A NKA (Nemzeti Kulturális Alap) Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiuma 2014 óta létezik, célja az induló zenekarok, vidéki klubok, vidéki és kisközösségi tv-k és rádiók, valamint print és online médiák, előzenekaros koncertek, nemzetközi turnék és promóciók támogatása, a könnyűzenei örökség megőrzése, zenei menedzsment oktatása és a vidéki tehetségkutatók támogatása pályázatos formában. Bajnai Zsolttal, az NKA Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium vezetőjével beszélgettünk.

Rockbook: - Kinek az ötletéből valósult meg a Program és hogyan állt össze a mögötte álló csapat?

Bajnai Zsolt: A program indulása a Parlament 2013 őszi döntésére vezethető vissza. Ekkor fogadták el, hogy az úgynevezett üres adathordozók után szedett jogdíjak negyede, 2014. január 1-jétől ne a jogkezelőkhöz, hanem a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) kerüljön. A törvénymódosítást levezénylő L. Simon László – akkor az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának az elnöke, egyben az NKA alelnöke – jelezte, hogy a pénz nem kerül majd be az NKA nagy „kalapjába”, hanem egy része a könnyűzenére fordítódik. Kérte a zenei szakmai szervezeteket, hogy ennek módjára tegyenek javaslatokat. Miután ilyen nem érkezett, L. Simon László elindította egy új, magyar, könnyűzenei program kidolgozását, aminek koordinálását a kezdetektől én irányítottam. A program kidolgozása során számtalan egyeztetés zajlott a fővárosban és vidéken. Körülbelül 150-200 zeneipari szakemberrel találkoztunk, akiknek a véleményét beépítettük a végül 8 alprogrammal, 2014. május 12-én elindult Cseh Tamás Programba. A program mögött azóta meglehetősen nagy csapat áll, többen dolgoznak a kollégiumban, a Programirodán, az egyes alprogramokon. Az elmúlt évben körülbelül 1200-1500 ember vett részt aktívan a CSTP megvalósításában.

(Bajnai Zsolt, az NKA Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium vezetője)

Rockbook: - Idáig mik a visszajelzések? Mennyire sikeres a Program?

Bajnai Zsolt: Ha a pályázók számát és az igényelt forrást nézzük, akkor egyértelmű, hogy a könnyűzenének szükséges volt egy ilyen programra. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy az első három évben összesen 2,1 milliárd forint pluszforráshoz jut a Cseh Tamás Programon keresztül a magyar könnyűzene – ilyesmire pedig eddig soha nem volt példa -, akkor ugyancsak pozitívnak tekinthetjük a mérleget. Úgy tűnik, a szakma is elfogadta a programot, nemcsak kezdők, de befutott zenészek is rendszeresen pályáznak hozzánk. Azonban a sikerekről majd csak évek múlva lehet beszámolni. Amikor az elindított zenekarok önerőből is a pályán maradnak, amikor a támogatott vidéki klubok megerősödnek vagy éppen a nemzetközi pályázatoknak köszönhetően hazai formációk is felkerülnek – és tartósan ott is maradnak – legalább az európai könnyűzene térképére.

Rockbook: - Mi szükséges ahhoz, hogy egy zenekar/előadó pályázhasson, és mi alapján bírálják el a jelentkezéseket?

Bajnai Zsolt: Ez a nyolc alprogram pályázataitól függően nagyon különböző lehet. Az Induló Zenekari Alprogram esetében például olyan nem teljesen kezdő formációk jelentkezését vártuk, akik azért már valamit letettek az asztalra – néhány saját szám, saját kiadású EP, koncerttapasztalat -, de kellene egy kis lökés, hogy bekerüljenek az országos körforgásba. Az Előzenekari Alprogramra viszont már befutott, koncerttermeket megtölteni képes együttesek és előadók jelentkezését várjuk, akik vállalják, hogy mintegy mentor, kezdő formációkat visznek magukkal a koncertjeikre. A Klubtámogatói Alprogramnál a klubokra bízzuk, hogy milyen zenekarokkal dolgoznak, a Nemzetközi Piacra Jutást Támogató Alprogram esetében pedig olyanoknak szól a pályázatunk, akik némi külföldi tapasztalattal már rendelkeznek. Ennek megfelelően a pályázatok értékelése is többféle, de előre rögzített. A végső döntést minden esetben a kollégium hozza meg.

