A Grave Digger egy német heavy metal/power metal együttes, ami 1981-ban jött lére. Ők is részesei voltak az 1980-as évek első felében jelenlévő német heavy/speed/power metal hullámnak.
A Chris Boltendahl, Peter Masson, Willi Lackmann és Albert Eckardt négyeséből álló együttes, miután többször is felléptek kisebb fesztiválokon, hozzáadtak egy dalt a ’83-ban elkészült válogatáslemezhez, a ‘Rock from Hell’-hez. Egy évvel később a Grave Digger előrukkolt első önálló albumával is, amit ‘Heavy Metal Breakdown’-nak neveztek el.
1985-ben második albumuk, a ’Witch Hunter’ is megjelent. Miután ennek a munkálatait befejezték, Eckardt kilépett a csapatból, és helyére C.F. Brank került. Ezt később újra fesztiválokon való fellépések követték; volt pl. egy turnéjuk a Helloween előzenekaraként; majd egyszerre léptek fel a nagy hírverésnek örvendő Celtic Frost és Helloween formációkkal. Mindezt a harmadik lemezük, a War Games ’86-os megjelenése előtt tették. Kicsivel ezután Peter Masson átadta bandabeli helyét Uwe Lulisnak. ’87-ben az együttes átkeresztelte magát ‘Digger’-nek; ezalatt a név alatt adták ki a következő albumot, a ’Stronger Then Ever’-t. Legújjab alkotásuknak aligha volt bármi köze a Grave Digger korábbi stílusához, viszont valószínű, hogy a rockzene főáramának (mint pl. Bon Jovi vagy Van Halen) rajongóit szerette volna megnyerni magának. Az album azonban megbukott: nem tetszett sem az együttes híveinek, sem pedig a rock-rajongóknak. Mindez oda vezetett, hogy ’87-ben Chris Boltendahl kijelentette az együttes feloszlását.
Ennek ellenére a csapat ’91-ben részben újra összeállt. Christ Boltendahl és Uwe Lulis két értékes új tag, Tomi Göttlich és Jörg Michael mellett - akik régebben a Rage-nek és a Running Wild-nak doboltak - most kiadtak egy visszatérést hirdető albumot, a ’The Reaper’-t. Ez a korong már visszakanyarodott a Grave Digger gyökereihez. Még ugyanebben az évben elkészültek ’Best of the Eighties’ című albumukkal, ami kvázi a régebbi, eddig fel nem használt dalaik best-of válogatása volt.
Mindezt ’94-ben a ’Symphony of Death’ követte. Idő közben az új dobos Frank Ullrich-kal kiegészült Grave Digger Németországban turnézott, ezúttal a Manowar előzenekaraként. 1995-ben a ’Heart of Darkness’ című lemezük is megjelent: ez egy rendkívül sötét hangulatú album volt, amit nagyrészt az Annihilator korai munkái ihlettek.
1996-ban, mikor Stefan Arnold lett az együttes dobosa, megjelentették a ’Tunes of War’ c. koncepcióalbumot, ami Skócia történelméről íródott. Ez volt az első az együttes középkort idéző Middle Ages Trilógiájából, amin ’99-ig dolgoztak. A második rész a Jens Becker basszusgitáros közreműködésével ’97-ben elkészült ’Knights of the Cross’ volt; ez a templomos lovagok fénykoráról és bukásáról szólt. A trilógia befejező része, az ’Excalibur’ 1999-ben jelent meg, Artúr király és a kerekasztal lovagjainak legendáját kutatva. Röviddel ezután világkörüli turnéra indultak a billentyűs Hans-Peter Katzenburggal kiegészülve, akiből később állandó tag vált.
