Kiváló kérdés, ezt senki nem meri elárulni. Az egyszerű válasz (amely mások által továbbgondolásának vadhajtásaiért semmilyen felelősséget nem válllunk), az a pár milliótól a 10-20 millióig. Igazából ez annyira egy megfogalmazhatatlan válasz (bár a kérdés jogos, mindenhol tudni akarjuk, hogy mi mennyibe kerül, sőt erre a fogyasztóvédelem kötelez is), hogy ezért nem mer senki felelősséget vállalni a szavaiért. Nem szeretné, hogy rásüssék, hogy bezzeg ő azt mondta. Erre a cikkre is fogják ezt mondani valószínűleg, épp ezért már most leszögezzük, hogy itt egy józaneszű okfejtés következik most, nem pedig egy hivatalos árajánlat.

Tehát a kérdésünk, hogy mennyiből lehet sikeres zenekart csinálni. Visszakérdezek. A te szakmádban mennyiért lehet egy sikeres vállalkozást felhúzni? Ilyenkor elkezded összeszedni, hogy mik kellenek az induláshoz, hogyan szereznél vevőket és mennyi idő kellhet, mire befut a buli. Kérem szépen, a zenekarozás is pont ez.

Tegyük fel, hogy a „befut a buli” az az, hogy nyáron fesztiválokon játszol, évente 2x a legnagyobb fővárosi klubok egyikében nagykoncertet adsz, a maradék időben magas presztízsű helyeken játszol vagy haknizol vidéki városi napokon. Persze mindezt olyan számú közönség előtt, amire azt mondod, hogy „amikor gyerekkoromban néztem a Guns videókat, én is ilyen közönségről álmodtam”. Ez így nagyjából leírja, hogy mi is a cél? Nyugi ezzel már keresel annyit, hogy a kényelmi szempontjaid röhögve teljesülhetnek, úgyhogy azt ne említsük.

Mi kell ehhez? Lássuk. Te vagy Vezetéknév Keresztnév (monogram VK) és ma beugrik, hogy nagyzenekart akarsz csinálni. Mi van a kezedben? Reggel az ágyban keledezve, kb semmi.

Elkezdesz gondolkodni. Koncertezni kell. De kik lesznek a tagok? Ácsi, mit fogunk előadni? Cuccaim sincsenek. Lássuk mit tudunk ebből megszerezni. a Vezetéknév2 tud gitározni, cucca is van, megkérdezem. Még kell a többi tag, de nem baj, mert ketten már jobban tudunk gondolkodni egy sör mellett, hogy honnan szerzünk dobost, szintist. Na de egyáltalán milyen hangszerek kellenek? Milyen zenét akarunk játszani? Én szeretem a 80-as évek klasszik rockot, azt mondjuk jó lenne. STOP.

Itt álljunk meg egy picit. Ha az eddigi problémákra azt is mondtad volna, hogy talpraesett vagyok, elintézem, ha más nem, besétálok a Kőbányai zenesuliba és megfizetek pár zenészt, hogy jöjjön az alakuló bandámba zenélni óránként 2000 Ft-ért, ami időt együtt töltünk. A cuccokat is bevásárolom nekik. DEDEDE a zenei stílus, hogy mit is játszik az ember az már derékba törhet bármilyen projektet. Hogy a legmegfontoltabbak és legelfogulatlanabbak legyünk, csak nézzük meg, hogy mik szerepelnek a toplistákon, illetve az általunk favorizált zenei stílus vagy zene melyikhez hasonlít a legjobban. Hányadik helyen találjuk őket? Lehet hogy nincsenek is rajta? Nem baj, keresgessünk tovább hazai toplistákat, hátha meglesz valahol. Ha nem, az azt jelenti, hogy igen kockázatos a vállalkozás abban a stílusban.

