34 évvel ezelőtt, 1982. március 22-én jelent meg az Iron Maiden harmadik nagylemeze, a The Number of the Beast. Ez volt az első lemez amelyen már Bruce Dickinson énekelt, és az utolsó melyen Clive Burr dobolt. A korong ma már nemcsak az Iron Maiden, de a heavy metal egyik legismertebb, és legnagyobb hatású lemeze, mely generációkra volt és van hatással. Az albumról három dal is megjelent kislemezen, aminek következtében a zenekar az USA-ban is egyre nagyobb eladásokat produkált. A The Number of the Beast lemezből világszerte pedig több mint 7 millió darabot adtak el. Megjelenésekor a brit lemezeladási lista élére került.

A The Number of the Beast volt az első albuma az Iron Maidennek, amelyre csupa friss dal került fel. A korai időszakból minden témát felhasználtak, kiadtak az előző két nagylemezen és a kislemezeken, így tehát tiszta lappal álltak neki a dalszerzésnek. A zenekar választása az észak-londoni Willesden nyugis részén megbúvó Battery stúdióra esett, a producer pedig az a Martin Birch volt akivel már a Killers lemez is készült, és aki egészen az 1992-es Fear of the Darkig a zenekar mellett dolgozott. A nyolc dalból álló lemezanyag felvétele és keverése öt hétig tartott. A dalok felét egyedül írta meg Steve Harris, de bizonyos infók szerint Bruce Dickinson is belefolyt a dalszerzésbe. A szerzők közt azonban korábbi szerződései miatt nem jelenhetett meg a neve. A lemez érdekessége, hogy Clive Burr is kivette a részét a dalszerzésből, de Dave Murray is részt vett a kreatív folyamatban. Az ő keze abban a Total Eclipse dalban volt benne, ami a Run to the Hills maxi B oldalán jelent meg. Martin Birch mindent elkövetett annak érdekében, hogy a maximumot hozza ki a zenekarból. Barátságos volt a hangulat a stúdió falai között, de Martin Birch sokat követelt. Dickinsonnak négy órán át kellett énekelnie a címadó dalt, mire Birch elfogadta a végeredményt.

Forrás: wikipédia