Gépek, fények és a Die Krupps (koncertbeszámoló) – Dürer Kert, 2025.09.09.
Die Krupps, Johnny Tupolev, Jesus on Extasy – Dürer Kert, 2025.09.09.
Kevés zenekar mondhatja el magáról, hogy 45 év után is friss energiával és kompromisszummentes erővel áll színpadra. A Die Krupps azonban pontosan ezt tette szeptember 9-én a Dürer Kertben, ahol a jubileumi turné budapesti állomásán mutatták meg, hogyan kell egyszerre tisztelegni a múlt előtt és jelen időben letaglózni a közönséget.
Négy és fél évtized egy ember életében is hosszú idő, nemhogy egy zenekar számára. A Die Krupps azonban ennyi ideig folyamatosan jelen tudott maradni a zeneiparban – ehhez kreativitás, tudás, karizma és folyamatos megújulás kellett. Ezek a tulajdonságok mindig is jellemezték a csapatot, és most, a 45 éves jubileumukon, a Dürer Kertben ismét bebizonyították, miért számítanak legendának. Az este méltó ünnep lett.
Elsőként a Jesus on Extasy lépett színpadra. A trió gépi alapokra építette fel műsorát, amelyhez élő hangszerekkel adtak izgalmas pluszt. Meglepően jól szólt a hangosítás, és már ekkor szép számban gyülekezett a közönség. Az alapító Dorian Deveraux vezette formáció néhány évnyi szünet után tért vissza, és láthatóan élvezték a játékot. A dobos hölgy külön figyelmet érdemel: nemcsak látványban, de játékban is erős teljesítményt nyújtott.
A zenekar alternatív, táncolható és melankolikusabb, gótos hangulatokat vegyített, bár néhol kicsit többnek tűnt a művészkedés, mint amit a dalok megköveteltek volna. Összességében azonban egy szórakoztató fél órát hoztak a közönségnek.
Másodikként a Johnny Tupolev vette birtokba a színpadot. Szintén trióként, gépes alapokra építve játszottak, de már jóval profibb megszólalással. A saját fények és a biztos hangszeres játék magabiztosságot sugárzott.
A frontember Tom Berger fehér gitárjával szuggesztíven vezette a műsort, Jens Grebe basszuson és Dietmar Doack dobon voltak társai. A nyitó „The Joy of Not Knowing” lendületes, táncolható darab volt, a „Down Again” és a záró „Obsession” pedig még magasabb szintre emelte a műsort.
Zenei világukban fel-felbukkantak Kraftwerk-hatások, a keményebb részeknél pedig Volbeat-szerű energiák. A stíluselemek ügyesen elegyedtek, így bár rövid volt a program, emlékezetes koncertet adtak.
Pontban fél tízkor elindult a jubileumi Die Krupps-show, amely egyszerűen letaglózta a közönséget. A hangzás tiszta és erőteljes volt, a kreatív megoldások pedig ismét bebizonyították, miért inspirált a banda annyi zenekart az elmúlt évtizedekben.
A színpadon az alapító frontember Jürgen Engler és Ralf Dörper billentyűs mellett ott volt Paul Keller dobos, valamint a tavaly a Sisters of Mercy-ből érkezett gitáros, Dylan Smith. Keller stabil, látványos játékát a gépi alapokkal szőtte össze, Smith pedig torzított gitárjaival turbózta fel a hangképet. A szigorú, napszemüveges póz mögött, a „Termiátor kezdemény” teljes beleélése és lubickolás érződött – igazi telitalálat az új gitáros.
A program a legjobb dalaikra épült, és a zenekar végig maximális tempót diktált. Már a nyitó „Nazis on Speed” nyakon ragadta a közönséget, és másfél órán keresztül nem engedte el. A monoton, menetelős, táncolható és metálos darabok sorra követték egymást, miközben Ralf Dörper pontosan egyensúlyozta a stílusokat. Engler hatvan felett is elementáris karizmával és energiával énekelt, ütősbetétei pedig tovább fokozták az élményt.
Az új EP két dala, az elszállós „On Collision Course” és a zaklatott „Will Nicht – Muss!!!” is remekül simult a régebbi szerzemények közé. A „Crossfire” és a „Fatherland” a régi rajongóknak adott nosztalgikus pillanatokat, de energiájukból mit sem veszítettek.
A fények is tökéletesen kísérték a produkciót, a közönség pedig vastapsokkal hálálta meg a koncertet. Érezhető volt: itt most nemcsak a 45 évet ünnepeltük, hanem a pillanatot is, amit a zenekarral közösen élhettünk át.
A Die Krupps ismét bebizonyította, hogy az ipari zene úttörőjeként még mindig releváns és elementáris erővel bír. Ha lesz még erejük egy újabb turnéra, biztosan visszatérnek hozzánk – és mi biztosan ott leszünk.
A jubileumi este minden túlzás nélkül rocktörténeti pillanat volt: a Die Krupps nemcsak saját 45 évét ünnepelte, hanem a közönségét is, amely még mindig ugyanazzal a szenvedéllyel áll mögöttük. Ha a következő turné valóban eljut ismét Magyarországra, egy biztos: kihagyni vétek lesz.
Elhangzott dalok:
01. Nazis of Speed
02. Isolation
03. Schmutzfabrik
04. Der Amboss (Visage cover)
05. On Collision Course
06. The Dawning of Doom
07. Industrie-Mädchen
08. High Tech/Low Life
09. Black Beauty White Heat
10. Crossfire
11. Will nicht - Muss!
12. Metal Machine Music
13. Fatherland
14. To the Hilt
15. Robo Sapien
16. Bloodsuckers
Ráadás:
17. Machineries of Joy
Rici
Fotók: Máté Évi (Die Krupps, Johnny Tupolev, Jesus on Extasy)
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
