12 ember 12 kérdés. Havonta jelentkező interjú sorozatunkban a honi art/metal/rock undergroundban aktívan tevékenykedő művészeinket igyekszünk kicsit közelebbről bemutatni. Mivel az áprilisi hónapban nem jelent meg diskurzus pusztán technikai okokból, ezért ebben a hónapban duplázni fogunk.  Az első félben szeretnénk bemutatni hazánk egyik legnagyobb underground kiadójának főnökével készült interjúnkat. Beszélgetés Káger Balázzsal a Neverheard Distro-tól.

Rockbook: Üdv Balázs! Csapjunk a fémparipák közé: melyik most a legfrissebb kiadványod/ illetve mi fog hamarosan megjelenni?

Káger Balázs: Hell! A legújabb Neverheard kiadványnak (VRAG – Remete MC) épp a mai napon (2017. május 17.) van a hivatalos megjelenése. Előkészület alatt áll a Bloosrainbow – Upheaval CD és a Nocrul – Khorne CD. A Bloodrainbow kibaszott jó, rézfúvósokkal kísért Death Metal tol, a Nocrul szövegeit pedig a Warhammer játék inspirálta. Terveim szerint mindkettő a nyári Total War Fest. –re kint lesz. (Július 28-29. - Körmend. Neked is ott a helyed!)

Rockbook: A kiadód élete centenáriumát ünnepelte (2015-ben) egy hangulatos fesztivál keretein belül. Hogyan emlékszel erre vissza? 5 vagy újabb 10 év múlva lesz-e esetleg egy jeles esemény?

Káger Balázs: A Neverheard 10. hatalmas buli volt kiváló zenekarokkal (Age of Agony, Witchcraft, Gravecrusher, Kolp, Malvm) és óriási közönséggel. Ha elérem, akkor a 15. évfordulóra ismét összehozok egyet. De már annyian kérdezték, hogy bármi megtörténhet.

Rockbook: Mi indokolta/ösztönzött téged arra, hogy létrehozd az NHD-t?

Káger Balázs: Közel 20 éve voltam metal fanatikus, amikor megalapítottam a Neverheard -öt. Mindig is része akartam lenni a metal életnek, nem is értem, miért vártam ilyen sokáig?

Rockbook: Csak mindent a maga idejében! Tudom, hogy az underground-zene a disztród fő profilja, de ha úgy adódna, kiadnál-e mondjuk ismertebb sludge-stoner-rock műfajban alkotó bandák anyagait vagy akár egy Motörhead-Hellacopters-worship cuccot? Van-e valami szigorú szisztéma vagy stílus, aminek meg kell felelni? (Tehát specializálódva van-e a kiadó.)

Káger Balázs: Nem létezik feltétel rendszer, ami teljesülése esetén automatikusan létrejön a kiadás. Alapvetően olyan zenéket adok ki, ami tetszik, de az is fontos, hogy emberileg jól kijöjjünk az adott zenekarral. Meg persze, hogy legyen mibül. Elsősorban thrash-, death-, black metal rajongó vagyok, ez valamennyire behatárolja a dolgot, de nem feltétlenül zárkózom el más stílusoktól sem.

Mondjuk nu metalt biztos nem fogok kiadni és a sludge vagy stoner vonalat se élem igazán, szóval egy Korn vagy Queens Of The Stone Age hiába is könyörögne. Motörhead vagy Hellacopters jöhetne, jó arcok (voltak).

Rockbook: Melyik volt a kedvenc kiadványod? És melyiket volt a legnehezebb összehozni? (misprintek, nyomdai delay-ek egyéb bosszantó hátráltató tényezők, például)

Káger Balázs: Minden egyes Neverheard kiadvány megjelenése hatalmas esemény számomra. Ha egyet mégis ki kell emelnem, akkor az egyértelműen az Unfit Association – Absurd Reality/Flagging Water CD. Annak idején az Absurd Reality kazetta volt az első underground kiadvány, amit beszereztem és iszonyatosan be is jött. Akkoriban sokszor elmélkedtem, hogy ha kiadót csinálnék, akkor az Unfit Ass. lenne az első, akit szerződtetnék. Mondhatni beteljesült álom, hogy CD lemezen kiadhattam ezt az anyagot. Ennek örömére fel is varrattam magamra az Unfit Ass. logót.

A Velm – Orkan CD gyártásával volt eddig a legnagyobb galiba. Spanyolországban nyomták a korongot és elég bután néztem, amikor először betettem a lejátszóba. A lejátszó szépen kiírta a lemez hosszát, meg azt, hogy hány nóta található rajta, és le is játszotta, meg léptetni is lehetett a számokat, csak éppen egy árva hang nem jött ki a hangfalakból, hiába próbáltam bármelyik lejátszón! A gyárban se tudják hogyan, de legyártottak ezer CD –t úgy, hogy nincs rajta hang file.

Persze legyártották újra jól, a hibás lemezeket pedig megsemmisítettem 33 db kivételével, amit az első 33 hibátlan példányhoz adtunk bónuszként. Lehet, hogy ezt valaki rossz poénnak tartja, de gondolj csak bele, ilyen különleges kiadványt nem nagyon adott még ki senki! Ez egy olyan CD, amit simán rácsutkázhatsz, mégse bosszantja a szomszédokat! Egy mementó, a 21. századelő technikai (alul) fejlettségének állított emlék.

Rockbook: Hogy látod a földalatti mozgalmunkat és művészetünket 10 évvel ezelőtt és most 2017-ben? Mi a legalapvetőbb különbség?

