"Egy dal néha akkor is megállja a helyét, ha nincsenek dübörgő gitárok mellette, mögötte" - Stula Rock interjú
Veretes, acélos rock-hang, kiváló mély és sokatmondó szövegek, igazán modern hardrock hangzásvilág. Röviden-tömören megfogalmazva ezek a Stula Rock főbb jellemvonásai. A 2018-as Őserő című lemezük után kíváncsian vártuk, mivel rukkolnak elő a második albumuk kapcsán. Nyugodtan leírhatom, hogy az Örökifjú felülmúlta még az előző anyagot is. A csapat két oszlopos tagjával, Molnár Péter Stulával és Horváth Ádámmal beszélgettünk.
Rockbook: Milyennek érzitek a mai magyar rockzene helyzetét? Nehezebb vagy könnyebb most, mint a covid előtti időszakban?
Stula: Nagyon nehéz időszak volt a covid minden zenekarnak egyaránt, és amit maga mögött hagyott, még sokáig kísérni fog. Az emberek sok minden olyan dolgot kezdtek csinálni, ami otthon tette őket szabaddá, ott kellett megteremteni azt a szabadságot, amit eddig a koncerteken kaptak meg. A barátokkal összejárás is kevesebb volt. Egy kicsit kényelmesebbé vált a világ, és ez sajnos leredukálta a közönségünket is. Továbbá az egy éve nyakunkon lévő háborús helyzet következtében felmentek az árak, ezzel arányosan a koncertjegy árak is. Mindenki meggondolja, hogy azt a pénzt, amit erre szánna, és azt az időt, energiát családon belül vagy barátokkal töltse el. De abban hiszek és reménykedek, hogy a nyár egy kicsit erősebb lesz, és az emberek újra elkezdenek koncertre járni. Hiszen ősidők óta bennünk van, hogy a zene az kell!
Rockbook: Hogy készültök a nyárra fellépések terén? Van-e segítőtök akár egy menedzser személyében, vagy a saját kapcsolataitokat vetitek latba?
Stula: Igen, ráadásul őt is Molnár Péternek hívják, becenevén Szőrös. Nagyon sok mindenben segít, mivel ő a P. Mobilnak is a menedzsere, és egy-két másik zenekart is istápol. Így sokat játszottunk a P. Mobillal, és fogunk is a jövőben. Van már néhány buli lekötve a nyárra. Decemberben készülünk egy nagy durranásra, de ezt még nem szeretném felfedni. A lényeg, hogy egy nagy bulit tervezünk Budapesten, más zenekarral karöltve.
Turnét nem hiszem, hogy csinálunk idén. Rájöttünk, a Stula Rock-nak az áll jól, ha nagy színpad van, és egy városban sokkal több ember részt tud venni, mint egy kisebb vidéki koncerten. Vagy esetleg egy nagyobb zenekar elé el tudunk menni fesztiválra. Lehet, hogy kevesebb koncertet fogunk adni, de azon vagyunk, hogy élőben megmutathassuk, amit szeretünk és csinálunk. Továbbá készül a 3. lemez, nagyon sok energiát fektetünk most abba is. Az első dallal szeretnénk még tavasszal előhozakodni egy kis útmutatóként, mire lehet számítani az új albumon. Ha meglesz az egész, nyilván szeretnénk majd minél több helyen megmutatni, ez valószínűleg jövőre lesz aktuális.
Rockbook: Ez nagyon jó hír a rajongóknak, hogy gőzerővel dolgoztok az új lemezen. Ez szintén Ádám fantasztikus munkája lesz, vagy ti is hozzáadjátok a magatok elgondolásait, ötleteit?
Stula: Egy része már megvan, tehát már tudjuk, hogy miről szólnak a nóták, milyen témákat feszegetünk. Nagyjából azt a hangzásvilágot hozzuk, mint eddig. Bennünk ez a keményebb vonulatú hard-rock él, ezt szeretnénk letenni az asztalra, a saját gondolatainkkal, amiket Ádám kiválóan megfogalmaz szövegvilágban és érzelmileg is. Nagyon gyorsan és könnyen tudok vele azonosulni.
Ádám: Nálam már 8-9 dal kész van. Illetve a szövegekkel még kotlok kicsit, de azok még a feléneklés végéig szoktak minimálisan formálódni. Sok dalötletem van ezeken kívül, de várom a többiek témáit is. Amikor összeáll egy kereknek gondolt lemezanyag, szívfájdalom nélkül szoktam akár a korábban legjobbnak gondolt, legtöbb energiát felemésztő dalokat is kidobni, ha nem illenek a kész egészbe vagy nem ütik meg a színvonalat. Nem lehet töltelékdal, ez már nem az a kor! Erre az új albumra rá fog kerülni legalább két, az Örökifjúról lemaradt nóta is. Akkor nem álltak össze szövegileg, vagy refrén-betegek voltak. Mi ilyen dinoszauruszok vagyunk, még lemezben gondolkodunk, ami olyan, mint egy régebbi, jó film. Van eleje, közepe, vége, érzelmi hullámvasút, van felépítménye. Csavaros, de mégis érthető, nincs túlművészkedve, de nem is a tuflákoknak való! 