(Poptörténeti Emlékpont - Budai Ifjúsági Park)

Rockbook: - Meddig segítik a zenekarok/előadók munkáját? Mik az elsődleges célok, amiket szeretnének velük elérni?

Bajnai Zsolt: A kollégium felállított egy olyan „életpálya modellt”, amit szeretne alkalmazni, illetve végigvinni. Eszerint egy már két-három éve fellépő, felvételeket készítő, de még kevésbé ismert vagy kezdő zenekart először a vidéki tehetségkutatók rendezésével kívánunk támogatni. Ezeken mutassák meg magukat, lépjenek nagyobb nyilvánosság elé, mérettessék meg magukat szakemberek előtt. Tapasztalat, hogy az ilyen versenyeken szereplő legjobbak eredményesen pályáznak az induló előadóknak szóló alprogramunkra, amit a támogatási pályamodell második évének tekintünk. A támogatott induló zenekarokat a támogatási év után sem szeretnénk szem elől téveszteni, mert a harmadik év után nyitva áll előttük az Előzenekari és a Klubtámogatói alprogram. Egy évvel később pedig a nemzetközi pályázataink, majd jöhetnek az ugyancsak az állam által támogatott produkciók és fesztiválok. Mindez azt jelentheti, hogy egy kezdő előadónak 5-6 éven keresztül tudunk a fejlődéséhez igazodó támogatást nyújtani. Ennyi idő alatt pedig kiderülhet, hogy egy formáció saját lábán meg tud-e állni a piacon, akár a nemzetközi piacon is. Tehát ez az „életpálya modell” olyan, mint egy háromszög. Amibe jelenleg még szinteket kihagyva is be lehet kapcsolódni, hiszen a Cseh Tamás Program még csak a harmadik événél tart.

Rockbook: - Mennyire szoros a kapcsolat a Program és az előadók között? Megnézik őket olyan koncerteken, amelyek a Program segítségével jöttek létre?

Bajnai Zsolt: Természetesen nem tudjuk megnézni azt a közel ezer koncertet, ami egy évben a Cseh Tamás Program nyolc alprogramjának a támogatásával valósul meg. A Cseh Tamás Programiroda révén azonban igyekszünk őket követni, az alprogramok között átjárhatóságot biztosítani, ha kell segíteni, kommunikációs vagy szakmai támogatást nyújtani. Mindettől függetlenül az NKA Igazgatósága nagyon szigorúan számon kéri a pályázatokban vállaltak betartását, szúrópróba szerint személyes ellenőrzést is tart. A CSTP Ideiglenes Kollégium pedig a pályázók beszámolói, illetve a Programiroda összefoglalói alapján igyekszik tapasztalatokat levonni, és a pályázati kiírásokat finomítani vagy éppen új felhívásokat kiírni.

Rockbook: - Az induló előadók mellé egy-mentort is kijelölnek. Mi alapján választják ki őket, és miben segítik az előadókat?

Bajnai Zsolt: Olyan szakembereket kérünk fel mentoroknak, akik tapasztalatuk révén segíteni tudnak az induló formációknak, legyen szó stúdiókeresésről, koncertszervezésről vagy éppen egy-egy dal hangszereléséről, finomításáról. Az első évben ajánlások alapján dolgoztunk. A harmadik évben viszont már van annyi tapasztalatunk, hogy tudjuk, kiket érdemes erre a feladatra felkérni. Az más kérdés, hogy a kiszemelt mentorok a munkájuk mellett tudják-e ezt a munkát vállalni. Tapasztalat egyébként, hogy volt olyan mentor, akivel komoly barátságba került a mentorált zenekar, más mentorból a mentorált formáció menedzsere lett, máshol pedig a tanár-tanítvány viszony volt a jellemző. De nagyon sok mentor, mint zenész, a játékával is segített a rá bízott formációnak. A legtöbb esetben nagyon jó kapcsolat alakul ki a mentor és a csapatok között.