Káger Balázs: Ne már! Tíz éve is voltak jó zenék, meg most is. Van különbség? Olyan 30-40 évvel ezelőtt mintha másabbak lettek volna a mozgalmi dalok, de arra már csak homályosan emlékszem.

Rockbook: Ejtsünk pár szót a vinyl kiadásról. Ha jól tudom, idáig a hazai Witchcraft és Veér anyagai jelentek meg nálad e kultikus hanghordozón. Nem sok zenekar engedheti meg ezt magának, itthon szinte luxusnak számít egy ilyen megjelenést összehozni, míg külföldön konkrétan az utolsó garázs punk-HC bandának is 7”-es meg 12”-es lemezekkel van tele a diszkográfiája. Miért van ez így szerinted? Annak idején pedig itthon is tonnaszám jöttek ki bakelit lemezek, most meg már a digitális promó a divat.

Káger Balázs: Ebben az évezredben nem sok hazai metal bandának jelent meg nagylemeze (azaz 12”LP), az biztos. Még az Ossian vagy a Tankcsapda se tudta túlszárnyalni eddig a Veér –t és a Witchcraft –ot. (Ez most komoly. Nekik is csak 1 – 1 nagylemezük jelent meg 2000 óta.) A Veér és Witch nagylemezek fogadtatása jó volt, de tény, hogy viszonylag lassan pörögtek ki. Én se tudom miért, de punk/HC körökben tényleg csak a vinyl –t tartják valamire. Náluk viszont a CD megy gyengén.

A hazai vinyl kiadások száma szerintem a hazai reálbérek látványos csökkenése miatt esett vissza. Nyugaton még egy csöves punk -nak se okoz gondot megvenni egy 12”LP –t. Konkrétan ott átlagos fizetéssel kb. egy órát kell dolgozni egy 12 –es áráért. Itthon meg „B” hitelt kell felvenned, ha bakelitet akarsz, mert egy átlagos fizuból kajára se nagyon futja, miután kifizetted a f*szán megcsökkentett rezsit, az „A” hitelt meg ugye már elittad.

Rockbook: Mennyire tölti ki szabadidődet az NHD vagy te is dolgozol aktívan a tevékenységed mellett, ahogy azt sokan teszik?

Káger Balázs: A kiadó a hobbim, szabadidőmben szinte csak ezzel foglakozom.

Rockbook: Hol tart a sorszám? (050-060?) Mennyi a cél? Akár 1000 db kiadott saját cucc? Meddig lehet ezt csinálni?

Káger Balázs: A korábban említett VRAG – Remete kazetta a 71. hanghordozó, ami a Neverheard égisze alatt jelent meg. Ha így folytatom és 200 évig élek könnyen össze jöhet az 1000. De a kiadót csak addig csinálom, amíg örömöm lelem benne és/vagy van érdeklődés a fizikai kiadványok iránt. Szóval kérdéses a dolog.

Rockbook: Aktuálisan húsbavágó kérdés: a jelenkor globális szinteken zajló történései mennyire befolyásolják az underground alkotó ágait? Véleményem szerint, ha bármilyen Művészet kiteljesedésében nincs még ott a lenyomat/bevésődés, azaz „imprint”, akkor nincs nagy baj, de ha már ott is megjelenik, akkor már elkezdődött valami változás/deformáció. Mindettől függetlenül a Művészet szabad és szabadon ábrázolhat, olykor pedig egy torz, görbe tükör, ezt azért ne felejtsük el. Te hogyan látod ezt?

Káger Balázs: Pontosan. Kérem a következőt.

Rockbook: Gondolkoztál már azon, hogy zenekart alapíts? Ha igen, mi lenne a nevetek és milyen műfajban tolnátok?

Káger Balázs: Még a ’90 –es évek legelején három haverommal hangszerek megvásárlásával kvázi alapítottunk egy zenekart és az akkori divatnak megfelelően death metal terveztünk játszani. Én egy gitárt vettem és találóan az Agónia nevet választottuk. Egy koncertünk volt nem sokkal a megalakulás után, a dobosunk bevonuló házibuliján egy tök üres házban, vagy 50 tajt részeg ember előtt. Aztán egyszer, amikor végre kimenőt kapott, rávettük az érdi Borgödörben aznap este fellépő zenekarokat, hogy egy számot elnyomhassunk előttük. Ott is kb. 50 ember volt jelen. Mindkét fellépés szörnyen gázos volt, mert nem tudtunk zenélni, ám mégis zajos sikert arattunk, mert rengeteg részeg haverunk volt jelen.

Nem sokkal később be is fejeztem zenész pályafutásom, mivel köztudott, hogy a csúcson kell abbahagyni, és azzal tisztában voltam, hogy tehetség hiányában ennél többre akkor se vinném, ha valahogy sikerülne rávenni magam a gyakorlásra.

Rockbook: Köszönöm szépen az interjút Balázs, sok sikert és kitartást kívánok a továbbiakban. Utolsó kérdésként szeretném megtudni, hogy igaz-e, hogy a Veresegyházi Asszonykórus és a Zizi Labor tribute album kiadásához keresel zenekarokat?

Káger Balázs: Látom nagyon jól informált vagy. Egyelőre csak a Horse I. Andrew és Varga Vikernesz féle Kisspál és a Bvrzvm nevű gospel duo részvétele tekinthető majdnem valószínűnek. Igaz, korábban bejelentkezett pár frissen alakult ultra true suicidal banda is, ám tagjaik azóta, sajnos már nincsenek közöttünk…

Aloha!

A Neverheard Distro oldal itt elérhető.

A NHD Facebook oldalához klikk ide!

Lupus Canis

Támogatónk a Hangfoglaló Program