Bejelentkezés

x
Search & Filters

„Fúziós future rock – talán ez jó kifejezés rá.” – Interjú a Continoom zenekarral

Szombat esti programot keresvén futottam bele egy rendezvénybe az S8 Underground klubban, ahol egy kedves ismerősöm zenekara is a fellépők között volt. Ők a Continoom, Schrott Peti zenekara. Régen vadásztam már rájuk, hogy végre élőben is halljam őket, így nem volt kérdés, merre veszem az irányt aznap este. És ha már arra jártam, gyorsan mikrofonvégre is kaptam őket.

Rockbook: Sziasztok! Kérlek mutassátok be a zenekart! Mikor alakultatok?

Schrott Peti: Sziasztok! A Continoom zenekar vagyunk, üdvözöljük az olvasókat. A zenekar 2014 nyarán alakult, akkor jött ki az első debüt dal az Enlighten, azóta megjelent a Poison és az Angyalokkal Játszó single, illetve egy négy számos EP-vel jelentkeztünk tavaly júniusban a Tear Down The Walls-szal. Igazából “one man band”-nek indult a történet, egyszemélyes zenekarnak, aztán fél év múlva kerítettem hozzá ezt a két jóembert: Rohoska Gábort (basszusgitár) és Svajcsik Pétert (gitár), és most egy hónapja csatlakozott hozzánk dobosunk, Gieszer Zsolt.

Rockbook: Hogy találtatok egymásra, hogy ismertétek meg egymást?

Schrott Peti: Egyedül Svajcsik Petit ismertem már régóta, Gáborral egy kedves zenészkolléga ismertetett meg - akkor még úgy volt, hogy ő jön gitározni, aztán ő végül is visszalépett, viszont Gábort meg szerencsénkre otthagyta nekem. Dobost meg nem is akartunk egy jó ideig, gondoltuk kipróbáljuk milyen az ha csak gép dob van, mert alapvetően eléggé gépdob hangzású az alap, ami van a zenében. Eléggé fuzionális meg előremutató zene-zenekar vagyunk (úgy gondolom). Aztán mégiscsak úgy döntöttünk, hogy legyen már egy dobos, mert sokkal jobban megadja az energiáját élőben a dolgoknak, meg úgy egyáltalán: sokkal jobb, ha ott van egy dobos hátul, minthogy semmi sincs. És a Zsolti tökéletes választás volt - eddig úgy tűnik.

 

 

Rockbook: Reméljük sokáig így marad. Mit jelent a zenekar neve? Honnan jött ez a névválasztás?

Schrott Peti: A Continoom ugye minden nyelven végül is mond valamit. Persze ez a szó így leírva két O-val, tulajdonképpen nem létezik, de mindenkinek eszébe juthat róla az idő kontinuitása, az önmagába harapó kígyó, tehát így az élet körforgása. Ráadásul a két O betű a végtelen jele, a fektetett nyolcas. Így hát amolyan világbéke zenekar vagyunk - vagy az eleje...

Rockbook: A zenétekben ötvözitek a dupstep elemeket a metállal, a pop-ot a drum and bass-el. Honnan jött ez az ötlet, hogy pont ilyen keveréket válasszatok?

Svajcsik Péter: Az alapötlet Schrott Peti fejében született meg, de végül is mind a hármunknak volt egyfajta irányvonala meg egyfajta rálátása már a különféle populárisabb zenékre. Én inkább a dupstep-es irányból jöttem a metál mellett. Gábor az, aki inkább a rapes, poposabb vonalat kedveli (ő mindent és ezt is, én ezt nem).

Rohoska Gábor: Emberileg és zenészek szempontjából is fúziós a zenekar, nem csak a játszott műfajokban.

Svajcsik Péter: Érdekes, hogy sok helyről jöttünk, mégis össze tudtunk találkozni itt.

Rockbook: Ezek szerint barátilag is megvan az összhang…

Rohoska Gábor: Igen, teljesen. Azt hiszem sokkal több lett belőle “one man band”-nél.

