"Ha beállsz a sorba, attól nem leszel több" - Karai Anna interjú
Karai Anna neve szinte összeforrt a magyar nu metal színtérrel. A “The Voice” tehetségkutatóban ismerte meg az ország, azóta pedig folyamatosan jelen van a hazai rockéletben, saját projektjeivel és különböző zenekarokkal. Az évek során nemcsak énekesként, hanem tanárként is bizonyított, és ma már a scream és az extrém énektechnikák egyik hazai nagykövete.
Rockbook: Hogy vagy mostanában, hogyan telnek a napjaid?
Karai Anna: Köszönöm kérdésed, öregszik a testem, de a lelkem nem. 
Dolgozom, edzésre és próbákra járok, de marad időm a kedvenc hobbijaimra is, mint például a kirakózás.
Dolgozom, edzésre és próbákra járok, de marad időm a kedvenc hobbijaimra is, mint például a kirakózás.Rockbook: Csapjunk bele a "kötelező" - és egyetlen - The Voice-os kérdésbe. A jelenlegi tapasztalataiddal is jelentkeznél a műsorba?
K.A.: Azt hiszem, igen. Sokat tanultam az ottani életből, és érdekes tapasztalat volt számomra.
Rockbook: 13 éve egy egész ország ismert meg. Mik voltak azok a dolgok, amiket mindenképp közvetíteni szerettél volna a közönségnek?
K.A.: Akkor már nagyban nyomtam a metált a zenész szakmában, úgyhogy szerettem volna valahogy a TV-be is picit becsempészni, már amennyire ez lehetséges volt. Kimaxoltuk, sokat beszéltünk róla a szerkesztőkkel és műsorkészítőkkel is. Ők pont ezért tettek a műsorba, de tudtuk, hogy nem bír el túl sok metált a Voice.
Rockbook: Változott ez az évek során?
K.A.: Most is szeretem a metált, és ma már tanítok is screamet és kemény de tudatos énektechnikákat. Nem feltétlenül a közönségnek való közvetítésről van itt szó, inkább arról, hogy ebben a stílusban vagyok önmagam.
Rockbook: A minap néztem egy Mester Tamás interjút, amiben azt mondta, hogy a magyar nyelvű dalok nem alkalmasak arra, hogy valakiből világsztár legyen. Te hogyan látod ezt a kérdést, és ha írsz, akkor angolul, vagy magyarul teszed azt szívesebben?
K.A.: Egyetértek. Világsztárnak lenni nem kis feladat lehet, szerencsére ez minket magyarokat nem annyira fenyeget.
Lifehack zenekarommal készült angol nyelvű verzió az első lemezből, mert külföldi turnét terveztünk, de itthon magyarul játszunk, azt szereti a közönség. Nem vagyok nagy angol nyelvű szövegíró, inkább külső segítséget szoktam kérni.
Rockbook: A Linkin Park visszatért. Mit adhat ez a nu metal műfajnak, és milyen hatással lehet Emily a női énekesekre?
K.A.: Emily nagyon különleges hanggal rendelkezik, nem könnyű reprodukálni, épp ahogy Chesterét sem az. Bár nagyon jók az új dalok, nem gondolom, hogy ez különösebb löketet adna a nu metal-nak. Akárcsak a régiek, még hasonlítanak is, aminek mellesleg én nagyon örülök, mert ilyennek szerettük a Linkin Parkot. Nekem egy nagyon profi tribute érzésem van, mikor Emily-vel hallom újra élőben a zenekart. Nosztalgikus, de nem áttörő, hiába a női énekes.
Rockbook: Azt hiszem, hogy az egyik legelkötelezettebb nu metal előadó - és rajongó - vagy Magyarországon. Szerinted van létjogosultsága itthon ennek a stílusnak 2025-ben?
K.A.: Azt vettem észre, hogy a "millenials" korosztály úgy ugrik rá, mint egy falat kenyérre, mert nagyon hiányzik nekik. Az újhullámos fiataloknak is tetszik, de nem jobban, mint bármi más. Inkább az hatja meg őket, ha egy nő rappel és screamel a nu metal-ban. De mindenki átérzi a dinamikáját és erejét ennek a stílusnak.
Rockbook: Azt látni, hogy a jelenleg felkapott magyar előadók projektekben gondolkoznak. Ha az egyiket csúcsra járatják, akkor nevet váltanak és úgy folytatják, vagy egy kis időre visszavonulnak, de utána a show mégis folytatódik. Komplett zenekaroknál ez talán elképzelhetetlen, te mégis több projektben vettél részt az elmúlt években. Minek volt köszönhető egy-egy váltás, vagy plusz banda bevonása az életedbe?
K.A.: Magyarországon egy banda befutásához akár 15 év is kellhet, és sokan nem olyan kitartóak. Sok jó lehetőség sincs, mert azokat elhappolják az éppen aktuális nagy zenekarok. Nem könnyű, ezért is a több lábon állás. Én nagyon szeretek énekelni, sokféleképpen és sokféle stílusban, sok jó zenészkollégával, akik emberileg sincsenek elszállva, ezért vagyok sok projektben. A kölcsönös tisztelet és alázat számomra az egyik legfontosabb összetevő.
Rockbook: Mesélnél a jelenlegi zenekarjaidról?