(Poptörténeti talkshow Frenreisz Károllyal)

Rockbook: - Szerepel esetleg a terveitek között különböző stílusonként kezelni a zenekarokat/előadókat?

Bajnai Zsolt: Az NKA-n belül elindult a Halmos Béla Program is, ami a népzenét támogatja, tehát ilyen formációkkal eleve nem foglalkozunk. Nem támogatunk komolyzenei, illetve színházi produkciókat sem, illetve gyerekeknek szóló zenei formációkat, mert ezekről azt gondoljuk, hogy nem a „mi asztalunk”. Ezeken kívül azonban minden élőzenei produkció számíthat a támogatásunkra. Kivéve az úgynevezett tribute zenekarok.

Rockbook: - Egyre több zenekar keresi a külföldi fellépési lehetőségeket, amelyben a Program szintén nyújt segítséget. Mennyire sikeresek ezek a próbálkozások?

Bajnai Zsolt: Mit tekintünk ezen a téren sikernek? Szerintem nagyon fontos, hogy a magyar könnyűzene jelen legyen külföldön, klubokban, fesztiválokon és vásárokon. Ezen a téren komoly segítséget tudtunk nyújtani az elmúlt két évben. A források szűkössége azonban leginkább ezen a téren érzékelhető. Ez pedig azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló pénzt kell okosabban elkölteni. Ezt szolgálta az az Egerben tartott konzultáció, ahol zeneipari szakemberekkel próbáltuk körvonalazni a külföldi támogatások irányát. Itt olyan kérdések vetődtek fel, minthogy egy zenekarnak sokat vagy soknak keveset adjunk. Vagy milyen térségekben érdemes magyar formációknak próbálkozni. Az egyértelműen kiderült azonban, hogy tapasztalatok és pontos terv, no meg némi idegen nyelv ismeret nélkül nem lehet sikeresen belevágni a külföldi turnékba.

Rockbook: - A Program fontos része a klubok támogatása is. Ez alapján milyennek látják most Magyarországon a klubok helyzetét?

Bajnai Zsolt: Még mindig tragikus, legalábbis, ami a vidéki klubokat illeti. És ez nem a meglévő klubokra vonatkozik, hanem arra, hogy számtalan olyan vidéki város van, ahol egyáltalán nem működnek élőzenei koncertek tartására alkalmas helyek. A Klubtámogató Alprogram abból indult ki, hogy a fővárostól 80-100 kilométerre már nem éri meg kapupénzért fellépni a zenekaroknak. Azaz a belépőkből nem tudják fedezni az utazást, a technika bérlését, a saját tiszteletdíjukról nem is beszélve. Ha pedig nem éri meg, akkor nem vagy nagyon ritkán mennek vidékre vagy távolabbi városokba a zenekarok. Ebből meg az következik, hogy a meglévő klubok vagy bezárnak, vagy gépzenét vagy valami vállalhatatlan haknit tesznek a minőségi, élő zene helyére. A Cseh Tamás Program ez utóbbi lehetőségeket szeretné elkerülni. Hiszünk abban, hogy ha egy-egy klubnak havi egy-két koncertre tudunk támogatást adni, akkor havi másik kettőt saját erőből megrendez, így megvan a heti koncert, és életben marad. Ez pedig nemcsak az ott élőknek jó, hanem az egész magyar könnyűzenének, hiszen érzékelhető, hogy a zenekarok küzdenek a megfelelő koncerthelyszínek hiányával. Márpedig egyre inkább az élőkoncert az egyik legfontosabb bevételi forrásuk.

(Koncert a debreceni Roncsbár Klubban)

Rockbook: - Egymást követik a különböző zenei és egyéb zenei érdekeltségű tehetségkutatók. A CSTP nem gondolkozik hasonlóban? A magyar zenei élet szereplőinek véleménye -beleértve az underground színteret is- vélhetően nagyobb segítség lenne az előadók számára, mint az agyonfizetett celebeké.

