Vasárnapi Pogány Party: Eihwar, Mira Ceti, Itinera koncertbeszámoló - 2026.04.12., Dürer Kert
Eihwar, Mira Ceti, Itinera - 2026.04.12., Dürer Kert
Elérkezett a nap, amikor az Európát járó pogány seregek megérkeztek Magyarországra, hogy a hazai elektrofolk közösségnek is átjárást biztosítsanak a világok között. A három duó estéje, a magyarokat az Itinera képviselte, míg a másik két formáció a Mira Ceti és az Eihwar Franciaországból származnak.
Előzőleg, Andy Timmons kapcsán arról filóztam lelkesen, hogy a komfortzóna elhagyása mennyire felemelő és frissítő cselekedet tud lenni. Most azt hiszem hamar eljött az ideje annak, hogy eme kijelentés másik oldala is górcső alá kerüljön. Mennyire tud kényelmetlen lenni, ha egy olyan zenei kalandozásban veszel rész, amiben bár elhagyod a komfot, de ebből fakadólag ismeretlen területre tévedsz, egy olyan világba kerülsz, ami izgalmasnak és újnak tűnik, és az is, csak nem neked. Na, mit is csinálhat ilyenkor az ember fia?
Amikor elvállaltam ezt a tudósítást, akkor még nem állt össze a fejemben és egy és akkor mi vanos vállrándítással vettem tudomásul, hogy az esemény a választások napjának estéjén lesz. Amikor behúztam az ikszet, hogy elmegyek az Eihwar és kísérő bandáinak az eseményére, a bennem lakó punk rezignált és fásult volt a választásokkal kapcsolatban és jobban mozgatta ez a pogányos vikinges kaland. Aztán az események felpörögtek, a végeredményt ismerjük.
A mai koncert trendekkel ellentétben az esemény nem volt sold out, s úgy okoskodtam magamnak, hogy szerencsétlen az időpont, mert vasárnap este és mert választások. Közeledbe a tett színhelyére majd belépve a Dürer udvarára elgondolásom megerősödni látszott: sehol a pezsgés meg a nyüzsgés emberek is alig, csend van és nyugalom a környéken.
Ez szerencsére hamar felülíródó spekuláció lett, mert bentebb haladva meglettek az emberek, ráleltem a tömegre. Nem sold out, de talán 10-20 embernyire volt attól a nagyterem, hogy telt házas legyen. Bent voltak a teremben és élvezték az első szeánszot, amiről -most lebuktam- lecsúsztam. S talán ez lenne az első különbség, amit felfedeztem és persze nem teszem meg általánossággá, de azért szembeötlő volt, hogy az első és a második előzenekaron is a közönség majd teljes egészében jelen volt. Mert mihez van szokva az ember fia egyszer élünk rocknroll felé elmozdulva? Az előbandákon is vannak bent, de a dohányzó és a pultok is hasonlóan jelentős emberszámot mozgatnak meg, mint a zenekarok. Világmegváltó füstölések és hatodik utántöltések történnek, amíg várjuk a főbanda eljövetelét. A szakrálisabb zenékre nyitott népek úgy tűnik, hogy egészként kezelik az estét, náluk mindenki főzenekar volt, a rituálé különböző stációinak a szerepét betöltve.
Maga a közönség nem sokban különbözött egy általános Düreres ereszd el a hajam népességétől, csak itt és most többeknél a pagan életérzés domborodott ki és manifesztálódott a megjelenés terén, és egy kicsit kevesebben voltak a punkok, de csak egy kicsit.
Itinera. 2022-ben indultak útjukra, még frissnek nevezhető tehát ez a banda, de a szépen és lendületesen haladnak. Horváth Anett és Nagy Ádám nem ma kezdték, több éves színpadi tapasztalatot sűrítenek bele a projektbe. 2023-ban léptek a deszkákra Fekete Zaj és minden, ami kell, illetve erre az évre datálható bemutatkozó EP-jük megjelenése is, a címe Aurora. Ezt 24-ben két single követte, majd 25-ben érkezett az első nagylemez Kör címmel. Koncertek terén több külföldi fesztivál is felfedezte őket magának, illetve voltak nytóbandája többek között a The HU-nak is.
Lecsúsztam, de azért le nem maradtam, sikerült a koncert végéből elcsípni egy kis időt, és sörrel a kézben, a gondolatokat megszakítva ismerkedni a magyar formációval. Az ő elektronikus zenei alapjaikra a magyar népzenei világot illesztették rá, a hagyomány zenéjét és ez nagyon jól rezonált a közönséggel. Az énekesnő sámán kosztümben tolta a bulit, sámán dobot püfölve, a duó férfi tagja pedig csuklyában az alapokért felelt. Összességében megragadó és jó dinamikával bíró színpadi jelenlétről beszélhetünk, kiváló beröffentése volt az estének a magyar duó.
