1969-ben alakult angol progresszív rockegyüttes.

Az elektromos fényről elnevezett nagyzenekar a Move -ból jött létre. Eleinte együtt zenéltek a tagok mindkét együttesben. Hangzásban sok újat nyújtottak a rockzenének. A Move -ban elkezdett irányzat itt érett be igazán. Bár a szimfonikus-rock már ismert fogalom volt, az ELO mégis valami teljesen új fejezetet nyitott a rock történetében különleges dallamvilágával, a kombinált hangzás kínálta lehetőségek nagyfokú felhasználásával. Saját szerzeményeik mellett nagy sikert értek el egy klasszikus Beethoven-darab Chuck Berry féle feldolgozásának átírásával, a Roll Over Beethoven-nel. Lynne és Wood 1963-ban együtt játszottak a Nightriders nevű csoportban. Wood azonban hamarosan kivált és létrehozta a Move együttest. Lynne egy ideig még a Nightriders-ben maradt, majd két nagylemez elkészítése után ő is csatlakozott a Move -hoz. Ezután határozta el a két régi barát - a szintén a Move -ban játszó Bevannal együtt - hogy alakítanak egy olyan együttest, amely a klasszikus zene és a rock and roll elemeit ötvözi.

Két további zenész: Hunt És Woolam csatlakozásával jött létre az ELO. Bemutatkozó albumuk igen kedvező kritikát kapott és a 10538 Overture című daluk 1972-ben felkerült a slágerlistákra. A kezdeti sikerek, a nagyobb példányszámban vásárolt lemezek ellenére a csapat nem maradt egységes. Elsőnek az egyik szellemi vezér, Roy Wood távozott. A helyére érkezett Tandy már nem egészen a kezdeti irányba húzta a zenekart. Ezután két fiatal csellista (Mike Edwards, Colin Walker) és egy új hegedűs (Wilf Gibson) jött a csapatba. Az újjáalakult zenekar az elődjénél jóval nagyobb sikert ért el az 1975-ös Wicked Lady című dallal. A "Gonosz hölgy" az ELO tolmácsolásában nagy hatással volt a hallgatóságra. A tagcserék azonban tovább folytatódtak: Walker helyét Ted Blight, Wilsonét pedig Mick Kaminski foglalta el. Továbbra is sikeresen folytatták elképzeléseik megvalósítását.

1976-ban elkészült egy új világrekord - a New World Record című lemezük, amely 8 millió példányban kelt el. Következő ilyen nagy sikerük talán a Discovery-vel volt 1979-ben. Ez az év nemcsak sikert, hanem veszteséget is hozott. Egyszerre távozott mindhárom vonós, s mivel nem pótolták őket, a zene minősége nagyon megváltozott. A quartettre zsugorodott zenekar egyre inkább az elektronikus, billentyűsökre épülő zenét játszotta, amely a kor egyre újabb igényeit is kielégítette.

A 80-as években azonban már végképp nem tudtak együtt dolgozni. Az évtized végén már nem szerepeltek, nem jelent meg új lemezük.

1991-ben viszont ismét a régi, értékes zene felé fordultak. A teljessé vált együttesben a régi tagok és a régi hangszerkészlet nagy része ismét megtalálható.

Az ELO mindezek ellenére nem tartozik az "élő" együttesek közé. Bár lemezeik jelentek meg a kilencvenes években is a tagok inkább civil karrierjükkel vannak elfoglalva. Lynne sikeres producer és nem valószínű, hogy újjáéleszti az együttest.