"Anglia teljesen más világ, mint amit megszoktunk. Nem véletlen, hogy a zeneipar egyik sarokköve..."
A szegedi Dungaree mindössze 2014 óta tagja a magyar stoner közösségnek, de ezalatt a rövid idő alatt is szép sikereket értek el. Szerencsére nem is szeretnének lassítani a srácok. Az első lemezük 2016-ban látott napvilágot Bipolar World címmel, majd az idén megjelent Electric Altarral még egy hatalmas lépést tettek előre. A Grammy-díjas Liam Watson producerrel dolgoztak együtt Londonban, aki korábban például a The White Stripes vagy az Electric Wizard felvételein is közreműködött. Erről, az angliai koncertekről és persze a jövőről is faggattuk Balogh Attilát, a zenekar basszusgitárosát.
Rockbook: - Idén jelent meg a második albumotok Electric Altar címmel, mindössze két évvel a bemutatkozó Bipolar World után. Milyen volt a fogadtatás?
Balogh Attila: - Vegyes és ennek kifejezetten örülünk. Van, aki azt mondta, hogy az előző lemezünk jobb volt, van, aki azt mondja, hogy mostanra érett meg a zenekar és ért egyenesbe a stílusa. Van, aki kiemeli a hangzást, van aki. fikázza, hogy nem jó. Ez a fajta megosztottság jó, ebből látjuk, hogy tartunk valamerre és halad a zenekar.
Rockbook: - Azt láttam, hogy a The Obelisk kritikája volt talán számotokra a leginkább hízelgő, ezzel kezdődik ugyanis a bemutatkozásotok a Facebookon. Van még azért, amit mindenképp kiemelnétek?
B.A.: - A lemez a Stoned Meadow Of Doom-on jelent meg, ami a világ egyik legnagyobb csatornája, ahol ilyen zenék szólnak. A Weedian, ami szintén ennek a stílusnak a zászlóhordozója és több százezer aktív követője van, megkeresett minket, hogy közzétehetik-e a lemezünket és a későbbiekben is szívesen írnak rólunk. De több külföldi rádió és megkeresett minket, Franciaországból, Spanyolországból, hogy szívesen játszanának 1-2 dalt a lemezről.
Rockbook: - Nem akárkivel vettétek fel az új albumot. Liam Watsonnal dolgoztatok, aki korábban például a White Stripes producere is volt. Hogy sikerült ezt összehozni?
B.A.: - A managerünk Nemes Tomi korábban már dolgozott vele, általa sikerült kijutni hozzá és Liam is szívesen fogadott minket tavasszal.
Rockbook: - Milyen volt vele a közös munka? Dolgoztatok már egyáltalán profi produceri közreműködéssel?
B.A.: - Természetesen dolgoztunk profi produceri közreműködéssel. Túl messzire se kell mennünk Szegeden a Miracle Soundban Szabó Szebi és Sóti Norbi személyében meg is találhatjuk. Liammel teljesen más jellegű volt a munka, abból adódóan is, hogy analóg körülmények között dolgoztunk. Nem kell egyáltalán nagy dolgokra gondolni, őszinte ember, egyenes válaszokkal, konkrét elképzeléssel. Ami jó azt megdicséri, ami rossz, azt kijavítja, hogy szerinte hogy lenne jó. Ha mond is valamit, akkor is maximum tanácsolja. Ha a zenekar jónak látja, akkor megfogadja. Ilyen egy jó producer.
Rockbook: - Miben volt számotokra más így felvenni egy albumot?
B.A.: - Eddig sávonként, minden hangszert külön külön rögzítettünk. Itt ugye az egész lemezen minden dal egybe lett felvéve, vagyis minden hangszer egyszerre játszott egy helyiségben. A csavar az egészben ott van, hogy mivel szalagra megy a felvétel, tökéletesen kell felmennie mindennek, mivel nincs javítási, editálási lehetőség. Ha egy hibázás van bárhol is, akkor elölről kell mindent felvenni. Óriási élmény volt.
Rockbook: Itthon nem találtátok meg ehhez a megfelelő feltételeket? Esetleg a produceretek miatt volt inkább fontos a kinti munka?
B.A.: - Ki akartuk ezt is próbálni. Itthon is tudok egy helyet, ahol van analóg rendszer, de közel sem ilyen. Persze nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy olyan zenekarokkal dolgozott együtt Liam, mint a White Stripes vagy az Electric Wizard. Hazudnánk, ha ez nem tett volna rá még egy lapáttal a döntésünkhöz.
Rockbook: - Nem csak az analóg technika volt különleges, de egyben is játszottátok fel a dalokat. Mennyi plusz felkészülésre volt szükség ehhez a módszerhez? Korábban is dolgoztatok már így?
B.A.: - Nem dolgoztunk még így korábban, de különösebb nagyobb felkészülést nem igényelt. A saját dalainkat kellett eljátszani tökéletesen. Erre magunkon kívül senki nem tud semmilyen formában felkészíteni :D Nem titkolt szándékunk olyan dalokat írni, amit el is tudunk játszani, nem csak stúdió körülmények között, de mint aktívan koncertező zenekar, koncerten is.
Rockbook: - A legtöbb koncertetek Magyarországon van, viszont a szövegek angol nyelvűek, ráadásul a Facebookon is kizárólag angolul mutatkoztok be. Vehetjük ezt egyértelmű jelzés ként, hogy nyitni szeretnétek a nemzetközi piacok felé, és céltudatosan terjeszkedni, vagy inkább csak annak a jele ez, hogy nem szeretnétek elzárkózni senki elől sem, érkezzen bárhonnan?
B.A.: - Is-is. Nem szeretnénk elzárkózni senki elől. Mivel a lemezünk külföldön nagyobbat ment mind itthon, ezért ha valaki megnézi a FB oldalunkat értsen is valamit, amit olvas. A hivatalos honlapunk csak angol nyelvű. Nem egyszerű a nemzetközi piacozás, de csinálni kell, menni előre. Az internet segít, de nagyjából 10-20%-ot lehet betudni neki. Turnézni kell, kifele menni.
Rockbook: - Idén volt szerencsétek Londonban is játszani a Mindpilot társaságában, de felléptetek Hoveban és Guildfordban is. Hogy éreztétek magatokat?
B.A.: - Teljesen más világ, mint amit megszoktunk. A 15-70 éves korosztályig mindenki tudja, hogy mi az, ami a színpadon történik. Értik és élik a zenét és itt nem a szövegre gondolok egyáltalán. Nem véletlen, hogy a zeneipar egyik sarokköve Anglia. A guildfordi buliban több magyar volt, a többi bulin angol közönség volt.
Rockbook: - Mire készülhetünk tőletek 2019-ben?
B.A.: - Tavaszra egy nagyobb lélegzetvételű külföldi turnét tervezünk, nyárra fesztiválokat. Habár most októberben jött ki a lemez, beleugrunk a dalírásba is. Nem kizárt, hogy egy single-t kihozunk jövőre. Valamint lesz egy nagyon fontos változás a zenekarban, de erről januárban fogunk leghamarabb beszélni.
Rockbook: - Köszi az interjút!
Az 'Electric Altar' album itt meghallgatható:
Andicsku Krisztián
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
