Bejelentkezés

x
Search & Filters

“Ha nagyot akarsz bukni, menj az Arénába!” - Nem így lett! - Lord 45. Születésnap (koncertbeszámoló)

Lord 45. Jubileumi koncert - Papp László Budapest Sportaréna, 2017.02.11.

 

Egy nem mindennapi este szem –és fültanúi voltunk szombaton a Papp László Budapest Sportarénában. A Lord zenekar egy nagyszabású koncert keretében ünnepelte meg fennállásának 45. évfordulóját.

Régóta tudni lehetett, hogy február 11-én egy hatalmas bulira készül a Lord zenekar, amelynek megrendezésére a Papp László Budapest Sportarénában kerül sor (a zenekarral készült interjút ide kattintva olvashatjátok). A várakozási idő hosszúnak tűnt, a nagy nap mégis elérkezett, és rengetegen gyűltünk össze az Arénában ugyanazért: megünnepelni ezt a szép számot. Az állóhelyek már jóval a koncert előtt elfogytak, és az ülőjegyek megszerzéséhez is szerencse kellett.

Már a kapunyitáskor egy különös hangulat uralkodott az Aréna körül, rengeteg Lord rajongó beszélgetett, énekelték kedvenceiket, helyenként pedig felbukkant egy-egy hallgató „Jegyet veszek!” feliratú táblával. Minden jel arra utalt, hogy egy nagyszerű buli várható, nem kevés hallgatóval, és ez bizony így is lett!

Szinte óramű pontossággal nyitotta az estét Kovács Áron zenekara, a Káosz Központ. A srácok jól bemelegítették a közönséget, és bár a teljes műsort figyeltem, nem tudok szó nélkül elmenni a basszusgitár mellett. Egyrészt azért, mert személy szerint meglehetősen basszus orientált vagyok, és szeretek kifejezetten arra koncentrálni, hogyan szól, hogyan játszanak rajta.

 

 

Én meg voltam elégedve a játékkal, és bizony szemet szúrt a hangszer megjelenése (szeretem a színes dolgokat, na!) de a zenekar többi tagjára sem panaszkodom, látható és hallható volt, hogy nem amatőr zenészekből áll a csapat. Ezen felül a közönséggel való kommunikáció is kellő mértékben történt, helyet kapott egy kis humor is a dalok között. Hamar elröppent a zenekar műsorideje, azonban a zárás emlékezetes maradt, ugyanis a meghajlásnál a tagok hátat fordítottak, és láthatóvá vált egy-egy betű a pólójukon, amely összeolvasva a LORD feliratot adta ki.

 

 

A látványos zárás után nem sokkal az ünnepelt zenekar vette át a színpadot, és az egész Aréna Lord daloktól zengett. Néha még akár versenyezhetett is volna a zenekar a rajongókkal, hogy ki szól hangosabban, olyan lelkesen énekelt a közönség. A sok ismert és kedvelt dal közé a csapat becsempészett pár szerzeményt az új lemezről, ezeket a rajongótábor ugyanolyan örömmel fogadta, mint a régebbi kedvenceket.

 

 

 

 

 

Az új albumról a Hargita, Tedd, amit érzel, Ne legyen sírás, Holnap mindig más és az Az út szélén mindig égnek a gyertyák című dalok kerültek bele a műsorba. A Hargita című dal már a koncert előtti napokban elérhető volt a hallgatóság számára, többen is kívülről fújták ezen az estén. A koncertet színesítette Erős Attila gitárszólója, a legnagyobb meglepetésnek mégis a születésnapi köszöntést tartom, amelyre a Napvilág című dal után került sor, és a zenekart váratlanul érte. Az már megszokott dolog, hogy egy zenekar születésnapján előkerül a torta, azonban nem minden zenekar mondhatja el magáról, hogy egy olyan lemez, amely először a születésnapi koncerten kapható, már a megjelenéskor aranylemez lesz. A zenekar tagjai a színpadon vehették át aranylemezüket, eközben a nézőteret ellepte az arany színű konfetti, amelyet már sok koncertről ismerhetünk, és tapasztalatból mondom, hogy akkor is marad rajtad belőle, amikor már azt hiszed, hogy minden darabot levakartál magadról. A váratlan köszöntés és az aranylemez átadása után folytatódhatott a buli, és a közönség még az eddiginél is jobb kedvvel – meg persze szó szerint ragyogóbban – énekelt tovább a zenekarral.

 

 

Az este végén a zenekar a Vándor című dallal emlékezett meg a korábbi, már elhunyt tagokról, ezzel leróva előttük a tiszteletet.

Ha csak átfutjuk az elhangzott dalok listáját, mosolyogva emlékezhetünk vissza erre a nagyszerű szombat esti összejövetelre. Akik pedig kimaradtak ebből a nagyszabású koncertből, bizony bánhatják, mert bár nem egyszer hallottam a Lord zenekart élőben játszani, nálam ezzel az estével vitték a pálmát!

A szombati műsor:

Intro / Vándor (refrén) / Síri csend az éjjel / Tépett álmok / Fázom a szélben / Próbáld meg újra / Más az élet / Hargita / Tedd, amit érzel / Megváltás nélkül / Rossz fiúk / Nincs bocsánat / Erős Attila gitárszóló / Az utca kövén / Egyedül / Neked soha nem elég / Lázadó lelkiismeret / Napvilág / Képzeld el / Szemedben a csillagok / Érzés / Örökké / Ördög és angyal / Engem ne várjatok / Virágdal (a XXI. századból) / Ne legyen sírás / Érezzél engem / Holnap mindig más / Tombolhat a szél / Ragadozók / Szóljon a rock / Kisfiú / Kifutok a világból / Itthon vagy otthon / Az út szélén mindig égnek a gyertyák / Miért jó, ami nem jó? / Nem kell (2006) / Szállj szabadon / Vándor (az elhunyt tagok emlékére)

A koncert során nem bírtam betelni a dalokkal, és a látvánnyal, amely a közönségre tekintve tárult elém. Az érzést megfogalmazni nem tudom, hiszen én csak egy hallgató voltam a sok közül, abban viszont biztos vagyok, hogy a zenekarnak ez volt az egyik legemlékezetesebb koncertje!

 


Írásom zárásaként úgy érzem, fontos megemlítenem még egy valamit. Pohl Mihály a koncert során azt nyilatkozta, többen is féltették a zenekart az Arénában való fellépéstől, ők valahogy így fogalmaztak: “Ha nagyot akarsz bukni, menj az Arénába.” Én pedig erre csak azt tudom mondani, hogy régen láttam “bukást” ilyen nagy közönséggel. Még csak februárt írunk, de már most bátran ki merem jelenteni, hogy ez volt a 2017-es év egyik legsikeresebb magyar bulija! Így kell nagyot “bukni” kérem szépen!

További fotók itt és itt!