De ugorjunk, tegyük fel, hogy te kimondottan nagyzenekart akarsz és nem érdekel a stílus, azt játszod, ami befut. Ez kevésbé kockázatos hozzáállás, de mindenkinek ezt magával kell lebirkóznia. Ilyenkor „piaci igényt szolgál(sz) ki”, azaz mivel igény van rá, keresett lehet. De ne felejtsük el, hogy azért vannak még egyéb keresett zenét játszó zenekarok a piacon, magyarul egy versenybe szállsz be. A versenynek van egy olyan könnyen belátható sajátossága, hogy legalább azt, de inkább többet kell teljesíteni, mint a versenytársak. És látjuk, hogy a nagyzenekarok mit produkálnak: profi klippek, sajtó, nagykoncertek, satöbbi. A korábban már említett „belépési küszöb” itt már igen magas, ha számba vesszük mivel is kell indulni:

• ha nem vagy biztos benne, hogy hogy írj meg egy slágert, vagy tudod, de nem tudod megírni, kell egy producer
• ha jól sikerült, be kell nyomni a sajtóba, „kiadóhoz” vagy egy „menedzsernek”; a sajtónál hirdetési helyet kell bérelni, a kiadónál valószínűleg a megegyezésnek is lesz anyagi vonzata, ahogy a menedzsernek sincs ingyen az ideje = amikor nem fizetős munkával tölti az idejét, nem tud enni adni a családjának, hogy egy kézzelfogható példával éljünk
• ha nincsenek zenekartagjaid (vagy esetleges közreműködők) vagy nem kompetensek bármilyen szempontból (zenei tudás, próbán/koncerteken való akármikori részvétel), akkor meg kell fizetni session-zenészeket is, hiszen ugye ha nagyon sokat keresnél egy buliból, amire nem tud elmenni valamelyik tag, meg kell kérni eg másikat, aki pénzt is kérhet
• logisztikai költségek, mint tankolás, szállító, autóbérlés, stb.
• rendezvények költségei, mint helyszínbérlés, rendezvénytechnika-bérlés, személyzet költségei (jegyszedők, pultosok, stb.)
• egyéb reklámköltségek, mint grafika (kreatívok), nyomdai munkák, online hirdetések (facebook, google, youtube, esetleg ügynökség nagyobb kampányokhoz)

Számos költség felmerülhet még, bár a legtöbb egy kalap alatt elrendezhető, hiszen ha helyszínt bérel az ember például, akkor abban kompletten benne lehet a helyszín, technika (ha van), pult (ha van), személyzet (ha van).

A felsorolás kizárólag iránymutató jellegű, a pontos árakat ugye „árajánlatból” tudjuk meg, ami idővel és ismerősi kapcsolatok alapján csökkenhet (vagy kellemetlenebb esetben nőhet), de érezhető, hogy lehet mire költeni.

Gazdasági szemmel nézve egy zenekar mit sem különbözik egy bármilyen vállalkozás költségeihez képest, ellenben igen kockázatos beruházás, hiszen a versenytársak száma rengeteg, de a felsőkörben is van jónéhány. Illetve számolni kell a „vevők” szeszélyeivel, azaz nem mindig mennek el a koncertre vagy „vesznek lemezt”. Manapság már nem akkora a veszély az illegális letöltés miatt, hiszen legálisan is elérhetők ingyenesen vagy olcsón (online zenehallgatás) a hangzóanyagok, de azért a zene - bár fontos része egy ember életének - mégsem olyan termék, amiért a vevők folyamatosan és rendszeres időközönként fizetnek, mint pl. az élelmiszerek, ruhák, egészségügyi ellátások, autófenntartás/közlekedés vagy oktatás (ceruza, füzetek, stb.).

Összefoglalva:

• hobbi szinten alacsony belépési küszöb, alacsony(abb) költségek, kis megtérülés vagy mínuszos beruházás
• profi szinten magas belépési küszöb, magasabb költségek, nagy(obb) megtérülés. Megjegyzés: a beruházói szempont a piac nagyságát is figyelembe veszi, az pedig Magyarországon korlátozott, már-már kicsi, ezért csak véges bevételi forrás, nem biztos, hogy dollármilliomosok leszünk belőle, de fontos, hogy a közönség nehezen felejti a „celebeket” (aki már egyszer hírnevet szerzett), így sok idő után is könnyen lehet felmelegíteni a régi emlékeket.

Támogatónk a Nemzeti Kultúrális Alap és a Cseh Tamás Program.