„Gyorsabbat!!!” – Enemy Efforts: 'Nincs menekvés' lemezkritika
„Gyorsabbat!” - hangzik el sokszor szentesi HC – metal bulikon, e lassan már szállóigévé váló „felszólítás”, amikor két szám közt épp, hogy szusszanni tud (és inni egy korty sört) a kedves zenész. Ilyenkor általában tényleg gyorsabb nóta jön vagy bedob a zenekar egy Slayer, Sepultura vagy korai Napalm Death feldolgozást. Ez mifelénk már csak így megy. Kis kitérővel, a dél-alföldi underground helyzetről is írok pár sort, ugyanis egy ilyen album megjelenésekor, mint amilyen az Enemy Efforts új lemeze, ez kikerülhetetlen tényező.
Valahol titkon bíztam benne, hogy eljön ez a pillanat is. A 90-es évektől datálva Szentesen aktív underground élet folyt - folyik, többnyire punk, rock és metal vonalon. Ezek a szubkultúrák ekkor élték virágkorukat, volt egészséges zenei közegünk, olyan helyi bandákkal, mint a Diafragma, Sunstroke, később a Correct Life, Gholgoth, Hollowgram, Mana, Burial Of Abel, L.D.A., vagyis ahová az Enemy Efforts is tartozik/tartozott. Persze volt 2000 után is pár életerős löket (közel tucatnyi szentesi és környékbeli bandával) s miközben felnőtt egy generáció, mára ebből nem sok minden maradt. Vannak azért friss hajtások (Cornix, Helioride, Yam Aicans) szóval akad pár kivétel. Az Enemy már jó ideje „fenyeget” bennünket a klasszik felállással készülő új lemezzel és láss csodát, végre kezemben az anyag, mely „Nincs menekvés” címmel látott napvilágot. Óriási az öröm, nem tagadom, rettentően kellett ez. Nem csak azért, hogy a srácok megmutassák, hogy „igenis így kell játszani a thrash-t” hanem magának a kis színterünknek hiányzott már nagyon egy ilyen szívet-melengető korong.
11 számot préseltek bele (ebből az utolsó ráadásul feldolgozás) közel 36 percbe a fiúk, úgyhogy unatkozni biztosan nem fogunk. Az intro után a Veszélyes utcák-on találjuk magunkat. Régi Enemy-t idéző track, az Örökölt gyűlölet album jut róla eszembe, olyan mintha annak a folytatása lenne. Mintha nem telt volna el ennyi idő a két kiadvány között. Az Emlékezz merőben más hangulattal nyit, lassabb, kimértebb. A végére aztán kellemesen bedurvul és mire a rafkósan megírt Kitaszítva számhoz érünk, már mehet is a mosholás. Frankó gitárszóló / zárórész található benne. A kétféle orgánum használata (Peti és Hakosz, azaz László Péter és Hangai Gábor énekesek) sokat dob a zenén, a csordavokálok különösen hatásosra sikeredtek. Élőben persze hatványozottan érvényesül ez a 2 frontemberes kombó. Talán annyi, hogyha Péterünk egy kicsivel többet hörögne vagy esetleg mélyebben intonálna, akkor könnyebben el tudnám különíteni a két vokalistát egymástól. Ez csak egy apró észrevétel részemről.
Egyik kedvencem a soron következő, a Minek örülsz? (Nyomj egy mackóóót !!! 
) Rövid és velős, Zoli (Tímár Zoltán – dobos) úgy üti a tuka-tuka-t ahogy meg van írva a nagykönyvben, bele az arcodba nóta, jóféle provokatív szöveggel. Apropó szövegek! A pozitív mondanivaló a Nincs menekvés erőssége. Az Igaz szó kissé elmegy mellettem, viszont a húzós Ne hátrálj! mind tartalmilag és zeneileg is ott van a szeren. Szerintem az egyik legkompaktabb szám a lemezről, élőben is volt hozzá már szerencsém. Bulli és Krisztián (Bullás Gábor és Schmidt Krisztián – gitárosok) magabiztosan hozzák a thrashcore-ízű riffeket, a szólóik is a helyükön vannak. Gyuri (Vigh György – basszer) basszusgitárjából viszont hiányolom a „mocskot”. Nekem túlságosan letisztult a sound, némi fuzz meg torsion csodákra képes. Persze mindez lehet, kevés lenne, ha Zoli nem lenne ennyire pontos dobos: játéka érthető, dinamikailag feszes. Lehet rá építkezni. Az összkép így hibátlan. Az instrumentális Törés és a címadó kettőse erős párosítás. De a Lövés és az Elég volt! még izmosabb. És ha eddig nem derült volna ki, az Enemy Efforts old school ízű thrash metal-t játszik, hardcore és metal elemekkel nyakon öntve. Az albumot egy feldolgozás, a legendás Leukémia száma, az Ideg-elme zárja, nem lóg ki a sorból, teljesen a maguk arculatára formálták a fiúk.
