Kőváry Zoltán a The Trousers frontembere, fő dalszerzője, énekese csapatával idén adta ki negyedik nagylemezét. A ”Mother Of Illusion” címre keresztelt korong hatalmas sikert aratott belföldön és külföldön egyaránt, és a hazai garage rock kivallóságai nemrégiben tértek haza az osztrák Reverend Backflash és a cseh Degradace társaságában leadott ’Monarchy Madness’ miniturnéjukról. A bulik terén azonban nincs megállás és egy különleges esemény is lesz november végén az A38 hajón. Kőváry Zolival beszélgettem ennek apropóján.

Rockbook: - Szia Zoli! November 30-án egy önálló estet adsz majd az A38 hajón. Mesélj nekünk egy kicsit, milyen apropóból jön létre ez az esemény?

Kőváry Zoltán: - Az A38 a Petőfi TV-vel kooperálva csinálja a „Dalszerzők” című est-sorozatot, aminek a november 30-ai epizódjában leszek én a reflektorfényben. Még a nyár folyamán kaptam felkérést, és rövid gondolkodás után igent mondtam. A gondolkodási időre azért volt szükség, mert bár játszottam már akusztikus koncerteken, a Trousersnek egyáltalán nem profilja az unplugged – talán két vagy három ilyen fellépésünk volt nyolc év alatt. Önállóan, egyedül pedig még sosem vállalkoztam ilyenre. Ráadásul ezt most egy országos csatorna kamerái előtt teszem – elég nagy kihívás ez számomra.

Rockbook: - Elég régóta ismerjük egymást, többször volt alkalmunk zenéről beszélgetni és számomra is világos, hogy a rockzenén belül rengeteg zenei stílust érzel magadénak? Milyen dalok fognak felcsendülni az este folyamán?

Kőváry Zoltán: - Főleg a Trousers utóbbi 2-3 lemezéről válogattam. Ezek ugyan – érdekes módon – akusztikus gitáron, de nem akusztikus gitárra írt szerzemények, szóval kíváncsi vagyok, hogy fogják megállni a helyüket ilyen kontextusban. Talán kevesen tudják, de van egy masszív érdeklődésem a 60-70-es évek kaliforniai folk-rockja iránt: The Byrds, Buffalo Springfield, Crosby, Stills, Nash & Young, Neil Young és Stephen Stills szólók – fantasztikus muzsikák! Ennek ellenére soha nem éreztem inspirációt arra, hogy ilyeneket is csináljunk a zenekarral, hogy balladisztikus számokat írjak és adjak elő. Szóval nem a rejtett folk-rock oldalam mutatkozik meg majd az est folyamán, hanem akusztikus garázsrock lesz a javából.

Rockbook: - Milyen apropóból választottad ki a dalokat? Hogyan állítottad össze az este műsortervét?

Kőváry Zoltán: - Elsősorban az akusztikus előadhatóságuk alapján, például a „Hysterical route” vagy a „Break your mind” a legutóbbi lemezről nem lesz biztosan, de lesznek olyanok, amiről senki nem gondolta volna, hogy egyszer egy ilyen koncerten, ilyen formában is megszólalnak majd. A setlistet úgy állítottam össze, hogy ne kelljen sokszor gitárt cserélnem – többfajta hangolást is használok ugyanis -, és a hasonló karakterű számok lehetőleg ne kerüljenek túl közel egymáshoz. Lesznek feldolgozások is, elég meglepőek is, olyanok, amiket nem nagyon hallani akusztikus koncerteken.

Rockbook: - A feldolgozások is a garázs-rock műfajból várhatóak, vagy más irányzatokból is választottál olyan dalokat, amik felcsendülnek november utolsó napján?