És akkor itt az ideje, hogy előálljak a komforton kívüliség felemelő kényelmetlenségével. Bölcsész vagyok, ráadásul általános vallásbölcsész, szóval nem ismeretlen számomra az a világ, amire ez a zenei színtér kaput nyit. A szakrális és/vagy népi zenét azonban egy vastag paraszthajszál választja el a zenei fősodroktól és tartja meg a periférián és ezt most nem néző számokban vagy eladási adatokban kell nézni, hanem befogadói oldalról. Mert itt ezen az estén a közönséggel együtt egy rituális szertartáson voltunk jelen, egy performanszon mintsem egy koncerten. Mert ez a zene nekem funkcionális zene, nagyon jól működik filmekben, játékokban, olvasáshoz vagy bárhol, a háttérben. S nagyon jó háttere egyfajta révülésnek és meditációnak, valami önfelfedezésnek a táncon és a mozgások keresztül, amire ráveszi az embert abban a transz közeli kikapcsoló tudati állapotban, amit képes előidézni.
Itinera setlist:
01. Iter (intro)
02. Csillag fénye, Holdnak fénye
03. Idegen
04. Százlevelű I. és Százlevelű II. (egyben)
05. Nagyiván
06. Mindentlátó
Mira Cetivel szakítjuk meg a gondolatainkat és mélyítjük merengésünket, jöhet a következő sörrel a kézben állós rész. Mira Ceti a Heilungból lehet ismerős a nagyérdeműnek, ott először a performer csapatot erősítette, később pedig a zenekar tagjává vált. A művésznő egy másik értelmezéssel és hangulattal támadta meg a közönséget, a Itinera dinamikája után itt egy merengőbb, éteribb fellépésnek lehetünk a szem és fültanúi. Monotonabb és sokkal inkább ének központú performansz volt ez, nem is nagyon mozdultunk rá testileg, itt a figyelés és az elmélyülés került előtérbe. Nem törte meg az este lendületét, inkább egy lehalkulást hozott el, ének tudásilag és technikailag pedig le a kalappal a művésznő előtt.
Aztán egyszer csak vége lett, jöhetett a cigi és az újabb sör, hogy aztán ráforduljunk az este főzenekarára.
Mira Ceti setlist:
01. NPRP
02. Tebeh Dino
03. Lesole
04. Dimitro
05. Solbonn
06. Kukal Roze Ratilio
07. Esker Mila
08. Emifamut
09. Uriat
Az Eihwar pedig jött, látott és győzött, ami elnézve őket egy alap habitus, nem nagyon tudnak máshogy eljárni. A felállás az estére jellemzően megszokottnak is nevezhető, háttérbe húzódó férfi és előtérben a nő. Előbbi tetőtől talpig vikingben, hangban pedig a Mortal Kombat konferálásának mélységét és szerepét hozza. Egyszer történik az este folyamán szerep csere, akkor előkerül a gitár is, de a frontember egyértelműen a hölgy. A hölgy, akinek a fején farkaskoponya, arcán harci festés, testén minimál bőrvért, amivel a rejtélyesség és az érzékiség faktorait növeli.
Zenéjük harcosabb, csatába indulós és oda megérkezős, eltér az est eddigi hangulatától, de ez a hármas így adott egy megfelelő ívet a koncertélménynek. Mozgalmasabb, ütemesebb világ az övék, a közönség jobban be is indul. Az énekeső pedig táncával, énekével és mozgásával fokozza ezt. Vikingek vagyunk testben és lélekben!
Az Itinera és Mira Ceti éteri módon ráhangolt, az Eihwar pedig elvitt és felhergelt a harcra és az azon túlra. És mindezt kegyetlen profizmussal, átéléssel, gyönyörűen és fantasztikusan művelték. Az ember fel és elemelkedett, szférákon és korokon átívelő ősiséggel átitatott mégis modern hangokat hallott és a fények meg a látvány, a kellékek és a jelmezek csak ráerősítettek erre az egész élményre. Akkor mégis mi a baj? Mint befogadó semmi, mert élveztem, mentem vele és tényleg elvitt magával mélységekbe és magasságokba, kiemelt a valóságból és elringatott. Egyszer mindenki menjen el egy ilyen neopogány happeningre, mert nagy betűs élmény.
Mint cikkíró, aki erről próbál beszámolni, na ez a perszónám került bajba. Itt nem dalok vannak meg slágerek, pontosabban nem a klasszikus könnyűzenei fogalmak szerinti struktúrában. Hallgattam előtte mindenkitől és fel is ismertem a klipesített nótákat, de ezek nem emelkednek ki az előadás testéből. Nincs mit kiemelni, hogy ez a zenei megoldás, az az énekesi kiállás vagy a szövegben azok a megfogalmazások. Mert nem nagyon van ilyen. És ez nem baj.
Magamat tudom idézni pár sorral fentebbről, egyszer mindenki próbálja ki, aki szeretne elmélyülni magában, s elindulni egy utazásra a tudat alá, a megélések mögé.
Eihwar setlist:
01. The Lake Of The Dead
02. Omenotharena
03. Heill Odinn
04. Viking War Trance
05. Skjaldmö
06. Freyja’s Calling
07. Sir Mannelig
08. Volva’s Chant
09. Ragnarok
10. Hugrheim
11. Valhalla
12. The Forge
13. Yggdrasil’s Renewal
14. Fenrir
15. Naudiz
16. Ljosgardr
Virág Balázs Face
Fotók: Béres Máté (A teljes galériához klikk ide!)
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