K.A.: Már elég régóta 3 zenekarom van párhuzamosan. Egyiktől sem tudok megválni. Talán a Lifehack a legöregebb, ahol magyar nyelvű saját számokat játszunk, kb. a Paramore stílusában, emo-s, pop-os, rock-os akármi. Itt az éneken van a hangsúly és a szokatlan ritmikai elemek miatt kedvelem. Ráadásul az évek során teljesen kicserélődött a társaság, és nagyon szerethető család alakult ki, ami a szívem csücske. Nagyon könnyen írunk saját számokat is, lassan készülgetnek, de nem hajt a tatár.
A Guanos Aires tribute zenekara a Guano Apesnek. Énektechnikailag borzasztó változatos, nagyon sokat tanultam a dalok tanulása közben és a koncerteken is. Tribute zenekarként sok jó lehetőséget kapunk, külföldön is és anyagilag is.
A NuNix gyöngyszem a legújabb formáció, de egy Bubble Babes fosszília. Négyünk nu metal szíve a távolságok ellenére is összeér, és színtiszta élvezet. Nagyon nehéz és kihívás számomra ennyi idősen ekkora energiákat hagyni a színpadon, mint amit a Nunixban szoktam. Már nem bírja olyan jól a szívem, a tüdőm és a fizikumom sem, mint 20 évesen, de minden alkalommal kapok egy adag életelixírt. Kedvenc nu metal számainkat sokszor felüdülés énekelni.
Rockbook: Van olyan koncert előtti/utáni rutinod, amit nem hagynál ki egy fellépés előtt/után sem?
K.A.: Koncert előtt hajat kell mosni! Amikor az ember friss és belőtt hajjal lép a színpadra, akkor ő a femme fatale. Kell az önbizalom dopping.
Amikor az ember friss és belőtt hajjal lép a színpadra, akkor ő a femme fatale. Kell az önbizalom dopping.Koncert után pedig elmaradhatatlan egy hatalmas hamburger.
Rockbook: Ha egy dalt kellene választani, ami az alatt a bizonyos "életed filmje" alatt szólna, mi lenne a háttérzene, és miért?
K.A.: Linkin Park - Given Up. Talán azért, mert rengeteg minden történne abban a filmben, gyorsak lennének a vágások, mint egy akciófilmben.
Rockbook: Úgy gondolom, hogy te több dimenziós, összetettebb művész vagy, jó színpadi jelenléttel. Hova pozicionálnád magad a hazai zenei szcénában?
K.A.: Ez nagyon nehéz. Kicsit úgy érzem, hogy egy evolúciós oldalága vagyok a hazai szakmának. Mindenki tudja, hogy ott vagyok, de valahogy sehova nem tudnak bekategorizálni. Ami nem baj, mert a hazai sikerekhez nem olyan értékek kellenek, amiket képviselek.
Rockbook: Szinte biztos vagyok benne, hogy a lázadó tini is benned van még mindig. Ha jó a megérzésem, akkor hogyan nyilvánul ez meg?
K.A.: Remélem is, különben azt jelentené, hogy kiöregedtem az életből. A lázadás az szerintem egyfajta "ki-akarok-tűnniség" is. Mert, ha beállsz a sorba, attól nem leszel több, sőt, akár épp ellenkezőleg. Persze ez csak az én véleményem és életszemléletem, nem biztos, hogy mindenki tud vele azonosulni.
Rockbook: A karodon ott a Back to the Future tetoválás. Adódik a kérdés, hogy ha visszamehetnél a múltba, és külső szemlélőként átélhetnél egy veled történt dolgot, melyik lenne az?
K.A.: Ugye a film egyik lényege, hogy inkább a jövőbe kell menni, ami egy időutazási anomália, stb. De a kérdésedre válaszként azt mondanám, hogy olyan korai gyerekkoromba mennék vissza, amikor elkezdtek kialakulni a képességeim a zene iránt.
Rockbook: Végül egy gonosz kérdés. Egy EU turné a Paramore előzenekaraként, vagy egy koncert a Linkin Park frontján - melyiket választanád, és miért?
K.A.: Inkább a több koncertet a Paramore-ral. Mindig is érdekelt, hogy valójában milyen ember Hayley, de biztos nagyon erős, kedves,l és csupaszív nő lehet. Szívesen barátkoznék olyan fura és tehetséges lénnyel, mint ő. Még egy közös dalban is benne lenne, tuti.
A Linkin Park eszméletlen nagy falat lenne nekem, valószínűleg bele is halnék.
Rockbook: Köszönjük az interjút!
K.A.: Nagyon köszönöm az érdekes kérdéseket, megtiszteltetés volt megosztani a gondolataimat.
Karai Anna nemcsak egy tehetséges énekes, hanem egy igazi karakter is a magyar rockszíntéren. Őszintesége, elhivatottsága és humora végigkísérte az interjút, amelyből kiderült, hogy számára a zene nemcsak önkifejezés, hanem életforma is.
Bár a hazai nu metal közeg kihívásokkal teli, Anna töretlen lelkesedéssel és kitartással járja a saját útját, legyen szó saját dalokról, tribute projektekről vagy énektanításról. Számára nem a kategóriák és trendek a fontosak, hanem az őszinte, erőteljes zenei élmény és a közönséggel való valódi kapcsolódás.
Bármit is hoz a jövő, egy biztos: Anna mindig azon lesz, hogy teljes erőbedobással adja át azt, amit a legjobban szeret – a zenét.
Karai Annát a következő koncerteken csíphetitek el élőben:
Konta László István
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
