Születés

A budapesti Legenda Sörfőzde Center adott otthont egy új zenekar, a Pannónikum bemutatkozásának 2016. július 2-án. Hegyi Károly (ex Historica) a zenekar vezetője, billentyűse, némi pihenő után úgy döntött, van még a tarsolyában a magyar történelemről írt gondolatokból. Idén tavasszal – talán nem véletlen a megújulás időszaka – terve megvalósításához társakat keresett. Gönci Apuka György szólógitáros (ex Historica) adott volt, hozzájuk csatlakozott basszusgitáron Szabó Ferenc (ex Historica, H599), aki ugyancsak játszott már együtt Hegyi Karcsival. A doboknál, hogy az egyéb elfoglaltságok ne okozzanak fennakadást, jelenleg ketten váltják egymást: Nagy László (Örökség) és Rácz Attila (Missió). Ezen az estén Rácz Attila ütötte a bőröket. Az énekesi poszton Ráduly Leventére (Szkítia) esett a választás. Ők így együtt a Pannónikum zenekar.  

Bemutatkozásukat nem bízták a véletlenre, csupa ismerős számot játszottak. A Nándorfehérvárral indítottak, majd következett a Kassa. Bevallom, először furcsa volt Levente hangjával hallani, hisz az ember hozzászokik egy hanghoz… de mire a Cum Deo pro Patria et Libertate felcsendült, már minden a helyére került bennem. A folytatásból a Nyerges-tetőt és az Áldás a Magyarra opuszt emelném ki, mint a szívemhez közelálló darabokat. Miközben a fiúk egyre lelkesebben játszottak, mi, a közönség egyre hangosabban énekeltünk velük. Hegyi Karcsi elmondta, hogy gőzerővel készülnek az új számok is, s őszre talán mi is hallhatjuk azokat. A végére maradt a Kis Magyar Historica, és a Száll a Lelkem, azt gondolom, ettől méltóbb befejezésről nem is álmodhattak volna. Mint rockzene kedvelő, azt hiszem, jó lesz megjegyezni a csapat nevét: Pannónikum.

Reinkarnáció

A szünet után az est második fellépője következett, az alföldi Chrome Rt. A hortobágyi csapat több mint tíz éve koptatja a színpadok deszkáit. A dallamos hardrockot játszó zenekar – szégyen, nem szégyen – számomra teljesen újként mutatkozott be; mindeddig nem volt alkalmam élőben meghallgatni őket. A Kovács Attila-ének, Kenyeres Mirtinke-billentyűk, Dobi Bálint-szólógitár, Dobi Attila-basszusgitár, és Gém Péter-dobok alkotta csapat igazi meglepetést hozott számomra. Már az első pillanatoktól fogva kereste a lábam a ritmust, és a mellkasomban éreztem a dübörgést. A koncert nagy részét a 2015-ben megjelent Reinkarnáció album dalai tették ki, de a régebbi dalokból is kaphattunk ízelítőt. A hatást csak fokozta, amikor Kenyeres Mirtinke időnként hegedűre cserélte a billentyűket. A lágyabb hegedűhang szépen illeszkedett a zúzósabb számokba, erre legjobb példa a Reinkarnáció című nóta. Nem tudom, ki hogy van vele, de én szeretem az ilyen extra megoldásokat a rockzenében. Egyet biztosan ígérhetek: ha legközelebb újra
Budapesten játszik a Chrome Rt., én ott leszek!

Mindkét zenekar kitett magáért, remek hangulatot varázsolva a közönség körében. Külön köszönet illeti a HB Music Produkciót, hogy ezt az estét megszervezték számunkra – nehogy igényes rockzene nélkül maradjunk.

Chrome Rt. setlist:

Ne Szólj Rám                                                 
Egy Perc
Reinkarnáció
Háromszor
Magyarok Istene
Egy Szál Gitárral  
Fa
Állj le
Zene Vigyen
Lángoló jég
A világnak Szívében
Nem bántottalak
Másik Életem
A Lélek Színe
Szerencsedal
Magyarul

Ócsag Andrea

Fotók: Tojzán-Domokos Melinda