Rockbook: Marad az igényes modern hard rock hangzás, vagy karcosabb vizekre eveztek?
Ádám: Marad. Érdekes, mert ha szóba kerül, mindenki mondja, hogy keményebbek, súlyosabbak legyünk. Mégis a dallamos dalainkkal jutottunk a legmesszebbre. A zúzósabbak arányaiban a töredék nézettséget hozzák YouTube-on, vagy hallgatják kevesebben. Az új lemezen lesz drop A-ra hangot bólogatós téma. Lesz power metal-os, két lábdobos, aminek a középrésze trash metal szinte. Lesz laza, de súlyos rock and roll, Foo Fighters hangulatú refrénnel, majd zongorás dal, stb. A Hard Rock-ban lehetetlen már feltalálni a spanyolviaszt, de próbáljuk tágítani a határokat. Igyekszünk nem a „magyar XY zenekar” lenni.
Plusz annyiban nehezebb nekünk, Magyaroknak a dolgunk, hogy itthon jó szöveget is kell(ene) írni. Az angolban jól hangzik, hogy „ujjam a ravaszon”, „gyere fel hozzám bébi”, stb. közhelyparádé. Ott ha jó a zene, minden hülyeség jól szól. A mi fülünk igényli, hogy valami értelmes mondanivalója is legyen egy dalnak, szövegileg jusson el A-ból B pontba.
Stula: Visszatérve erre az igényes, modern hardrock hangzásra, remélem, hogy így gondolják mások is. Voltak példaképp ilyen hangzások, mint anno a Nickelback, amiről úgy gondoltam, ez a vonulat jó lenne. Az a lényeg, hogy szerettük volna, ha egy pár 6 húros mellett még legyen 7 húros lehangolt gitárhangzás is, amiket élőben nem használunk, megdörren ez úgy is teljesen jól. De felvételen szoktunk egy-két plusz gitársávot berakni.
Illetve mindenki szeretné, hogy a vokál részeket még jobban kidolgozzuk, valamint azt, hogy élőben a zenekarban mindenki énekeljen. Ugye Ádám párja, Velősy Flóra is végig fenn van a színpadon, ha ideje engedi, a koncertekre jön velünk, így mondhatnám, taggá érett a fiatal hölgy. Van közös dal is, amit együtt énekelünk, nagyon jól kiegészítjük egymást.
Rockbook: Milyen megfontolásból döntöttetek úgy, hogy a Szép nő című dalotokból rádióbarát verzió is készül?
Stula: Ha kapnak rá a rádiók, örülni fogunk, de nem azért csináltuk. Egyszerűen csak szeretjük a szép akusztikus hangzást. És a Szép nő című dal megérett arra, hogy ilyen formában is hallható legyen. Sokan még megijednek a rock zenétől, és szeretnénk megmutatni, hogy nem kell itt félni semmitől, egy dal néha akkor is megállja a helyét, ha nincsenek dübörgő gitárok mellette, mögötte.
Ádám: Sajnos elindult a zenei szakmában már régóta egy beteg trend, hogy ha nem vagy A-kategóriás előadó ismertségileg, és torzított gitárt mersz használni egy rádiónak, vagy zenetévének szánt dalban, ne adj Isten gitárszólót, a zenei szerkesztők reflexszerűen kapcsolják ki, és dobják ki a kukába. Nemhogy adásba engednék. Persze, ha egyáltalán eljutnak ebben az „uram-bátyám” világban odáig, hogy meghallgassák. Úgy éreztük, hogy van pár slágerpotenciálos dalunk, amiket, ha kicsit áthangszerelünk, valami „rendszerhiba” miatt néha leadhatnak. Ízig-vérig rock-zenekar vagyunk, maradunk is, de adunk egy esélyt ennek a vonalnak is. Hátha.
Sokszor kapjuk meg egy – mondjuk városnapi – buli után, arra tévedt emberektől, hogy de jó volt ez a koncert, de jó a zenekar, igaz ő nem hallgatott ilyet, vagy ha igen, csak a régi nagyokat… de most már követni fog, mert jók a dalok, és tetszett neki. És az ilyen emberekből rengeteg van, nem hallhattak rólunk, vagy épp más rock/metal zenekarokról. Nyilván nem lehet versenyezni a mesterségesen tolt, futtatott előadókkal, de ha be tudunk támadni a réseken, talán el tudunk ragadni sok embert a mi oldalunkra! Így akár egy missziónak is fel lehet fogni. Élőben meg zúzunk ugyanúgy!
