A Night Ranger 1982-ben San Francisco-ban (California, USA) alakult.
Egész pályafutásuk során fantasztikus lemezek születtek, a tagok szólóban és projectekben is remekül teljesítettek. 1996-ban tértek vissza, két studio lemezt vettek fel akkoriban (Neverland és Seven címmel) de bandaként nem igazán lettek akkor sem aktívak. Sorra jelentek meg a válogatások és koncert felvételek, de a tagok inkább saját utakon jártak. Jack Blades basszusgitáros, énekes a Damn Yankees mellett Tommy Shaw-val és Tak Matsumoto-val, illetve szólóban is remek lemezekre volt képes. Dalszerzőként olyan nagy nevekkel dolgozott, mint az Aerosmith, Cher, Alice Cooper vagy Ozzy Osbourne. Kelly Keagy dobos-énekes közre működött a Mob szupergroupban, és szólóban is megmutatta magát. Jeff Watson is szupergrouppozott Mother's Army néven, aminek a tagjai Joe Lynn Turner, Carmine Appice és Bob Daisley voltak. A másik gitárhős Brad Gillis egy évet turnézott Ozzy Osbourne mellett, de a Vicious Rumours "Speak of the Devil" koncert lemezén is őt hallhattuk. Az eredeti billentyűse a zenekarnak Alan Fitzgerald volt, aki leginkább a Van Halen háttér embereként szokott dolgozni (1991-1995 - 2004), és jelenleg is ott van. Helyére, még 2004-ben a Great White-ból Michael Lardie érkezett...
Az igazán nagy dobás a nyolcvanas évek közepe óta gyakorlatilag a 2007-es ’Hole In The Sun’ volt, mely elejétől a végéig slágerparádét tartalmazott, modern megszólalással, energikusan, fiatalosan – és persze kiváló akusztikus bónuszokkal megfejelve.
2011-ben jelent meg a Somewhere In California című albumuk, amely kiváló fogadtatásban részesült. Az ígéretek egy retrós, a nyolcvanas évek Night Rangerét megidéző albumot harangoztak be, ám a felvezető videóklipnek választott Growin Up In California inkább a ’Hole In The Sun’ modern, Frontiers-kompatibilis hard rock hangzását és hangulatát idézi meg, amire lenyúltak néhány motívumot a You Can Still (Rock In America) című slágerből. Jack Blades és zenekara azt játssza, ami jelenleg a fejükben jár, nem pedig azt, amit a 80-as években álmodtak meg, így a lemez rendkívül hitelessé válik.
A Night Ranger történetének talán legnagyobb ellentmondása az, hogy bár Európában szó szerint a kutya sem ismeri őket (no, jó, Anglia és a némethon talán kivétel ilyen szempontból), az ígéret földjén (valahol Kaliforniában) hatalmas sztárok és legendák ők, akik az elmúlt húsz évben annak ellenére töltöttek meg stadionokat, hogy a friss lemezeik inkább korrektek voltak, mintsem kiválóak.