Kőváry Zoltán: - Főként lendületes rock and roll dalok várhatók, de felkészülés közben kialakult egy-két olyan ötlet is, ami engem is meglepett. Rögtön az elején például várható egy olyan instrumentális bevezetés, ami elüt a tőlünk, tőlem megszokott koncertszámoktól, de úgy éreztem, ezeket nagyon szeretném előadni. Egy másik hasonló is felbukkan majd az est folyamán, a szett közepén. Olyan felvételekről van szó, amik nekem személy szerint nagyon sokat jelentenek, de a zenekarral sosem vennénk ezeket be a programba. Nem akarom lelőni a poént, de nagy rock óriásokról van szó!

Rockbook: - Mint említetted, akusztikus gitáron születnek a Trousers dalai, de mennyiben változnak ezek a lemezre felkerült kész változattól? Más hangulatot képviselnek esetleg akusztikusan előadva?

Kőváry Zoltán: - Mindenképpen. Kíváncsi vagyok, hogy például a zenésztársaim, akik ott lesznek a koncerten, és már jó ideje játsszák ezeket a számokat koncerteken, hogy fogják megélni az akusztikus verziókat. Vannak olyan részek, például a gitárszólós elemek, amelyeket értelmetlen volna akusztikusan reprodukálni, ilyenkor több esetben a slide-technikához nyúltam. Ezt már ifjúkorom óta művelem nyílt hangolású gitáron, bár a Trousers-ben ezek eddig maximum egy-két számban bukkantak föl. Az én közelítésem az akusztikus műfajhoz egyébként sokkal inkább a Mississipi delta-blues felől történik, mint sem a balladák, lassú számok felől. Nem különösebben szeretem a lassú számokat; az AC/DC azért is olyan jó például, mert sosem kell lassú számokat átugrani a lemezek hallgatása közben

Rockbook: - Ugye a zenekarodban, a Trousers-ben te vagy a fő dalszerző. Mi inspirál egy nóta megszületésénél? Milyen témákból merítesz, mik vannak rád hatással ekkor?

Kőváry Zoltán: - Hát nehéz ezt megmondani… A legfőbb inspiráció talán maga a zene, amit kivált, a zenei élmény. Az elmúlt évtizedekben rengeteg zenei hatást szívtam magamba, ezek ott kavarognak a bensőmben, és szerencsés esetben újabb olyan alakzatokká állnak össze, amelyek többek lesznek, mint részeik összessége. Ha visszanézek, ma már nem tudnám megmondani, hogy egy „Sister Sludge” vagy egy „Sonic desert” pontosan hogy is keletkezett. Szerintem sokan vannak úgy dalszerzők, hogy miután létrehozták a szerzeményt, az szinte önálló életre kel, és valamennyire idegenül áll a szemük előtt: „Hogyan is írhattam én ezt a szerzeményt?!”. Olyan érzés néha, mintha a dal önmagát hozta volna létre rajtam keresztül, ami nyilván illúzió, de nehéz ezt másképp megfogalmazni. A bátyámmal régebben, gyerekkorunkban gyakran mondogattuk azt egy Beatles vagy Stones nótáról, hogy ezt biztosan nem írta Lennon vagy Jagger, hanem „megtalálta”.

Rockbook: - Lassan lezárul 2015. Idén új albummal jelentkeztetek, számos fesztiválon megmutattátok magatokat, és a Black Stone Cherry vendégei is voltatok az A38-on. Igen sikeres évet tudhattok magatok mögött, de mit vársz 2016-tól?

Kőváry Zoltán: - Szerintem hamarosan új klipet fogunk forgatni, nem tudni még melyik számhoz, de már van néhány ötletünk. Természetesen már vannak leszervezett tavaszi koncertek, és elképzelhető, hogy a Monarchy Madness turné is folytatódni fog a Reverend Blackflash-sel és a Degradace-szel. Más együttműködések is alakulóban vannak, így valószínűleg játszani fogunk jövőre például Berlinben és Olaszországban is. Szeretnénk minél több külföldi városba eljutni, de itthon is vannak olyan állomások tervben és lekötve is, ahol még azelőtt nem jártunk. Nagyon optimista vagyok a zenekar sorsának alakulásával kapcsolatban!

Mocsok