de profundis: 'This Winter In My Heart' (2014) lemezkritika
A szombathelyi de profundis viszonylag új névnek számít a hazai black metal palettán, tavaly ősszel megjelent lemezükről ejtenék most pár szót. Mielőtt belekezdenék az elemzésbe, annyit szeretnék elmondani a bandáról, hogy ketten alkotják, név szerint Yzokras, aki a vokálokért és a szintetizátor témákért felel, valamint Zoltán, aki gitározik, és szintén billentyűzik. A 2000 óta létező duó útját a szokásos demó, split lemez és kiadatlan nóták jelölik, munkájukat pedig végig vendégzenészek segítségével teszik teljessé. Érdemes tőlük meghallgatni egyik magyar népdalunk, az „Indulj el egy úton” áthangszerelt változatát, melyre videót forgattak az Ösvény Film stábjával. Ez a szám először a „Vas és Vér” válogatás cd-n jelent meg, sőt ezen a debüt anyagon is meghallgatható, de ne szaladjunk ennyire előre.
A „This Winter In My Heart” a zenekar első nagylemeze, 11 nótát tartalmaz, közel 50 percben. Három dal, a „Hajnal”, „Dél”, és az „Alkony” atmoszférikus jellegű, hangulatkeltő effektekkel átszőtt ambient-hez közeli tételek, melyek egy keretet adnak az albumhoz. A többi 8, nyers, tradicionális szellemben fogant, dallamos black metal szerzemény. Ziskó Olivér dobosnak köszönhetően, egy magabiztos ritmus-szekciót tudhatnak maguk mögött, a tuka-tukás fekete fém vágtákat remekül hozza, amikor pedig változik az összkép, tökéletesen igazodik a sodráshoz és azt üti, amit kell. A lassú részeknél is szépen teljesít. Elsőre talán kicsit éles, sarkos a hangzás, mondhatni steril, viszont egy ilyen sűrűségű zenei elgondoláshoz ez illik. Az énekes-billentyűs és gitáros - billentyűs konstelláció hallhatóan jól képzett, a „de profundis feeling” átjön a hangszórókon: a nordikus, enyhén folkos black metal témák vagy a merengős melankolikus részek csakúgy, mint a lemez egészére jellemző magasztos, fennkölt érzésvilág. Yzokras károgása leginkább a Sear Bliss-es Nagy András hangjára emlékeztet, annyi különbséggel, hogy Yzokras sokkal változatosabban és színesebben énekel. A black-es károgás és a vers-szavalós tiszta énekhang mellett néhol felbukkan egy karakteres heroikus vokál is (erről a magyar népzenék dallamai jutottak eszembe) mely tovább erősíti az emelkedett hangulatot.
Két nótában, a „The Spring Song” - ban és a már említett „Indulj el egy úton” –ban hallható női ének, Lizzy és Piri Adrienn jóvoltából, tovább fokozva a vokális oldalt. Ha még ez sem volna elég, Padre személyében egy remek harsonással is gazdagabb a képlet, így akarva akaratlanul a Sear Bliss fúvósa ugrik be nekem párhuzamként, viszont a De Profundis merőben más személyiséggel rendelkezik. Viszont nagy lehet a valószínűsége annak, hogy ugyan abból a kútból hordták a vizet régen Szombathelyen.
Nekem kicsit sok a magas a hangzásképben, de tiszta és érthető. A lemez erőteljesen szól, a több rétegű hangszerelés nem megy egymás rovására és el van találva nagyjából a balansz is. Egy nagyon jól megírt szóló van a „Dust Into the Wind” című számban, a booklet szerint ez Domby Bertalan keze munkáját dicséri. Érdemes még megemlítenem az anyag szép vizuális kivitelezését, a design el lett találva és az igényesen megszerkesztett borítóban elolvashatóak a szövegek is. A „This Winter In My Heart” megjelent az orosz Dark East Productions és a Margin Art Records kooperatív munkájának köszönhetően 1000 példányban cd-n, mely a kiadók oldaláról beszerezhető. A de profundis bemutatkozása pedig itthon is hozzáférhető, méghozzá kazetta formátumban, melyet a Neverheard Distro oldaláról lehet megrendelni.
de profundis: This Winter In My Heart (2014)
01. Hajnal
02. If The Forest Comes Into Leaf
03. I Will Stand
04. The Spring Song
05. Ebony And Blood
06. Dél
07. This Winter In My Heart
08. Indulj el egy úton
09. Crimson Waters
10. Dust Into The Wind
11. Alkony

https://www.facebook.com/deprofundishu?fref=ts
http://neverhearddistro.blogspot.hu/
http://www.nihilart.com/
http://darkeastproductions.weebly.com/
Lupus Canis


