2014. szeptember 28-án, a budapesti In Flames koncert előtt videóinterjúztunk Anders Fridén-nel, a svéd banda énekesével, aki készségesen állt Fanni kolleganőnk rendelkezésére, és a "vallatás" végén még egy üveg pálinkát is kapott. A videóinterjút magyar felirattal itt megtekinthetitek.

Rockbook: - Sziasztok, Fanni vagyok a Rockbook-tól, itt ülünk az In Flames énekesével a Barba Negrában. Eddig hogy tetszik a klub és Budapest? Izgatott vagy a dedikálás miatt?

Anders Fridén: - Izgatott vagyok, hogy itt lehetünk, bár nem most vagyok itt először. Nem sok mindent láttunk ma, nincs sok látnivaló a környéken csak egy rakat ház körülöttünk, de cserébe mindig marha jó a közönségünk, alig várom az estét! Dedikálás.. Hát az nem igazán…Na jó, mindig nagy élmény találkozni a rajongókkal.

Rockbook: - Örülünk, hogy így gondolod! Az előző album kicsit más volt talán a több tiszta ének miatt. Ezen az úton vittétek tovább az új albumot is. Hogyan tudnád jellemezni a lemezt?

Anders Fridén: - Haha, azt szeretném, ha az emberek a saját eszükre hallgatnának. Én megcsináltam a zenét, bárki el tudja dönteni mit jelent a számára, de nem gondolnám, hogy épp most változtunk volna, mi a kezdetektől fogva mindig ezt csináltuk, minden lemez totál más,teljesen különbözőek, mert mi  nem akarunk kétszer ugyan olyan anyagot csinálni, nem lenne semmi értelme. Marhára hiszek benne, hogy minden lemez ugyan annyira nagy szerepet játszott a fejlődésünkben, mindre egyformán büszke vagyok, ez kihívás ugyan, de nem akarom azt, hogy a közönségünk pontosan tudja mit fog kapni, lepődjenek csak meg!

Rockbook: - Mióta Jesper elhagyta a zenekart ez a második albumotok, mi változott azóta, hogy bekerültél a zenekarba illetve mik a tervek a jövőre nézve?

Anders Fridén: - Nem gondolnám, hogy olyan sok minden változott volna, mert Niclas csatlakozott hozzánk, akit amúgy már jóval korábbról is ismertünk, kisegített minket lemez készítés során is Jesper  helyett. A dalszerzésre sem volt igazán hatással, mert addig Jesper, Björn és én szereztük a dalokat, később csak Björn és én, meg amúgy is az In Flames-ben zenélünk kb… Ketten összesen 10 albumot csináltunk, négyet-négyet az In Flames-ben és mindösszesen 1-1-et a zenekar előtt. Ez tényleg egy nagy változás volt a zeneírást illetően, de kívülről kétségtelenül annak tűnt. Jesper…ő…hogy is mondjam…. nem volt egy túl vidám dolog a végére, szóval…ő már egy számára megfelelőbb helyen van.

Rockbook: - Sokan azt mondják a svédek a legjobbak a metál kategóriában, mit gondolsz erről?

Anders Fridén: - Igazuk van!

Rockbook: - Igen, nekünk is hasonló a véleményünk.

Anders Fridén: - Na jó, amúgy sok jó banda van szerte a világon, nem csak Svédországban, de Európában is, a zenekaroknak van egyfajta egyedi stílusuk, nem olyan érzelgősek, mint talán néhány amerikai banda, vagy nem csak az foglalkoztatja őket, hogy a jelenlegi a mainstream vonalat kövessék.

Rockbook: - 2005-ben kiadtatok egy DVD-t. Tervezitek új korong megjelentetését?

Anders Fridén: - Bizony, hogy fogunk, de a pontos idejét még nem tudom megmondani. Jelenleg is vannak kameráink amik rögzítik a dolgainkat…nem mindent, de felveszünk pár bulit a turnéból. Majd meglátjuk mi lesz,kijön amikor kijön, nem tudok semmi pontos dátumot ígérni.

Rockbook: - Mi volt a legnagyobb hatással rád az utóbbi albumon, illetve volt olyan banda, aki inspirált?

Anders Fridén: - Nem gondolnám, hogy lett volna egy konkrét banda ami inspirált volna bennünket a mostani, vagy akár bármelyik albumunk közben, szerintem  amikor kezded ezt az egészet akkor lenyűgöz az ami körülötted történik, minden új zenekar olyan akar lenni mint az ő idoljaik, de mi jelenleg jól tudjuk hogy mit akarunk és nem igazán foglalkozunk mással. Rengeteg zenész van, akire felnézek, mint ember és mint szövegíró, de szerintem ők nem befolyásolták azt az irányt amibe haladtunk.

Rockbook: - Van egy másik kisebb projected a passanger…

Anders Fridén: - Fú az már régen volt.

Rockbook: - Ó, szóval akkor annak végleg vége?

Anders Fridén: - Hát tudod, sose mondd, hogy soha. Király volt kicsit mást csinálni, nem igazán tűnt úgy, hogy valaha is lesz albumunk…vettünk egy rakat sört majd a próbateremben jammeltünk, meg ilyenek…lett is pár király számunk amire a stúdió azt mondta hogy oké , király amit csináltok, jöhet a többi,és így is lett. Nicklassal elkezdünk írni egy új albumot, de marhára nem éreztük az egészet. Tudod, ha azt érzed hogy valamit rád van erőltetve az sosem jó, a lelkedből kell jöjjön, csak úgy ér valamit, jelenleg az In Flames élvez prioritást.