Svajcsik Péter: Nagyon gyors volt egyébként: az első próba után éreztük, hogy jó úton járunk –Zsolti is hamar bekerült a képbe. Amikor meghallgatás volt, rajta kívül meghallgattunk még egy illetőt. De igazából már akkor tudtuk, mielőtt az illető befejezte, hogy a Zsolti lesz a mi emberünk.

Rockbook: 2014-ben jött ki a debüt dalotok, 2015-ben az EP, akkor az idén album - ha a tendenciát követjük?

Schrott Peti: Szerintem akkor szeretnénk albumot kiadni, ha tényleg látjuk, hogy van érdeklődés a zenekarra. Azzal, hogy csinálunk egy CD-t és elfogy 200 darab belőle, nem hiszem, hogy sokra jutunk és marketing szempontból sem egy nagy élmény. Úgyhogy szerintem még várunk és megpróbálunk minden vonalat megmozgatni. Addig is van a Facebook, a YouTube, el tudjuk érni a közönséget, és majd fizikai példány akkor lesz, ha látjuk, hogy érdemes.

 

 

Rockbook: Van egyáltalán még értelme albumot kiadni? Most már javarészt mindenki letöltögeti a zenéket.

Schrott Peti: Szerintem a nagy, ismertebb zenekaroknak van még értelme kiadni, de egy újonnan alakult zenekarnak nincs sok értelme sajnos. Azt fel kell még futtatni, hacsak nem promóciós céllal készül és több ezer darabot szórnak ki belőle (a Metal Hammernek vannak ilyen opciói például). De nem gondolom, hogy a mai világban ez előremutató. Szeretnénk ugyanúgy marketing és egyéb szempontokból is előremutatóbbak, illetve trendkövetőek lenni.

Rohoska Gábor: A modern marketing egyik alapvetése mostanság, hogy minőségi tartalmakat kell szolgáltatni, mert csak az jut át ebben a dzsungelben (ami az interneten van) az emberekhez. Úgyhogy inkább erre helyezzük a hangsúlyt. Nem is egy nagy ömlesztett anyagot szeretnénk létrehozni, hanem egy-egy dalt elkészíteni videóval, valamilyen üzenettel. Így talán koncentráltabban tud eljutni a hallgatósághoz.

Gieszer Zsolt: Nekem is ez volt a szimpatikus. Igényességet láttam benne, egy olyan lehetőséget, aminek van jövője, s ezért is gondoltam úgy, hogy ezt a dolgot érdemes lenne kipróbálni.

Rockbook: Az is elengedhetetlen manapság egy zenekarnak, hogy merchandise is legyen - ez is majd az album kapcsán valósul meg, azaz arra még a rajongóknak várni kell, vagy azért gondolkoztok már ilyenben?

Schrott Peti: Mindenképp. Volt már egyébként egy-két póló, tudunk is csinálni, van is grafika, meg is lehet oldani, tehát hogy ha valaki nagyon szeretne pólót, annak meg tudjuk oldani, tudunk adni. Van is online felületen bolt, a honlapon keresztül el lehet érni, egy csomó pólót lehet vásárolni, de most még bulikra, fizikai példányt nem nagyon látom, hogy érdemes lenne vinni, befektetni nagyobb tételbe, hozni, árulni, mert annyira még nem ismerik a zenekart. Ez egy felfutó félben lévő valami, így ezzel még várunk.

Rockbook: Ti az a zenekar vagytok, akik csak jókedvűen felmennek a színpadra, mert szívvel-lélekkel szeretik ezt csinálni, vagy van azért kitalált koncepció a fejetekben, egységes színpadkép, amit el szeretnétek adni?

Schrott Peti: Szerintem mindkettő, mert nagyon jó kedvvel megyünk fel a színpadra és koncert közben is nagyon jó kedvünk van, Próbálunk színpadiasak is lenni, de nincsenek koreográfiák. A későbbiekben a hely adta lehetőségekhez mérten szeretnénk látványelemeket, háttérvetítést, molinókat feltenni - ez most, ezen a pici helyen (S8 klub) nem megvalósítható, de a jövőben szeretném, ha nagyobb helyre is el tudnánk jutni, s ott viszont akkor nagyobb audio-vizuális élményben lesz része a közönségnek.
Teljesen egyedi koncerthangzásunk van, mert teljesen más technikával nyúlunk hozzá az élő performanszhoz, a dob az teljesen másképp fog szólni, mint a többi zenekarnál - teljesen újfajta a hangzás, a dupstepes elemek, a drum and bass, meg mindenféle érdekességek is ott vannak a metál és rock mellett.

