A Blue Murder együttest a brit születésű szupergitáros, John Sykes vezette, aki ezt megelőzően a Tygers Of Pan Tang, a Thin Lizzy és a Whitesnake zenekarok életében játszott döntő szerepet. A Blue Murder születése hatalmas várakozással töltötte meg a levegőt a hard rock-közösség köreiben. Abban az időben Sykes készlete volt a legnagyobb, és a Whitesnake-től való elbocsátása - ráadásul akkor, amikor a sikereik csúcsán jártak a többszörös platinalemezzé vált '1987' elnevezésű albumukkal - teljesen értelmetlennek tűnt.

Hogy megőrizze a lendületet, Sykes gyorsan összeállt a szárnyait bontogató Blue Murder zenekarral, amelyet rajta kívül az első osztályú basszusgitáros, Tony Franklin (a Firm-ből), és a tapasztalt dobos, Carmine Appice (Ozzy Osbourne, Jeff Beck) alkotott. Ennek az erőteljes triónak a zenei irányvonalát mind tradicionális, mind modern stílusú előadók befolyásolták; a Led Zeppelintől kezdve egészen a Whitesnake blues-os hangzásáig. John Kalodner produver kérésére kifejezetten a Whitesnake 1987 című lemezének a folytatása volt acél, annak óriási sikerén felbuzdulva, melynek maga John Sykes volt a fő dalszerzője.

Szerződést kötöttek a Geffen Records Kiadóval, az albumuk producere maga a stúdió vezetője, Bob Rock (Metallica, Bon Jovi, The Cult) volt, a keverést pedig Mike Fraser neve fémjelezte. Ez megdöbbentette a rajongókat és a kritikusokat egyaránt, akik bírálták a hosszú, gyakran bonyolult számokat tartalmazó lemezt; szerintük ugyanis a kreativitás fontosabb lenne, mint a kereskedelmi szemlélet.

Ahogy egy nyilatkozatban is említik, az album nagy sikereket ért el, amely a fő kreatív elme, az alapító Sykes számára a rock világában hírnevet és rajongókat hozott az elkövetkezendő évek során.