Az ötlet, hogy zenekart alapítsunk (Ati, Máté) 2002. januárjában fogalmazódott meg bennünk. Apa (Csaba) két gitárján a Smoke on the Water örök klasszikus hatására csaptunk a húrok közé. Ekkor az Extázis akkori dobosa, Kirigucz „Unga” Józsi ütötte a bőrt és cint, és gyakran gitározott velünk Mile Gyulu barátunk.

2003-ban a zenekar saját dobosra tett szert, belépett Fülöp Zolika a bandába, majd a trió felállást átváltva négyesre, énekesként beugrott Szabó „Szabesz” László.
Jópár koncert után végülis visszatértünk az eredeti trió felálláshoz.

2004-es év ismét a tagcserékről szólt. Zoli kilépett (munkája miatt), a koncerteken kisegített minket Unga, valamint a Roncs Rt dobosa Gézu, de a zenélés aktívan folyt. Ekkor találtunk rá Szabó Jankóra, kivel több saját számunk is született (pl.: Az aszfalt ördöge).

2005 szintén sok koncerttel telt, igazán jól éreztük magunkat, a saját számok terén is jól haladtunk, Mezőkövesden egy tehetségkutatón 4. helyezést értünk el.

2006-ban is sűrű évünk volt, rengeteg koncert, pörgés, turnézás… A Siroki Motoros Találkozón rögzítésre került a koncertünk (a Lord és a Bikini társaságában), sőt rákerültünk a rendezvény hivatalos DVD-jére. Nyár végén ismét törés: Jankó kilépett (egyéb elfoglaltságok miatt), a zenekar dobos nélkül maradt. Így az Extázis dobosa, Gacsi segített ki minket. Kisebb keresgélés után a zenekarhoz csatlakozott Milibák Ákos dobosként.

Vele 2007-ben a fordulatot felvettük, és ismét koncertezni kezdtünk. Októberben ünnepelte a zenekar a 100. koncertjét az egri Sorompóban, óriási buli közepette, talán az egyik legemlékezetesebb bulink volt ez, együtt ünnepeltünk minden eddigi taggal…hatalmas élmény volt.

2008 is szintén a rock 'n' roll éve volt, több, mint 45 koncertünk nyomtunk, ami minden várakozásunkat fölülmúlt. De sajnos a múlt ismét utolért minket: Ákos (munkája miatt) kilépett a bandából. Természetesen a folytatás mellett szavaztunk, és Unga ismét kisegített minket…

A 2009-es évet így kezdte a zenekar, viszont aktív koncertezés folyt ekkor is. Viszont számunkra fontos volt egy 100%-ig „csak” velünk tartó dobos, így rátaláltunk Búzás „Koka” Konrádra. Mivel sok év tapasztalata benne volt, így rögtön maximális fordulatra váltottunk, és fesztiválról kocsmákon át a motoros találkozókig mindenütt megfordultunk.

2010 a saját számokról szólt. Mivel régi ötleteink több negatív törés után sem tudtak teljes mértékig megvalósulni, Kokával úgy éreztük, ez menni fog. Természetesen a koncertek jöttek-mentek, rengeteg jó emlékünk maradt meg erről az időszakról.

2011-re a saját számokat kidolgoztuk, jópárat már ebben az időszakban minden koncerten játszottunk, és eljutottunk 2010. decemberéhez, amikor a zenekar 10éves fennállását ünnepelve kiadta első CD-jét „10 Év” címmel. A jubileumi koncert hatalmas sikert aratott, ott volt minden régi tag, (persze már akkor a régi negatív dolgok is kisimultak, sőt csak a legszebb dolgok maradtak meg bennünk), s ezzel felejthetetlen élményt kaptunk.

2012 a jobbnál jobb koncertek mellett ismét térdre kényszerített minket, Kokával ketté váltak útjaink. A holtpont ekkor következett a folytatást illetően.

2013-ban a szerencse (is) mellénk állt, így a mérleg nyelve a folytatás irányába mutatott Székely Zoli bandába érkezésével. Kezdtünk újra építeni a csapatot, és valahogy ez egy kicsit máshogy (jobban) működött. A felpörgés lassabb, de alaposabb volt, és a többségben lévő feldolgozások sokkal inkább saját stílust vettek fel, emiatt több átirat is született. Persze a zenei folyamatokat egy kicsit lassította a legkisebb „MÁTRIX-Girl” októberi születése, Attila kislánya: Nóra.

A 2014-es év már ismét a magas hőfokú koncertekről szólt, persze a 12év alatt mi is sokat változtunk. Az irányvonal sokkal inkább körvonalazódott, ennek szüleménye, hogy a 2. albumon gőzerővel dolgozunk. Az új albumról már több szám koncertre is került, nem kis sikerrel, így az év végén aktív zenei munkák folynak a szobában, próbateremben, hogy 2015 tavaszára új albummal jöhessünk elő.

…a történet pedig folytatódik…