Bejelentkezés

x
Search & Filters

Varázslatos zenei utazás: iLand a Stenkben (koncertbeszámoló) – 2025.09.04.



Budapesten, a Stenkben, 2025. szeptember 4-én az iLand ismét bebizonyította, hogy a hazai könnyűzenei élet egyedülálló színfoltja. A koncert nem csupán egy fellépés volt, hanem igazi zenei utazás: öt kiváló hangszeres és két karizmatikus énekesnő közösen teremtett varázslatos hangulatot. Gazdag dallamok, virtuóz szólók és tartalmas dalok ragadták magukkal a közönséget, miközben az új vokalisták friss színekkel tették teljessé a megszólalást.
 
Az iLand zenei szigete él és virul: új hajtásokat hoz, miközben továbbra sem enged a minőségi zene szerelmeseinek szórakoztatásából. Ami ezen az estén a Stenk színpadán történt, az maga volt a zenei tökély. Öt kiváló hangszeres és két tehetséges énekesnő állt a színpadon – és élték a zenét. A dalokat csak az idő és a saját maguknak szabott keretek tartották mederben. A közönséget most is ámulatba ejtették a hangszeres szólók, a csodás dalszövegek, az énekesi megoldások és persze a tartalmas szerzemények.
 
A Stenk számomra új helyszín, és bár a zenekar varázslatos muzsikájához kissé sterilnek hatott a rendezett, szervezett szabadtéri közeg, a környezetből érkező autó- és vonatzajjal együtt, ez végül eltörpült a produkció mellett, a szervezők mindent megtettek. A zenekar pedig nemcsak a hangszereken játszott, hanem a hangulatokkal és a dallamokkal is – és két órára magukkal ragadtak minden jelenlévőt ezen a „Szigetes kiránduláson”.
 
A 2022-es lemezbemutató óta a felállás két vokalista hölggyel bővült: Fehér Lili és Bihary Kira ízlésesen gazdagították Takáts Tamás énektémáit, így a megszólalás is új színekkel telt meg, több teret hagyva Kontor Tamásnak a basszusgitárhoz, az énekhez és a billentyűs részekhez.
 
 
A zenekar tagjainak tudása és rutinja ismét lenyűgözött. Dorozsmai Péter egyedi színekkel játszó dobolása, Kontor Tamás látványos és könnyed basszusmegoldásai, Madarász „Madi” Gábor finom, vagy ha kellett, virtuóz gitárszólói teljesen elvarázsolták a közönséget. A koronát pedig a fekete és fehér billentyűkön mindent is eljátszó Pálvölgyi Géza pazar játéka tette fel az estére – a vastapsok alapján nem csak számomra.
 
 
A kétórás koncert során az összes szerzeményük elhangzott, köztük az újabbak is, amelyek szépen simultak az eddigiek sorába. Az „Apokalipszis”-ben Kontor Tamás éneke hozott friss ízeket, a „Tárd ki az ajtót” lebegő zongoradallamai pedig szinte felemeltek minket. Nehéz lenne bármit kiemelni a programból, de a „Túlélők dala” jazzes alapokra épített zongorabetétje, a „Party is Over” elementáris ereje és a Madi által énekelt, fájdalmasan szép „De mégis élünk” külön csúcspontként maradt meg bennem.
 
 
Öröm volt látni, hogy a közönség nemcsak a korosabb rajongókból állt: harmincas fiatalok is feltűntek, sőt egy elegáns, idősebb hölgy a koncert utolsó harmadában felállva, táncolva élte meg a pillanatot. Bár a zenekar a koncertjeit alapvetően ülősre tervezi, most is eljött az a pont, amikor többen nem maradhattak nyugton a székükön.
 
A Stenkben eltöltött két óra igazi zenei utazás volt – felemelő és varázslatos.
 
Köszönet a szervezőknek és a zenekarnak ezért az élményért!
 
 
Rici
 
Fotók: Erhardt László