előrukkolt a The Penelope című középlemezzel is, kis idővel azután, hogy Stever újra csatlakozott a csapatba.

Kelley egy fellépés közben otthagyta a zenekart 1999 végén, és Joseph Eppard vette át a helyét az akkori „3” nevezetű zenekarból. A banda 2000-ben a Delirium Trigger kiadásán dolgozott, még mindig Kelley-vel a doboknál, de Eppard-ot említve a borítón.

Az elindulás (2001–2006)

A banda általánosan használt logója a „The Keywork”, a bolygók közötti energiaáramlást szimbolizálta Coheed and Cambria elképzelt világában.

Számos dal, ami a Delirium Trigger albumon jelent meg, a Claudio Sanchez által írt The Bag.On.Line Adventures sci-fi történet darabjai, melyet később átneveztek The Amory Wars-ra. Sanchez magánprojektje eredetileg egy 1998-as párizsi út során bontakozott ki, ahol a banda elhatározta, hogy átkereszteli magát Coheed and Cambria-ra, a történet két főhőse után, és az alaptörténetet motívummá tették, amely meghatározta jövőbeli albumaikat. Ez a projekt megteremtette a Coheed hivatalos logóját is, a Keywork-öt, amely az Amory Wars világában lévő bolygócsoportosulás jelképe.

2002 februárjában a zenekar kiadta első nagylemezét, a The Second Stage Turbine Blade-et miután szerződtek az Equal Vision Records-zal. Egy poszt-hardcore banda, az At The Drive In hatására a zenekar első lemezén vendégként közreműködött Dr. Know a Bad Brains nevű hardcore-punk bandából, ahogy az átdolgozott Delirium Trigger-en, a 33-n és a Junesong Provision-on is a Delirium Trigger középlemezről. Az együttes első kislemezének videoklipje is elkészült, a Devil in Jersey City. Végül is a banda számos turnén játszott az Egyesült Államokban és Japánban, mint ahogy a 2002-es Vans Warped Tour-on. 2002 augusztusában a Coheed and Cambria Blaze James menedzserrel kezdett dolgozni, aki segített a bandának nagyobb színpadokra jutni és szélesebb közönséget szerezni.

A Breaking Pangaea-val, a Linkin Park-kal, a The Used-dal és a Slipknot-tal való kiterjedő turnézása után a banda 2003 októberében kiadta második nagylemezét, In Keeping Secrets of Silent Earth:3 címmel, szintén az Equal Vision Records-zal. „A Favour House Atlantic” és „Blood Red Summer” kislemezeknek és a belőlük készült videoklipeknek köszönhetően, melyek az MTV-n adásba kerültek, a zenekar a nagylemez kiegészítéseként olyan előadókkal turnézott együtt, mint a Thursday, a Thrice, az AFI és a Rainer Maria. A Coheed and Cambria másodszor is részt vett a Warped Tour-on és további európai fellépéseken lépett fel. Albumuk a Billboard listán felugrott az 52. helyre és az Amerikai Lemezkiadó Társaság aranylemeznek nyilvánította. A banda 2004 augusztusában koncertfilmet is készített a kiadáshoz a New Yersey-i Starland Ballroom-ban. A fellépés felkerült a zenekar első live DVD-jére, mely a Live at the Starland Ballroom címet kapta, és 2005 márciusában jelent meg.

Az In keeping Secrets of Silent Earth:3 sikere felkeltette a Columbia Records lemezkiadó figyelmét, akikkel szerződést írtak alá egy dupla albumra. A banda befejezte a turnézást, hogy felvehessék 2005 elején harmadik nagylemezüket és első címadó albumukat Good Apollo, I’m Burning Star IV, Volume One: From Fear Through the Eyes of Madness címmel a 2005. szeptemberi megjelenésre.

Addig legsikeresebb albumuk, a Good Apollo Volume One több mint 1 millió példányszámban kelt el és a Billboard listán 7. helyezést ért el. Az album bemutatta, hogy eljutottak az előző melodikus, poszt-hardcore hatású rocktól a progresszív rockig. A Welcome Home című kislemezt John A. Hanson „erősen Led Zeppelin-hatású metáldallam”-ként írta le. A banda amerikai és európai turnékkal támogatta meg albumát, szövetkezve a The Blood Brothers-zel, a Circa Survive-val, a Dredg-dzsel, a Head Automatica-val és az Avenged Sevenfold-dal. A turnékat tovább fokozta a Kerrang!/XFM UK Acoustic Session című középlemez exkluzív megjelenése az iTunes-on és második live DVD-jük, a The Last Supper: Live at Hammerstein Ballroom.

