Bejelentkezés

x
Search & Filters

Remek albumott hozott össze a Hájer Gergő nevével fémjelzett Audionerve: 'Burn Your System' lemezkritika

Az időnként fel-fel bukkanó új stílusirányzatoknak megvan a maguk életgörbéje. Különböző amplitudókkal ugyan, de ezek mégis hasonlóak egymáshoz. Megjelenik valami új, három - négy zenekar lerakja az alapokat, divathullámmá válik, megjelennek a másod - harmad vonalas zenekarok, a divathullám lecseng. Jelen esetben ez a zsáner a nu metal oldalága? Alzsánere? Továbbfejlődése? Nos az, amit modern/groove metalként címkézhetünk fel.

Aki legalább fél órát nézett tévét az ezredforduló környékén, az tisztában van vele, hogy milyen csúcsokat járt meg a műfaj. Majd következett a törvényszerű összeomlás, amely megtisztította a mezőnyt a másolat másolatai bandáktól. Az élvonal is megfogyatkozott és a sikerek is visszafogottabbak, de mégsem tűnt el nyom nélkül a műfaj.

A hiperaktív Omega Diatribe-tag, Hájer Gergő nevével fémjelzett Audionerve úgy tűnik ahhoz a maghoz tartozik, aki aktívan akarja hirdetni a műfaj “életben levését”. Ennek alátámasztásául alkottak is egy albumot.

A borító nem az egyedisége miatt lesz maradandó az biztos (aki kíváncsi, hogy miért mondom ezt, az írja be a keresőbe, hogy “cd cover gas mask” ). A promociós fotó háttere szerintem sokkal jobb lett volna borítónak, de ez az ő döntésük. Kibicnek semmi sem drága.

Szerencsére a zenében már nincs meg ez a sablonosság. Bár jól felismerhető panelekből építkezik, ha valakiben van dalszerzési tehetség, akkor ezeket tudja úgy rakosgatni, hogy az ne legyen egysíkú és legyen benne valami egyéniség. Az énekes Andres hozta a Monasteryből megismert énekstílusát, de a tiszta ének zárójelbe tételével.

A zene pedig kellően változatos. Ha be kéne háromszögezni, valahol a Static-X - Dry Kill Logic - Soil súlyosabb dolgainak mértani központjába helyezném, bár még az se pontos, mert ahhoz képest lassabb, örlősebb az anyag. A Static-X közeliségét mi sem jelzi jobban mint Nick Oshiro vendégszereplése.

 

 

Az intro és outro közé 11 szerzemény préselődik. Az introból a Massive Impulse of Hate-be folyunk át. A lemez hangulatát  jól kijelöli, de érdekes módon ez és a záró, illetve outro előtti Pirate Tooth fogott meg legkevésbé. Nem rosszak, csak a többi jobb.

A To Shine kellemes sodrással visz végig négy perc hosszan. Még majdnem nyugodtnak is nevezhető.

Schrottner Tamás vendégeskedik a Dig Deepben. Na itt nem viszi le a fejünket a sebesség. Mint egy belassult Pantera, de szép határozottakat lehet rá bólogatni.

A My Own Enemynél éreztem úgy hogy megérkezett az “én számom”. A riffkészlete vissza is rúgdos vagy 20 évet (ehhez tette hozzá a magáét Oshiro). Jó kis ugráltatós nóta. Többszöri hallgatásra jött elő, hogy nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre hatott. Vannak benne apró cizellák.

Az Andromedian Syndrome nyit a legtempósabban, de az nem tart ki végig, kis túlzással merengősbe megy át.  Az Obscura rögtön utána bele is tapos a fékbe. Már majdnem doomos a tempó. Van súlya rendesen.

A Ghost Train a My Own Enemy párja, de ez jobban formálódik menet közben és nem akar annyira elpusztítani. Vagy igen, de máshogy.

Kevin Tellyvel megerősödve jön az arcunkba a Politpigs. (beszédes cím) Kapunk is egy ízes dobolást, bár szerintem a Misery Index után ezt a témát ő egy kézzel játszotta fel.

A Viper nekem már túl sludge, de ebből gondolom, hogy aki szereti a Rába Steiger haladását a sáros szántáson zeneileg megjelenítve, annak tuti be fog jönni.

Első hallgatásra is átjött, hogy nem egy kaptafára készült minden szám, de kellett három-négy mire meg tudtam nevezni a kedvenceket. Azt nem tudnám megmondani, hogyha játszani akarnának három számot koncerten, melyik lenne a legmegfelelőbb három. Najó egyet tudok, a My Own Enemy tuti nagyot szakítana. Az azonban biztos, hogy egy jó lemezt sikerült összehozni.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy bakeliten is megjelenik! (remélhetőleg kinövi a szcéna az írott lemez/papírtok szintet)

 

 

Az album dallistája:

01. Born From Stars (Intro)
02. Massive Impulse Of Hate
03. To Shine
04. Burn Your System
05. Dig Deep (közr. Schrottner Tamás /Ektomorf)
06. My Own Enemy (közr. Nick Oshiro /Static-X)
07. Andromedian Syndrome
08. Obscura
09. Ghost Train
10. Politpigs (közr. Kevin Talley /Misery Index)
11. Pirate Tooth
12. Clitox

 

 

Az Audionerve Facebook oldala itt elérhető.

 

vtb