Rockbook: A napokban jött ki egy új feldolgozás dalotok, Avicii-nek a „Hey Brother” című számára, de nem ez az egyetlen, mert Nicole Scherzinger-nek a „Poison”-ját is feldolgoztátok, meg talán volt még egy, ha jól emlékszem - Christina Aguilera: „Say Something”-ja. Mi alapján választjátok ki, hogy mi legyen az, amit feldolgoztok? Illetve hogy jött az, hogy feldolgozásokat is csináljatok és nem csak a sajátot toljátok?

Svajcsik Péter: Inkább egy fajta világnézetre, nyitottságra utal az, hogy nem csak a saját dolgokat és nem csak mindenáron a mi stílusunkba vágó dolgokat választunk. Hanem olyan dolgokat is, ami tetszik, ami jó, megfog mindannyiunkat (legalábbis a zenekar nagy részét) a szám maga, meg a mondanivalója és át lehet ültetni a saját stílusunkba.

Rohoska Gábor: Dalokat feldolgozni akkor érdemes, hogy ha tudsz vele csinálni valamit, nem csak hakni szinten eljátszani. Valami többletet tudsz adni hozzá, át tudod alakítani vagy a saját nyelvedre lefordítani.  Avicii-nek a száma például gyönyörűen illik Peti hangjához, így innentől kezdve máris adta magát, hogy átfordítsuk a dalt, míg a „Say Something”-nál pedig egy duett készült Kukta Dórival. Ehhez hasonlóan vannak még kilátásban későbbi feldolgozás ötletek is, amiket gyűjtögetünk. Ha éppen belebotlunk egy dalba, vagy hallunk valamit, amit szerintünk érdemes lenne megcsinálni, azt eltesszük magunknak és utána ötletelünk rajta, vagy Peti ötletel rajta.

 

 

Rockbook: Az Avicii dal klipjében eléggé csibészesre vettétek a figurát, főleg Te Schrotti, eléggé zsiványak voltatok - ha szabad ezt mondanom, a szemetek sem állt jól. Személy szerint én végig vigyorogtam az egészet. Ez úgy a mindennapokban is jellemző rátok, vagy a zene kell, hogy kihozza ezt belőletek?

Schrott Peti: Igen, a vidámságot és az őrültséget is belevisszük a klipjeinkbe, és ez is volt a cél vele.

Svajcsik Péter: Amikor egy légtérbe kerülünk, akkor mindig ez történik, de van, hogy néha külön-külön is ilyen dilisek vagyunk.
 
Schrott Peti, Te 2012-ben szerepeltél a „The Voice”-ban is, több-kevesebb sikerrel (inkább többel) – én örültem neki, hogy végre egy metál hang belekerült a dolgokba. Ez adott Neked, vagy akár a zenekarnak olyan pluszt, amit tudtok majd hasznosítani?

Schrott Peti: Ennek a zenekarnak – tekintve, hogy 2 évvel későbbi az alakulás dátuma – nem, mert igazából pár hónap alatt elfelejtenek. Annyira előkeklő helyezést nem is értem el (mint pl első, vagy második) hogy emlékezzenek rám – Pál Dénes vagy Gájer Bálint nevére emlékeznek az emberek, ők mennek is, csinálják a dolgukat azóta is. Nekem ez ebben a formában nem jött össze – de talán így volt a legjobb - a korábban kiesőket elég gyorsan sikerül elfelejteniük az embereknek, de akkor még a Tűzmadár nevű zenekarom volt, amit csináltam. A műsor után csináltunk velük egy turnét és nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
 
Rockbook: Akkor a sztereotípiákkal ellentétben nem feltétlen tud jó lenni…

 

Schrott Peti: Koncert szinten nem dobott a népszerűségen, de neten, illetve mindenhol máshol rengeteg új ember ismert meg minket, engem és ezáltal ezt így a Continoom-ban ezt tudom kamatoztatni.