Állomások és a No World for Tomorrow (2006–2009)

Claudio Sanchez a The Prize Fighter Inferno tagja is volt, és 2006 októberében kiadott egy albumot My Brother’s Blood Machine címmel. Mint a Coheed and Cambria albumok, ez is koncepcióalbum volt, ráadásul kapcsolódott a Coheed és Cambia-hoz egy karakteren keresztül, amely mindkét történetben megjelenik: Jesse, a „díjharcos pokol” (The Prize Fighter Inferno). A lemezt a Coheed and Cambria albumok előfutárának szánták. Claudio azt mondta: „Amikor még Shabütie-nek neveztük magunkat, a fő ötlet a Coheed and Cambria-val kapcsolatban az volt, hogy egy akusztikus/elektronikus mellékprojekt legyen. Szóval szerintem a The Prize Fighter Inferno egyfajta eredeti ötlete a Coheed and Cambria-nak.”

2006 novemberének elején Joseph Eppard és Michael Todd személyes okok miatt otthagyta a bandát, ami arra késztette Matt Williams-et, és a zenekar dob-szakemberét, Michael Petrak-ot, hogy időlegesen kitöltse a banda ritmusszekcióját egy maroknyi műsor erejéig. 2007 áprilisában a basszusgitáros Michael Todd újra csatlakozott a Coheed and Cambria-hoz, és a banda új producerével, Nick Raskulinecz-cel belépett a Los Angeles-i stúdióba. Következő júniusban Chris Pennie a Dillinger Escape Plan korábbi tagja csatlakozott a Coheed and Cambria-hoz dobosként, de a volt lemezkiadójával kötött szigorú szerződésnek köszönhetően neve nem jelent meg a banda negyedik albumán. Helyette a Foo Fighters dobosa, Taylor Hawkins játszott a dobokon, felhasználva Pennie számos ötletét, melyet Sanchez-zel együtt írt korábban.

A banda negyedik nagylemeze és második kiadása a Columbia Records-zal, a Good Apollo, I’m Burning Star IV, Volume Two: No World for Tomorrow, 2007 októberében jelent meg és 6. helyen debütált a Billboard listákon. Az album első kislemezét, a The Running Free-t 2007 augusztusában mutatták be a rádióban. A második kislemez a Feathers volt, melynek klipjében Rena Riffel szerepelt. Az együttes folytatta a turnézást a 2007-es Warped Tour legfőbb részvevőjeként. A turnét a Clutch és a The Fall of Troy támogatta, és ez nyitotta meg a Linkin Park 25 helyszínből álló amerikai turnéját, amely miatt eltörölték a Coheed and Cambria fellépéseit az ausztráliai Soundwave fesztiválon. Todd visszatérésén és az új doboson, Pennie-n kívül a banda bevett egy billentyűst és egy háttérénekest élő fellépéseikhez.

2007 novemberében Welcome Home című daluk hallható volt a Rock Band nevű videojátékban, és Ten Speed (of God’s Blood & Burial) című daluk borítóját később letölthetővé tették a Rock Band számára. 2009-ben két további daluk lett letölthető -a The Running Free és az A Favor House Atlantic- a Rock Band videojátékhoz, melyekhez 2010-ben a Guns of Summer, a Here We Are Juggernaut és a The Broken is csatlakozott.

A banda egy négy hónapos világkörüli turnéra gyakorolt, melyet Japánban kezdtek „008 januárjában. Később részt vettek a The Bamboozle 2008 zenei fesztiválon is.

A 2008-as brit Kerrang! Turnén is fő résztvevők voltak, ahol a banda előadta és elkészítette az Iron Maiden The Trooper cím dalának borítóját, amely megjelent a Kerrang! Iron Maiden tribute albumán, a Maiden Heaven-ön, ami július- 16-án jött ki. A 2008-as Kerrang! díjátadón jelölték őket a legjobb nemzetközi banda és a legjobb videoklip kategóriában (Feathers című számukért).

2008 októberében és novemberében játszott a Neverender-ön, egy négy éjszakás koncertsorozaton, melyen a zenekar minden éjjel előadta egy albumát. Az eseményt New York-ban, Chicago-ban, Los Angeles-ben és Londonban tartották december elején. A Neverender fesztiválon való fellépéseikről készült Neverender: Children of The Fence Edition CD/DVD-t 2009. március 24-én adták ki.

2009-ben Welcome Home című számukat felhasználták a „9” nevezetű animációs film előzetesében.

Year of the Black Rainbow (2009-napjainkig)

A Coheed and Cambria végigturnézta 2009 elejét. Január és március között a Slipknot-tal és a Trivium-mal volt a Slipknot nevével fémjelzett All Hope Is Gone turnén. 2009 augusztusában a Coheed and Cambria a Heaven & Hell támogatásával koncertezett, hogy a The Devil You Know-t népszerűsítsék. 2009. szeptember 16-án felléptek a Puyallup Fair-en a Brand New és a Jaguar Love társaságában. Októberben az Austin City Limits Music nevezetű fesztiválon játszottak a texasi Austin-ban. Szintén zenéltek a Wacken Open Air fesztiválon az Egyesült Királyságban, melyet a Sonisphere Festival és a Chicago-i Lollapalooza fesztivál követett.