Bajnai Zsolt: A CSTP támogatja a megyei tehetségkutatókat, amelyek persze egész más alapokon nyugszanak, mint például a kereskedelmi tévék produkciói. De ezekkel sincs baj, hiszen sok fiatalban talán felkeltik az érdeklődést a zenélés és a hangszerek iránt. Márpedig egy tavalyi kutatásunk azt mutatja, hogy azokból lesznek a tudatos zenei vásárlók – tehát, akik fizetni is hajlandók egy letöltésért, egy lemezért, egy koncertért -, akik vagy tanultak zenélni vagy valamilyen szinten muzsikáltak vagy muzsikálnak. Tehát, ha egy bármilyen tehetségkutató csak egy embert is zenésszé vagy zenetanulóvá tesz, már az egész szakma nyert. Mi egyébként azért nem indítunk saját „versenyt”, mert nem ez a feladatunk, és azt tapasztaljuk, hogy más versenyekről azok az indulók, akik nem celebek, hanem valódi zenészek szeretnének lenni, kikötnek nálunk. Nem egy olyan zenekar van, akik valamelyik kereskedelmi tévében tűntek fel, és most mi segítjük őket a pályájukon.

Rockbook: - Tervezitek a Program bővítését/fejlesztését?

Bajnai Zsolt: A Cseh Tamás Program nem egy kész, lezárt dolog. És éppen az benne a jó, hogy a szakma igényei, illetve a folyamatosan gyűlő tapasztalatok alapján alakítható, finomítható és bővíthető is. Így indult el tavaly a fentebb említett megyei tehetségkutatók támogatása vagy a határon túli magyar területeken működő kluboknak szóló pályázatunk. Szeretnénk bővíteni is a programot. Ebben az évben el tudunk indulni a könnyűzenei oktatást támogató alprogramunkkal, mert hiszünk abban, hogy Bartók és Kodály országában nem szabadna úgy a középiskolai tanulmányok végére jutni, hogy a srácok nem vettek kézbe hangszereket. Mi a könnyűzenét, a könnyűzenei hangszereket akarjuk elvinni a sulikba, és minél több fiatallal megszerettetni a zenélést. Ennek részeként szeretnénk egy próbaterem programot is elindítani, ami szép lassan, néhány év alatt minden nagyobb városban megteremtené a kulturált próbálás lehetőségét. Olyan helyeket, ahol a hangszerek nyugodtan otthagyhatók, ahol akár segítség kérhető a muzsikáláshoz vagy a közönség szervezéshez, és mondjuk, nem hívják hetente a zenekarra a rendőrséget, mert hangosan játszanak.

Rockbook: - Mikor érkezik a CSTP következő pályázati kiírása? Mit lehet róla tudni előzetesen?

Bajnai Zsolt: A harmadik évad pályázatai folyamatosan jelennek meg, az nka.hu és a csehtamasprogram.hu oldalakra érdemes rendszeresen benézni. Jelenleg a Klubtámogatói és az Előzenekari Alprogramjaink pályázatai vannak kint, de hamarosan jön a többi is.

Rockbook: - Köszönjük az interjút!

Az NKA Cseh Tamás Program előzenekarokat támogató pályázati kiírása ide kattintva elérhető, ahol összesen 80.000.000 Ft-ra igényelhető támogatás.

A vidéki klubok támogatásának célja, hogy a fővároson kívül minden megyében legalább egy olyan könnyűzenei koncerthelyszín tartósan működjön, ahol az élőzenei koncertet vállaló előadók rendszeresen felléphetnek. Fővároson kívüli könnyűzenei koncerthelyszíneken (klubok, művelődési intézmények stb.) rendszeres élőzenei koncertprogram megvalósítása. Össz. támogatás: 140.000.000 Ft. A pályázathoz klikk ide!

Magyarországgal szomszédos államok magyarlakta területein működő könnyűzenei koncerthelyszíneken (klubok, művelődési intézmények stb.) rendszeres élőzenei koncertprogram megvalósítása. Tervezett keretösszeg: 20.000.000. Ft. A pályázat itt elérhető!

A Cseh Tamás Program elérhetőségei: Honlap, Facebook

Támogatónk a Nemzeti Kultúrális Alap és a Cseh Tamás Program.