 

Rohoska Gábor: Annyi zenész gyűlik össze egy-egy ilyen műsorban, hogy talán szakmailag is egyfajta pozitív jellegű kapcsolatépítésnek mindenképpen hasznos lehet - hisz annyi szakmabeli dolgozik egy-egy ilyen műsornak, rendezvények a megvalósításán.
 
Rockbook: Egy ideje már figyelemmel kísérlek Titeket, de nem túl sok koncertetekbe futottam bele eddig. Én voltam ilyen figyelmetlen, vagy valóban sajnos ilyen kevés koncertetek van?

Schrott Peti: Eléggé kevés volt eddig, most már szeretnénk azért beindulni, nem kicsit.  Igazából össze szerettünk volna rakni egy rendes, ütőképes koncert programot. Volt néhány kísérleti buli már, de amíg ez nem volt meg (ráadásul Zsolti új), addig nem tudtunk vállalni, szervezni koncertet. Remélhetőleg most már többször találkozhat velünk a közönség.

Svajcsik Péter: Tavaly nyáron volt még három koncert időpontunk, amik elmaradtak a konkrét fesztivállal együtt. A tavalyi az elmaradt fesztiválok éve volt – háromba mi is belefutottunk.
 
Rockbook: A Facebook-on (és egyéb fórumokon is) van egy bizonyos leírás arról, hogy milyen zenét is játszotok, játszik a zenekar. Ha Nektek kellene megfogalmazni azt, mi is a Continoom, mit akartok vele közvetíteni, mi is a célotok, ezt hogyan fogalmaznátok meg?

Schrott Peti: Szeretnénk előremutató zenével kiállni a közönség elé (persze nyílván mindenki ezt mondja), lehetőleg szeretnénk olyat csinálni, amit még senki nem csinált és hál’ istennek a visszajelzések azt mutatják, hogy ez elég jól sikerül is, mert mindenhol azt hallom, hogy tök jó, de még soha nem hallottam ilyesmit. Senki nem tudja semmihez hasonlítani, hasonló zenekart sem tud mondani. És próbálunk nyilván újítani, a popularitás vonalán megmaradni, illetve szeretnénk szövegileg is olyan világot teremteni, amiben az emberek egy kicsit azt éreznék, hogy belőlük szól az amit hallanak, hogy tükröt tart eléjük.

Svajcsik Péter: Szintúgy az előre/jövőbe mutatást, a fúziós dolgot emelném ki (szövegileg nem nyúlkálunk bele, az teljesen Schrott Peti palettája, azt ő intézi teljes mértékben). Fúziós future rock – talán ez jó kifejezés rá.

Rohoska Gábor: Jó kérdés, ezen még sosem gondolkoztam. Szoktam azt mondani (mondtam már többször), hogy nekem nagyon sokat jelent, hogy olyan zenekarban játszom, ahol az énekesnek ugye van egy kocsmája – ezzel egy régi álom vált valóra. :D Sosincs gond azzal, hogy hol legyenek a megbeszélések: vagy próbaterem, vagy Trabi. (Trabant presszó – Schrott Peti presszója – a szerk.)

 

Mi próbáljuk rányomni a bélyegünket erre a zenekarra. Érdekes és nehéz, mert valami olyat próbálunk létrehozni, a meglévő dolgokra építeni, azok kombinálásával, ami talán még kevésbé van meg. Így nekem leginkább ezt a kísérletezést és önkifejezést jelenti ez a zenekar.

Gieszer Zsolti: Tőlem is kérdezték ismerősök - mert mutattam persze, hogy lett egy új zenekar – hogy akkor ez most pontosan milyen stílus. Akkor én is azt mondtam, hogy ez valami új akar lenni, kiforróban van, de előbb-utóbb meg fogom tudni mondani – nem lehet beskatulyázni, több stílusból tevődik össze.