A Coheed and Cambria ekkor fejezte be épp ötödik nagylemezét, a Year of the Black Rainbow-t. Ez koncepcionális történetük előfutára volt, olyan eseményekkel, melyek még a The Second Stage Turbine Blade előtt történtek. A regényt azért adták ki, hogy kiegészítse az albumot, melyet Sanchez és Peter David közösen írtak. A regény jelenleg csak az album extra kiadásával együtt kapható vagy megvásárolható önmagában is, egyenesen a banda standján, 2010-es turnéjukon. Új albumuk második kislemeze, a The Broken, 2010. február 9-én jelent meg az iTunes-on. A Here We Are Juggernaut letölthető lett 2010. március 4-én a MySpace-en és megvásárolható lett az iTunes-on keresztül 2010. március 9-én. Április 7-én az egész album elérhető lett a MySpace-en. A lemezt április 13-én adták ki egy speciális iTunes verzióval és egy deluxe edition verzióval együtt (ez tartalmazta a Year of the Black Rainbow című regényt és egy különleges Black Card-ot, mely gondoskodik arról, hogy tulajdonosa hozzáférjen néhány Coheed show-hoz).

Az első három dalt, beleértve az instrumentális nyitódalt, kibocsátották a Rock Band zenei áruházban 2010. április 20-án. Ezek a dalok a The Broken, a Guns of Summer és a Here We Are Juggernaut voltak.

Sanchez ekkor jelentette ki, hogy azzal, hogy a Coheed and Cambria regények felvétele befejeződött első öt albumukon, megkérdőjeleződik a jövőbeli folytatás. „Arra gondoltam, hogy történeteket mesélünk a jövőről és a múltról, talán így jobban részesévé válva Cyrus Amory történetének, a hősnek, aki felfedezte a Keywork értékét”- mondta. „Vagy inkább ilyesfajta párhuzamos sztorikat, mint amit mesélünk. Ez még a jövő zenéje. Elkezdtem zenét írni a következő lemezhez, és reménykedem benne, hogy ez segíteni fog abban, hogy eldöntsem, melyiket csináljam majd.”

Zenei stílus és hatások

Sanchez többször is bevallotta, hogy irigy apja zenei korszakára, és hogy a bandára ez az időszak volt hatással, olyan zenekarokkal, mint a Led Zeppelin, a Pink Floyd, a The Police, a Misfits, a Queen és a Thin Lizzy. A klasszikus rock eredetétől eltekintve Sanchez elismert egy eklektikus rendet a hatásokban, beleértve a poszt-hardcore együttes At the Drive-In-t és a heavy metal úttörő Iron Maiden-t. A pletykákkal ellentétben, a basszusgitáros Michael Todd azt mondta, hogy a bandára nem volt befolyással a Saga, és hogy még sosem hallott erről a csapatról. A sok döntetlen hasonlóság volt a Rush és a Coheed and Cambria között, de Joseph Eppard egy interjúban kijelentette, hogy sem ő, sem a banda tagjai nem rajongói a Rush-nak és hogy nem volt rájuk hatással. Második albumuk után elkezdtek Rush-t hallgatni. A punk rock hatásai is megidéződtek, főleg a Misfits-é és a Bad Brains-é. A Bad Brains-es Dr. Know még gitárszólót is játszik a Second Stage Turbine Blade-en szereplő Time Customer című számban. Sanchez és Stever korábbi bandája, a Toxic Parents sok hasonlóságot mutatott a Jane’s Addiction-nel ésa Misfits-cel. Sanchez kijelentette, hogy a The Amory Wars, a történet, amin a Coheed and Cambria szövegek alapszanak, sokban hasonlít más történetekre, főként a Csillagok háborúja-trilógiára. Például, míg Coheed karaktere hazatér feleségéhez, Cambria-hoz, a nő azt mondja „Valahonnan mindig is tudtam”. Ez az a sor, amit Leia hercegnő mond Luke Skywalker-nek a Jedi visszatér című filmben.

A banda stílusát az Equal Vision, a Spin és az Allmusic progresszív rock-ként titulálja. Olyan dalok, mint a Blood Red Summer és a Three Evils (Embodied in Love and Shadow) a banda számos leírásában popelemeket tartalmazó számokként szerepelnek, mint ahogy a Sputnikmusic leírásában, mely szerint: „A Coheed and Cambria képes új életet adni egy haldokló műfajnak, és ötvözni az általános pop-punk sémát kreatív és eredeti zenei aláfestésekkel”. Az együttest még újhullámú progresszív jelzővel is el szokták látni.
 

Jelenlegi felállás: 

NévHangszer
Claudio Sanchez
ének
gitár
billentyűsök
Travis Stever
gitár
steel gitár
szintetizátor
vokál
Chris Pennie
dob