Rockbook: - Korábban együttműködtél pár szám erejéig olyan előadókkal, mint a Caliban vagy a Pendulum. Milyen volt velük dolgozni, illetve volt még valaki, aki szintén ilyesmire kért?

Anders Fridén: - Fú hát igen, nem túl gyakran csinálok ilyet. Hogy is mondjam, eléggé óvatos vagyok ezekkel a dolgokkal. Ők minket akartak, azok az ő dalaik, szóval én és Björn bementünk a stúdióba, jammelgettünk, feltoltunk pár riffet, írtunk pár szöveget, és aztán mindenki örült, ők pedig fogták és remixelték. A végeredmény olyan amilyennek lennie kell. A Caliban-nél ez úgy történt, hogy történetesen az albumuk producere voltam, és zenészként is kisegítettem őket, de nincsen több ilyen betervezve. Ha valaki jókor van jó helyen, király, amit csinál, akkor ki tudja…talán. Szeretek nem megszokott dolgokkal foglalkozni

Rockbook: - Nem csak énekes, de producer is vagy. Tudnál erről mesélni nekünk kicsit?

Anders Fridén: - Lényegében mindennél jobban a részese szerettem volna lenni a zenének, imádok a stúdió cuccokkal babrálni, de manapság nem producerkedem annyit, amennyit szeretnék, igazából semennyit, ha őszinte akarok lenni. Van egy saját lemezkiadóm ahova leszerződött pár banda,de én nem igazán vagyok ott a lemezek felvétele közben, én csak rámondom, hogy igen vagy nem!.

Rockbook: - Elég régóta énekelsz az In Flames-ben. Mi volt a legemlékezetesebb pillanata a karrierednek, illetve van még valami, amit el szeretnél érni?

Anders Fridén: - Legemlékezetesebb pillanat? Az hogy még életben vagyok! :D Amúgy nincs különösebb cél, vagy helyszín előttem, nincs olyan parám, hogy minél több lemezt el kell adjak, egyszerűen csak képes szeretnék lenni arra, hogy folytathassam amit eddig is, az embereket továbbra is érdekelje amit csinálok, és a közönségünk meg akarja hallgatni a dolgainkat. Ez borzasztó megtisztelő számomra. Én csak próbálom élni az életem és mindeközben jól érezni magam.

Rockbook: - Az utolsó 2 albumon meglehetősen sokat változott az éneked. Ez okkal történt vagy egyszerűen így jött ki a lépés?

Anders Fridén: - Minden okkal történik, mert érted, senki nem állt ott és kényszerített, hogy márpedig neked ezt kell tenned. Minden albumon az a lényeg hogy örömmel csináljuk. A hangom az én hangszerem. Ugyanúgy ahogy más zenész is egyre jobb és jobb szeretne lenni az ő hangszerén, én is pontosan így vagyok ezzel, képes szeretnék lenni, hogy sok új, különböző módon tudjam használni a hangomat.

Különböző képeket akarok festeni. Nem akarom újra és újra ugyan azokat a színeket használni, ugyan azokat a képeket festeni. Amikor hallom a zenénket, amit csináltunk, ezek megszólítanak engem egy bizonyos módon, és egyszerűen kialakul egy stílus. Ennél az albumnál nem tudtam mit tenni, mindennek jelentése, célja van. Ez a helyzet. Azt sem gondolnám, hogy drasztikusan változtam volna, albumról albumra egyre több és több dallamot próbálok használni. Ennél a lemeznél van a legtöbb tiszta ének a számokban, de ez még mindig az én hangom, ami szerintem még mindig felismerhető. Senkiével nem fogja összekeverni, hogy ez valaki, blablabla hangja. Nem céloztam meg, hogy én legyek a legjobb énekes a földön, de szerintem rendelkezem egy olyan egyedi stílussal, ami csak az enyém, és tökéletesen az ura vagyok számomra tökéletesen.

De például ha elmennék az American Idol-ba egyből kibasznának mondván: „Ááá kurvára ne, kifelé!”, mert ők csak azt akarják ami “tökéletes” , de számomra ami “tökéletes” az kibaszott unalmas,vágod? Ami az embereknek kell az az, hogy amit adsz, az személyes legyen, belülről jöjjön, na én ezt próbálom elérni!

Rockbook: - Igazából ezek lettek volna a kérdéseink, köszönjük az idődet, és végül, de nem utolsó sorban szeretnénk átadni egy kis meglepetést.

Anders Fridén: - Ó király!

Rockbook: - Ittál már pálinkát? Tuti hogy igen, de azért …Egy kicsit erős!

Anders Fridén: - Pálinka?

Rockbook: - Ez a tradícionális italunk, elég erős, gyümölcsből készül amúgy.

Anders Fridén: - Áh, ok, ez olyan mint a bor? Vagy édesebb?

Rockbook: - Nem, ez jóval erősebb, és feles, az alkohol tartalma… mennyi is?

Anders Fridén: - Aha, és milyen gyümölcsből készül?

Rockbook: - Igazából mi bármilyen gyümölcsből tudunk pálinkát csinálni! :D Ahogy látom ez pont körte!

Anders Fridén: - Király! :)

A stáb:

Interjú: koRnfanni, Barna Norbert

Felvétel: Kovács Roland

Vágó/felirat: Bubori Tibor