Bejelentkezés

x
Search & Filters

Az új Stone Temple Pilots albumon nincsenek gyenge pontok: 'Stone Temple Pilots' (lemezkritika)

A legtöbb zenekar karrierjében komoly törést okoz, ha elveszíti valamelyik fontos tagját, és ezután sokszor a többi zenész is már csak árnyéka önmagának. A Stone Temple Pilots azonban az a bizonyos kivételt erősítő szabály, akik új, a csapat nevét viselő albumukkal a dallamos rockzene kedvelőinek és a legnagyobb ősrajongóiknak is bizonyítanak, ráadásul anélkül, hogy önismétlővé válnának: ugyanis a zenekar hallhatóan azzal a céllal állt neki a dalszerzésnek, hogy valami újat és frisset alkosson.
 
Persze azért gyökeres változásokra sem kell számítani, és bár az énekes új, a zenekar magja a régi: Dean DeLeo, Robert DeLeo és Eric Kretz pedig jól összeszokott triumvirátust alkotnak, az olyan dalok, mint a Middle of Nowhere, a Six Eight vagy a Finest Hour bármelyik klasszikus STP albumon is gond nélkül megállnák a helyüket, Dean DeLeo pedig továbbra is mestere annak, hogy másodpercek alatt berántsa a hallgatót változatos, fülbemászó dallamaival, amire tökéletes példa a Good Shoes bluesos intrója vagy szólója, amelyben egyértelműen tetten érhető Jimmy Page hatása.
 
És ha már szóba került ez a dal - de említhetnénk akár a Guilty-t is - nem lehet elmenni szó nélkül a ritmusszekció teljesítménye mellett sem, ugyanis igazából Robert DeLeo és Eric Kretz játéka az, ami megadja az egész album alapját és egyúttal minden egyes dal tempóját - legyen szó, akár a gyorsan pörgő Middle of Nowhere-ről, vagy az olyan lazább, nyugodtabb szerzeményekről, mint amilyen a The Art of Letting Go.
 
 
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban pedig itt van az "új fiú", az énekes, Jeff Gutt, aki az amerikai X-faktort is megjárta, a Stone Temple Pilots-ba pedig úgy hozott új lendületet, hogy közben a néhai Scott Weiland-et is hibátlanul idézi, ugyanakkor Jeff talán valamivel nagyobb terjedelemben énekel és jobban is uralja a hangját, amire a Thought She'd Be Mine vagy a Roll Me Under lehet jó példa. Akik eddig szerették az éneket az STP zenéjében, most sem fognak csalódni benne.
 
Az új Stone Temple Pilots album hibátlan lemez lett, és tökéletes hallgatnivaló mindazoknak, akik egy kiváló minőségű dallamos rock albumra vágynak. Ezen a korongon nincsenek gyenge pontok: a zenekar minden tagja a maximumot nyújtja az első pillanattól az utolsóig, és egy olyan albumot tettek le az asztalra, amire már nagyon régóta vártunk.
 
Az album dallistája:
 
01. Middle of Nowhere
02. Guilty
03. Meadow
04. Just a Little Lie
05. Six Eight
06. Thought She’d Be Mine
07. Roll Me Under
08. Never Enough
09. The Art of Letting Go
10. Finest Hour
11. Good Shoes
12. Reds & Blues
 
 
Tóth Mátyás