Bejelentkezés

x
Search & Filters

II. Rockbook Rockfesztivál beszámoló - 2014 május 1-2., Szentes



II. Rockbook Rockfesztivál - Első nap, május 1.

 

2013. után, idén ismételten megrendezésre került a Rockbook Rockmagazin szervezésében lebonyolított Rockbook Rockfesztivál, ezúttal Szentes város központjának, egész pontosan a Kurca-híd felújításának apropóján. A Rockbook az Életljel K.S.E.-vel együttműködve a „Híd a Kurcán, híd az emberek között” című pályázati projektben bonyolította le az eseményt, melynek helyszínét a városi Közösségi tér (Dózsa-ház) biztosította.

 


A helyszín igazán kedvező volt egy kétnapos fesztivál megrendezésére. A városközpont szélén, a Kurca partján található épület festői környezettel rendelkezik a Széchenyi liget szomszédságában, így a hangerő sem zavart senkit különösebben.

 

 


A fesztiválon összesen tíz zenekar mutatta meg zenei tehetségét, így az első nap 5 kiváló bandát hallhatott a szép számban megjelent közönség. A koncertsorozatot a szentesi illetőségű GoGubo ZaMata nyitotta, akik igen tehetséges zenészekből verbuválódott trió felállású csapat. Ők a szentesi Jamclub után kezdtek közösen zenélni hobbi szinten, és ez a fellépés volt az első koncertjük. Instrumentális zenekarról beszélünk, egy gitár, egy basszusgitár és egy dob felállásban. Az általuk játszott chill-es, jazz-es, rock-os elemeket tartalmazó improvizatív zene azonnal elnyerte a tetszésemet. Azt hozzá kell tennem, hogy a zenekar mindhárom tagján hallatszott a zenei képzettség, így különösebben nem lepődtem meg a srácok előadásán.

 


A hódmezővásárhelyi T-34 zenekarral robogott tovább a Rock ’N’ Roll Train. A szintén trió felállásban játszó csapat szinte lebontotta a színpadot. Leginkább a Motörhead-re hajazó saját zenéjük azonnal beindította a közönséget. Nemrégiben jelent meg debütáló nagylemezük. A Rockbook fesztiválon is ezt az anyagot népszerűsítették, valamint hallhattunk tőlük ZZ Top, Jimi Hendrix és persze Motörhead feldolgozásokat is.

 


Az est főattrakciója előtt, a debreceni és szentesi tagokból verbuválódott SicamBRia lépett a színpadra. Energikus zenéjük szinte azonnal felkeltette a közönség figyelmét. Ezt nem is csodálom, hiszen az első számnál eldőlt, egytől-egyig kiváló zenészekből áll a csapat. A sikító gitárszólók, a pontos karakteres ritmusszekció és a kellemes énekdallam rendesen beindította a közönséget a Kurca partján.

 


Az első nap főattrakciója kétség kívül a budapesti Zorall volt. Gondolom, senkinek nem kell bemutatnom őket. Hihetetlen bulit csaptak. A közönség tombolt a klasszikusokra, hiszen olyan kiválóságok csendültek fel a koncerten, mint az ’Induljon a banzáj’, a ’Csakazért is szerelem’, a ’Táncolj még’, a ’Primitív baby’, az ’Egyszer véget ér’ és még sok más. A srácok nagyon jófejek, közvetlenek voltak, és két csinos hölgyet is magukkal hoztak, akik szintén a rendkívül precíz show részét képezték.

 

 


A Zorall után sem állt meg az élet a színpadon, hiszen a szegedi maj’beszélünk előadása következett. Kíváncsi voltam rájuk, így magam is elfoglaltam egy helyet az első sorban néhány cimborám társaságában. Megérte! Stílusukat lógótökű Rock ’N’ Roll jelzővel illetik. A saját dalaik rettentően egyediek és rég hallottam ilyen faszán, odaszólós szöveget zenekartól. Szerzeményeik mellett, Subways, Supernem illetve Illés feldolgozásokat is hallhattunk tőlük. Az előadásuk legalább annyira jó volt, mint Bede Balázs gitáros pálinkája (Köszi Bedi!!)… Na jó nem, túlszárnyalták az isteni nedűt.

A maj’beszélünk koncertjével zárult az első nap, jó volt látni, hogy az előadást követően is maradt a helyszínen a közönség és az egész átcsapódott egy sörözős-dumálgatós laza levezetésbe. A fesztivál persze nem ért véget, hiszen pénteken újabb öt zenekar mutatatta meg magát a hallgatóságnak.  