Évfordulók
A Grave Digger 2000-ben ünnepelte a huszadik évfordulóját, és hogy megünnepeljék az alkalmat, a Bochum-beli Zeche-ben teltházas koncertet adtak. Ekkor a legtöbb sikeressé vált dalt eljátszották, pár kevésbé ismerttel megfűszerezve. Természetesen egyéb fellépők is színesítették az aznapi felhozatalt. A koncert később meghatározó pont lett az együttes történetében, hiszen Uwe Lulis kicsivel a show kezdete előtt hagyta el a csapatot, személyes és üzleti okokra hivatkozva. Lulis később új együttest alapított, ami a Rebellion nevet kapta.
A megcsonkult Grave Digger hamar megtalálta a helyettest az egykor még Rage-ben játszó gitáros, Manni Schmidt személyében. Az újításról azonban nem csak ő, hanem egy új lemezkiadó, a Nuclear Blast is gondoskodott; az ő közreműködésükkel adták ki a 2001-es keltezésű ’The Grave Digger’-t. Az ezen a lemezen szereplő dalszövegekhez Edgar Allan Poe adta az inspirációt. Az együttes első koncertfelvétele, a ’Tunes of Wacken’ 2002-ben került a boltokba. Mindezt megfejelték az első DVD-lemezükkel is, ami a ’Wacken Open Air’ nevet kapta. Körülbelül egy évvel ezután készült el újabb koncepcióalbumuk, a ’Rheingold’, ami aRichard Wagner által szerzett Der Ring des Nibelungen című operára épül.
A sikeres Rheingold-turnét követően az együttes elkészítette a ’The Last Supper’ című albumot a Symphorce és a Wizard közreműködésével, ez azonban már nem koncepcióalbum volt, annak ellenére, hogy pár dal a lista végéről Jézus utolsó napjait beszéli el. Néhány újságíró úgy jellemezte a kész albumot, mint a Tunes of War vagy a Heavy Metal Breakdown óta a legjobb alkotásukat. A ’The Last Supper’ 2005. január 17-én jelent meg, és kevesebb, mint egy hónap elteltével a banda már ismét koncerten volt Andernachban a Stormhammer és az Astral Doors társaságában, ahol Manni Schmidt született.
2005 októberében a ’The Last Supper’ turnéja közbeni felvételek a São Paulo-i koncerttel egybekötve jelentek meg DVD-n. A kiadvány címe ’25 toLive’ lett, ami a csapat fennállásának 25. évfordulójára utal.
A ’The Last Supper’-t 2007. január 12-én a ’Liberty or Death’ követte. Essenben 2007. Január 17-étől a Therionnal dupla show-t rendeztek.
2008 augusztusának közepén az együttes leszerződött a Principal Studioshoz az új gitáros Thilo Hermannal a tagjaik között. Ekkor vették fel 13. stúdióalbumukat ’Ballads of a Hangman’ címmel – ez volt első olyan munkájuk, amit egyszerre két gitáros kísért.
2009 februárjában azonban Thilo Hermann és a csapat útjai elváltak. Októberben Manni Schmidt is elhagyta a formációt a Boltendahllal való állandó nézeteltéréseik miatt. Az együttes egy régi barátja, az egykor a Domain-hez tartozó Axel Ritt ideiglenesen vállalta Schmidt helyettesítését a turné hátralévő helyszínein. 2010. január 12-én viszont hivatalosan is a Grave Digger teljes jogú tagjává avatták.
2010 májusától júliusig az együttes befejezte munkálatait a ’The Clans Will Rise Again’ című új albumán, melynek kiadását a Napalm Records közvetítésével Európában október elsejére, Észak-Amerikában pedig kicsivel későbbre tűzték ki. Ez a lemez a ’Tunes of War’ laza folytatásaként is felfogható, bár ez már nem összefüggő történetet mesél Skóciáról, sokkal inkább az ország jellemzése, lakosainak és misztikájának leírása. 2010. szeptember 11-én a Grave Digger zenei klipet is készített a ’Highland Farewell’ című daluhoz, ami a ’The Clans Will Rise Again’ negyedik száma.