Így akár egy missziónak is fel lehet fogni. Élőben meg zúzunk ugyanúgy! Csak érdekességként mesélem el, hogy 2020 őszén szerettünk volna indulni a "A Dal" című műsorban, a 'Szép nő' című eredeti hangszerelésével. Már akkor szó volt akusztikus vonalról. Vágtunk belőle egy pont három perces verziót, és elkezdtük kitölteni a jelentkezési oldalt. Egyből kapufa lett, hamar kiderült ugyanis, hogy a jelentkezés feltétele, hogy a beküldeni kívánt dal nem kerülhetett nyilvánosságra folyó év március 11-e előtt.
Mi pedig kitettük a dalunkat nőnap alkalmából március 8-án... 3 nap miatt nem indulhattunk a legslágeresebb nótánkkal abban az évben. Beküldtünk egy másik dalt, de azt sem írták, hogy fapapucs. Aztán elengedtük hamar ezt a vonalat, minek?
Aztán elengedtük hamar ezt a vonalat, minek?Rockbook: Kiváló gitárost találtatok Kosztin László személyében, mind tudásban, mind emberileg. Régóta ismertétek már őt személyesen, vagy ez egy teljesen új találkozás mindkét részről?
Stula: Én Lacival 3 évig zenéltem a Fekete Skorpió nevű zenekarban, amit Fekete Gábor alapított, a régi Skorpió dobosa. Valamiért Laci személye megfogott, ő az a kiegyensúlyozott srác, aki nyugalmat áraszt, és nem mellesleg a gitárjátéka nagyon jó. Az is nagyon fontos, hogy közel van, tudunk próbákra menni, és lelkes.
Ádám: Így van. Mikor egyértelművé vált, hogy Mátéval már nem fogjuk tudni folytatni a közös zenélést, Laci benne volt az első háromban a jelöltek között. Nem tartottunk meghallgatásokat, a videói alapján döntöttünk. Nemcsak koncertgitárost kerestünk, hanem egyből az új lemez munkálataiban találta magát. Nagyon jó gyerek Ő is, és remek gitáros! Az, hogy valaki jól zenél, az alap, az emberi oldal fontosabb.
Kosztin László
Rockbook: Stula! Rólad tudjuk, hogy több formációban is részt veszesl. Ez a többi tagról is elmondható?
Stula: Ádám be szokott még csatlakozni 1-2 blues formációba, Balassagyarmat környékén régi jó barátaihoz, néha van ilyen felkérés, mikor összeállnak, és egy örömmuzsikálást csinálnak. Beró, Berczelly Csaba basszusgitáros, mai napig is Varga Miklós basszusgitárosa. Zsigmond Albert, a billentyűsünk felvidéki srác, és az Elan Forever nevű formációban tevékenykedik. Kosztin Lacinak van egy régi Bonanza Banzai-os billentyűs taggal egy közös projektje, illetve Vincze Lillának is ő a gitárosa.
Ádám: Hosszú évekig csak a zenélésből éltem. Koncert, stúdió, tanítás. Mostanság teljesen ráálltam csak a Stula Rock-ra. Olyan zenekarba már nem mennék el dobolni, ahol „építkezés” van. Arra itt van ez a csapat, ami a szívügyem. Ettől függetlenül szívesen szerzek zenét, írok dalszöveget másoknak is. Most fejlesztettem egy nagyot a stúdiómon, külsős munkáim is vannak. Ha egy nagy zenekar elhívna megfelelő feltételekkel, akkor persze dobolnék máshol is. De már nem akarom más szekerét tolni aprópénzért! Inkább melózok civilben, és azt játszom, amit imádok. Ezt a zenekart.
Horváth Ádám
Stula: Nem erőltetjük, hogy úgy legyen koncertünk, hogy mindenkinek valamit fel kelljen rúgni időpontügyileg, hanem ha mindenkinek jó, akkor csináljuk, és 100%-kal ott vagyunk.
Végezetül még egy gondolat. Az, hogy az emberek járjanak rock koncertre egy nagyon fontos dolog, és nem csak egy elcsépelt klisé. Itt az ideje annak, hogy kimozduljunk a szürke hétköznapokból és menjünk élőzenét nézni. Fogjuk egymás kezét, vigyük a gyerekeket, unokákat, mutassuk meg milyen, mikor egy irányba néz nagyon sok ember, és valami pluszt kapnak, ami igazán élő. Fontos, hogy a gyerekek megérezzék, amit mi megkaptunk a 80-90-es években, együtt örülnek az emberek egy koncertélményen. Szeretném, hogy ne múljon el ez a dolog. Ezt hirdetem, ezért zenélek.
Rockbook: Nagyon köszönöm a beszélgetést, srácok! További sok sikert nektek!
Németh Laci
Fotó: Nyári Andrea
Támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap és a Hangfoglaló Program.
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