 

 

Rockbook: Ahogy említettétek, mindenki próbálja a saját bélyegét rányomni a zenekarra. Vannak ebből párharcok köztetek, vagy azért abszolút egységesre tudjátok hozni?

Rohoska Gábor: Azt a kulisszatitkot szerintem elárulhatjuk, hogy mindig konszenzust keresünk és mind elmondjuk a véleményünket, hozzá adunk ötleteket. Mivel a Continoom eredetileg Schrott Peti gyereke – még akkor is, ha együtt neveljük - az utolsó szó általában az övé. De szerencsére összetűzés, szakmai vita még sosem volt ilyesmiből. Hihetetlen ez az összetalálkozás, egy rugóra jár az agyunk, mindig megvan a kompromisszum.
 
Rockbook: Terveztek magyar nyelven is énekelni, vagy azért a külföldi vonal marad az erősebb?

Schrott Peti: Van is egy ilyen dalunk, egy autizmusról szóló dal, az „Angyalokkal játszó” – bár igaz az egy „side projekt” volt csak, jótékonysági vonulata a zenekarnak. Az magyar nyelvű. Nem zárjuk ki egyáltalán a jövőben a magyar nyelvű dolgokat, de nem hiszem, hogy átváltunk. Ez a zene így szól jól, angolul. Van olyan zene, amihez más nyelv illik - a Rammstein-hoz például rohadtul illik a német, más zenében viszont nem nagyon tudnám elképzelni, nem szeretem, ott meg nagyon jó. Ehhez meg szerintem az angol passzol jobban.
 
Rockbook: Külföld irányba is terveztek terjeszkedni, nyomulni, vagy pedig először inkább itthon? Esetleg egyszerre a kettő?

Schrott Peti: Próbáljuk a tűzben tartani a vasakat, ezt is meg azt is. Itthon próbálunk nyilván nagyobb zenekarok elé beférni egyelőre, illetve olyan csatornákat, médiumokat megfogni, amik révén kicsit előrébb tudunk jutni. Ez most kicsit rébusz volt, de nem nagyon mondhatok még többet. A külföldi irány: vannak kapcsolatok, van Berlinben egy nagyon jó szervező barátom, vannak kapcsolatok Svédország felé, úgyhogy nagyon nagy bizodalommal vagyunk a jövő iránt.
 
Rockbook: Mik a terveitek a jövőben, még akár az idei évre, van-e konkrétum, amit már tudtok, hogy azt mindenképpen az év végéig el akarjátok érni?

Schrott Peti: Még csak most kezdődött az év, így még sok van. Szeretnénk minél több koncertet, íródnak a zenék, jó pár szám van már majdnem kész. Egyet ma játszani is fogunk, ami még nincs kiadva - előzetesben már jó pár koncert óta játszunk. Szeretnénk még egy EP-t idén mindenképp kihozni – vagy meglátjuk, lehet, hogy inkább havonta, kéthavonta kijövünk egy új klippel és számmal. Így fenntartjuk az érdeklődést a zenekar iránt. Így lehet, hogy „single” lesz ez a 4-5 szám, de lehet hogy EP-re össze lesznek szedve.

Rohoska Gábor: A legfontosabb mostanában, hogy szeretnénk belekerülni a köztudatba, hogy gondoljanak velünk, hogy számítsanak ránk.
 
Rockbook: Hol láthatnak benneteket a mai este után legközelebb a rajongók, tudtok-e már fix dátumokat?

Schrott Peti: A „VIII. Heten, mint a gonoszok” fesztiválra kaptunk meghívást, ami április 2-án lesz a Showbarlangban, ott este 11-től játszunk, a legnagyobb buli-időben.:) Figyeljétek a Facebook oldalunkat, ott mindig naprakészen megtaláltatok mindent.

 

További fotók ide kattintva megtekinthetők.

 

A zenekar elérhetőségei: Honlap, Facebook

 

 

Támogatónk a Nemzeti Kultúrális Alap és a Cseh Tamás Program.


 

Fotók: Polczer Eszter