Bejelentkezés

x
Search & Filters

A Skid Row visszatérése a gyökereihez: 'The Gang’s All Here' lemezkritika



A Skid Row első három lemeze (igen, számomra a hármas Subhuman Race is az) zseniális alkotások és szerintem nincs olyan dallamhívő rocker, akinek nem figyel ott a gyűjteményében legalább az első két lemez. Sosem felejtem el, amikor az 18 And Life klipjét legelőször láttam – hihetetlen dal, számomra lényegében a tökéletes rock/metal balladák egyike. A kettes Slave To The Grind album meglepően kemény zenei anyaga pedig szintén zseniális úgy, ahogy van.
 
A kezdeti hihetetlen sikereket követő énekescserékkel tarkított zűrzavaros időszakok után tavaly októberben új lemezt jelentetett meg a csapat. Új lemez, új énekes – aki nem más, mint Erik Grönwall és remek választás volt a csapat részéről. Erik 2009-ben nyerte meg a svéd ’Idol’ című tehetségkutató műsort, majd kiadott két szólóalbumot is, de énekesként négy H.E.A.T. lemezen és a New Horizon – Gate Of The Gods című albumán is hallható a hangja. Grönwall egyébként nagy harcos, mert 2021-ben még a leukémiával is (ALL – akut limfoid leukémia) megküzdött.
 
 
A bő 40 perces új lemez pedig komplett múltidézés a dallamos Skid Row szerelmeseinek 10 számon keresztül. A Hell Or High Water remek kezdés: egy húzós riffre érkezik egy olyan énekhang, hogy meg is kellett gyorsan néznem a cd booklet belsejében, hogy nem Sebastian Bach-ot hallom-e. Erik Grönwall remek hangi adottságokkal rendelkezik és ezt a csapat szépen ki is használja. A dal lassú középrésze után pedig baromi jó gitárszólók következnek. Így kell egy lemezt elindítani! A debütáló és a Slave To The Grind lemezek hangulata köszön vissza már az album legelején és ez egészen a World On Fire zárásáig így is marad.
 
Tényleg jó hallgatni a lemezt, mert hallgattatja magát. A The Gang’s All Here kezdő basszustémája és bulis jellege nagyon ütős, a refrént pedig lehet is szépen együtt énekelni a csapattal. Lendület és drive van benne rendesen, jól felpörgeti a hallgatót. A Not Dead Yet is a gyorsabb dalok közül való, jó kis rock’n’roll boogie, mely szinte gyorsvonatként száguld át rajtunk. A Time Bomb nyitó málházós témáját egy lebegősebb refrén követi, viszont a Resurrected újra a rockosabb vonal mentén építkezik, bár itt a refrén nem lett annyira karakteres.
 
 
A Nowhere Fast az a dal a lemezen, aminek a kezdése és a verzéje kissé elmegy mellettem, viszont a refrén az hatalmas, számomra egyértelműen a lemez legjobbja, azonnal koncertre vele! A When The Lights Come On is egy jó kis basszustémával nyit és a debütáló Skid Row lemezt juttathatja eszünkbe a könnyedebb, játékosabb jellegével. A Tear It Down kezdésére rögtön beindul a kéz és a láb, a refrénnek pedig van némi Def Leppard jellege, de ez végül is az egész dalról elmondható. Grönwall énekét remek vokálokkal támasztották meg és ez nagyon jót tesz az egész dalnak.
 
 
Az October’s Song a lemez balladája és tényleg egy hangulatos darab, bár a régi klasszikusokkal sajna nem ér fel. Szépen énekel benne Erik, az alaptéma is jó és a rockos középrész is elég ütős benne, de valahogy a (remélt) katarzis elmarad. Az a baj, hogy nagyon elnyújtja a csapat (hét perc feletti a dal), ennyi potenciál azért nincs benne.
 
A World On Fire utolsó dalként ismét odapörköl nekünk egyet, azaz csak pörkölne, ugyanis ez a dal a kissé futószalagon gyártott jellege miatt sajnos nem az igazi – bulizzunk még egy jót az album zárásaként, gondolhatták a fiúk, viszont maga a dal valahogy nem elég erős és a felépítése sem sikerült túl egységesre.
 
A leírtak összegzéseként elmondható, hogy Erik Grönwall az egész lemezen félelmetesen jókat énekel, tényleg hihetetlen a figura. A zenei teljesítmények is abszolút rendben vannak, jók a szólók és az album hangzása is pazar, valamint az artwork zenekari egységet tükröző koncepciója a fronton is elég pofás lett. Az a bizonyos szikra viszont, ami az első pár lemezt annyira naggyá tette anno, innen hiányzik. Ez természetesen nem mindig zavaró, mert azért meg lehet döngetni a lemezt rendesen és széles mosollyal tudunk nosztalgiázni ezekre a dalokra, viszont pár ütősebb refrén mindenképp jót tett volna az anyagnak. De ne legyünk telhetetlenek, örüljünk annak, hogy újra itt a Skid Row és szorítsunk nekik a jövőre nézve! Ha elvetődnének felénk a jövőben (de jó is lenne!), én biztos ott leszek!
 
A ’The Gang’s All Here’ album dallistája:
 
01. Hell Or High Water
02. The Gang’s All Here
03. Not Dead Yet
04. Time Bomb
05. Resurrected
06. Nowhere Fast
07. When The Lights Come On
08. Tear It Down
09. October’s Song
10. World On Fire
 
 
Gál Endre