) Rövid és velős, Zoli (Tímár Zoltán – dobos) úgy üti a tuka-tuka-t ahogy meg van írva a nagykönyvben, bele az arcodba nóta, jóféle provokatív szöveggel. Apropó szövegek! A pozitív mondanivaló a Nincs menekvés erőssége. Az Igaz szó kissé elmegy mellettem, viszont a húzós Ne hátrálj! mind tartalmilag és zeneileg is ott van a szeren. Szerintem az egyik legkompaktabb szám a lemezről, élőben is volt hozzá már szerencsém. Bulli és Krisztián (Bullás Gábor és Schmidt Krisztián – gitárosok) magabiztosan hozzák a thrashcore-ízű riffeket, a szólóik is a helyükön vannak. Gyuri (Vigh György – basszer) basszusgitárjából viszont hiányolom a „mocskot”. Nekem túlságosan letisztult a sound, némi fuzz meg torsion csodákra képes. Persze mindez lehet, kevés lenne, ha Zoli nem lenne ennyire pontos dobos: játéka érthető, dinamikailag feszes. Lehet rá építkezni. Az összkép így hibátlan. Az instrumentális Törés és a címadó kettőse erős párosítás. De a Lövés és az Elég volt! még izmosabb. És ha eddig nem derült volna ki, az Enemy Efforts old school ízű thrash metal-t játszik, hardcore és metal elemekkel nyakon öntve. Az albumot egy feldolgozás, a legendás Leukémia száma, az Ideg-elme zárja, nem lóg ki a sorból, teljesen a maguk arculatára formálták a fiúk. A tagokat személyesen is ismerve, tudom, hogy mekkora meló van a Nincs menekvésben, ez érződik rajta. A gyulai No Silence stúdióban, Simi kezei alatt rögzített anyag kellemesen megdörren, jól balanszált. Ami különösen tetszik benne, hogy olyan hangzást sikerült belőle kihozni, ami egyszerre vintage, de érezni a modernebb ízt is benne. Ennek a keveréknek alja, teteje és közepe van, pici dög mehetett volna még bele, de ez legyen az én bajom. A digipak-on megjelent CD kivitelezése rendkívül ízléses, ráadásul beszédes frontborítóval rendelkezik. A lay-out, az egész artwork pazar lett, aminek külön örülök, hogy a széthajtogatható belső borítóban van egy nagy fotókollázs, amin (szinte kivétel nélkül) a valaha összes tag, aki zenélt a bandában, rajta van. Nemes gesztus és így kerek a történet.
Schmidt Krisztián, Hangai Gábor, Vigh György, László Péter, Tímár Zoltán, Bullás Gábor
Annyi észrevételem van az albummal, hogy a feldolgozás nótát én egy pompás kis 7 inches vinyl-en hoztam volna ki splitként valami hasonszőrű bandával, vagy még saját számokat tettem volna rá. Illetve érdemes lenne keresni egy kazetta kiadót HC/punk vonalon és ki lehetne nyomni a lemezt (borítót kézzel belehajtogatni, számozni, DIY ethic) azonnal limitált szalagon, 100 db fekete és 100 koszos sárga változatban, felvarróval vagy kitűzővel. (Sell your local merch!) Amúgy, a szentesi / dél-alföldi színtéren, szerintem ez egy hiánypótló cucc lett, a környéken hirtelen nem is tudom ki az, aki ilyesmi vizeken evez, mint az Enemy. Ha valakinek még számítanak az olyan bandák, mint a Necropsia, Leukémia vagy az A.M.D., vagy mondjuk szereti a crossover thrash-t és társait, illetve a nagy klasszikusokat mint a Biohazard, Agnostic Front, S.O.D., az simán tehet egy próbát a szentesi fenegyerekek új lemezével. Szerzői kiadásban jelent meg, tehát a zenekarnak írjatok!
Az Enemy Efforts: 'Nincs menekvés' dallistája:
01. Veszélyes utcák
02. Emlékezz
03. Kitaszítva
04. Minek örülsz?
05. Igaz szó
06. Ne hátrálj!
07. Törés
08. Nincs menekvés
09. Lövés
10. Elég volt!
11. Ideg-elme (Leukémia feldolgozás)
Az album megrendelhető a enemy.efforts@gmail.com email címen.
Digipack: 2500 HUF + postaköltség
Szentes, Szeged, Szolnok, Budapest vonalon személyesen is átvehető.
Lupus Canis
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
