Jonny Lang 1981. január 29-én a Minnesota állambeli Minneapolisban született Jon Gordon Langseth Jr.néven, és az észak-dakotai Fargo környékén nőtt fel.
12 évesen színpadra lépett a Bad Medicine Blues Band-del, majd a zenekarhoz társulva hamarosan Kid Jonny Lang & The Bing Bang-re változtatták a nevüket. Nagy utat járt be a zenei világban ez a gitáros fenomén, aki már a 14 évesen megjelent Smokin című bemutatkozó lemezén electric bluest játszott a Kid Jonny Lang & the Big Bang nevű csapattal. Ekkor már felfigyeltek rájuk a komolyabb kiadók. 10 évvel később pedig már az egész blues-szakma a lábai előtt hevert. Amikor piacra került a Lie To Me című 1997-ben kiadott albuma, Jonny Lang döbbenetes erejű mély hangjával és virtuóz gitárjátékával még szinte gyerekként lett egyenrangú tagja a gitáros-társadalom olyan tagjainak, mint Buddy Guy, John Mayall és B.B. King, ami még felnőttkorban is szép teljesítmény.Fantasztikus gitárjátéka - kirobbanó tehetsége mellett - annak köszönhető, hogy napi hat órákat gyakorolt már ovis korában is. Többek között az a megtiszteltetés érte, hogy a mosolygós fekete blueskirállyal, B.B. King-gel együtt is játszhatott. Közös turnéjuk életre szóló élményt jelentett Jonny-nak. Ránéztem és rájöttem, hogy az isten mellett vagyok - mondta egyik interjújában. A 16 éves Lang képességeiről B.B.King szavai: Én ebben a korban nem tudtam úgy játszani, mint ma. Ezek a gyerekek pedig már ma ezen a magasságon indítanak és hová fejlődnek majd. De nem csak B.B. King osztotta meg vele a színpadot, hanem a Blues Traveller, a Rolling Stones és Jeff Beck is. Egy dal erejéig Lang feltűnt a Blues Brother 2000 című filmben is.
Az azt követő években az alábbi zenekarokkal turnnézott: Rolling Stones, Aerosmith, B.B. King, Jeff Beck, Sting. Ezen kívül 1999-ben - ekkor volt 18 éves - Clinton volt elnök meghívta egy kis zúzásra a Fehér Házba is, bár ennél többet jelenthetett neki Eric Clapton 2004-es meghívása a Crossroads Gitárfesztiválra. Nem nézőnek, persze. Valamit a hangszereiről - a zenészek kedvéért, persze: főleg Fender Telecaster Thinline gitárt használ, de gyakran látni Gibson Les Paul-t is nyúzni.
Zenéjében igen rapszodikusan szökdécsel a stílusok közt. A blues mellett játszik soul-t (Wander This World), hard rockot (Long Time Coming) és újabban gospeleken töri egy jóllakott cambridge-i diák arcával megáldott fejét. Mert külsőre inkább hajaz a brit királyi család egyik balkézről sikeredett tagjára, mint rutinos és zseniális gitárosra. De ne adjunk a külsőre, hölgyeim és uraim. Ha ebben a stílusban van csodagyerek, akkor ő az. Mondhatnám, a blues Mozartja, és erősen bízom benne, hogy élettartamban jelentősen meghaladja a zseniális elődöt.