 

 

 

Első nap beszámolója: Mocsok

 

II. Rockbook Rockfesztivál - Második nap, május 2.

 

Az előzményeket ne kérdezd, arra nem volt módom elmenni, ingyér' volt az a nap is, aszt annyi. Ami hír fogadott: május 1-jén a maga sajátos módján valaki megnyitotta a strandszezont – nem a hagyományos helyszínt választva.

A Híd a Kurcán, híd az emberek között című civil (pályázati) kezdeményezésért max respekt! (Kár, hogy csak négyévenként újítják fel a centrumot: az esemény ugyanis valamiképp ide kapcsolódott.) Legalább történik valami rockerek fogához, pontosabban füleihez való ebben a kies városban, a kultúra felkent, fizetett forradalmárjai pedig elégedetten és zavartalanul vakarhatják tovább a bukszájukat, akarom mondani: a buksijukat. Csakhogy.

Hasonló helyzetben általában két(féle) probléma szokott előfordulni. 1. Nincs meg a behopp automatikus szelekciója, aminek következtében a közönség szűk rétegének „szórakozása” zavaróan hathat mások szórakozására. 2. Szűkös a büdzsé, aminek következtében jobbára amatőr bandákra futja.

Ehhez képest az elsőnek – amíg figyelemmel kísérhettem az eseményeket legalábbis - nyoma sem volt. Az érdeklődők (vagyis a közönség) létszáma viszont egyértelműen felülmúlta a várakozásokat.

A második pont gyakorlatilag bejött, hiszen elsősorban a helyi erők (értsd: zenekarok) kerültek mozgósításra. Az öt fellépő bandából négy szentesi volt! (Meg is érdemlik szegények a lehetőséget, hiszen jelen állás szerint nincs hasonló bázis, mint hajdan a Graffiti volt, amelyik időről időre fejlődésre, megmérettetésre késztetné őket.)

Ha már a fejlődésről beszélünk: ebben a tekintetben alighanem az Ebifish ugrotta a legnagyobbat! Személyi változással is járt mindez: Pádár Zsolt „csak” szövegíróként dolgozik tovább a srácokkal. Igen, a srácokkal, hiszen a korábbi énekesnő, Julcsi már nem tagja a csapatnak. Hogy miben áll a fejlődésük? A hangszeres játék összecsiszolt, és technikailag is kiforrta magát. Rakk Dávid énekes-frontember poszton pedig élő energiabombaként robban a színpadon! Stílusuk némileg letisztult, mégpedig az igényes pop-rock irányába mozdulva. Üdítő kivételek akadtak azért, hiszen a saját számok közé két feldolgozás is vegyült: a Tankcsapda-szám különösen érdekes volt! No persze. Az ebihalból mindig csak béka lesz, mint tudjuk, de a brekiből lehet királyfi - a mesében, ahogyan ebből a zene-centrikus baráti társaságból is nagyszerű zenekar – a valóságban! A „hogyantovább” – a francos mázli-faktort leszámítva – szinte csak rajtuk múlik immár.

 


Náluk is nagyobb rejtély (továbbra is) a Plasmapress. Az instrumentális jazzrock formáció kibővült erre az estére: három gitáros és ugyanennyi ütőhangszeres játékos aktivizálta magát Ladányi János vezetésével, mégpedig fantasztikusan! Játékukat hallva az az ember érzése, hogy csak egy csapot kell kinyitni náluk valahol, és máris árad, árad a finom muzsika! Szabadon, majdhogynem tisztán és folyékonyan. (Az iménti fél megjegyzés a „befelé hangosítás” kritikája, nem a zenekaré). Tehetségük alapján réges-rég ki kellett volna törniük a „kisvárosi amatőr zenekar” státuszból, így viszont örülhetünk, hogy még mindig hallhatjuk őket néha!

 

 

(A) The Fly rendkívül energikus punk-rock bandának mutatta magát, stílusukról sajátos önmeghatározást adva („csöcsös rock and roll”). Talán ennyi is volt valójában: nem több, de nem is kevesebb!

 


A szarvasi The Doors Tribute Band-nek nehéz dolga lehetett, hiszen egy virtuóz billentyűsre és egy karizmatikus énekesre építő hetvenes évek-béli rock-legendát vállalta volt megidézni. Arról, hogy hogyan sikerül nekik, egy későbbi alkalommal tudok beszámolni - ha lesz rá módom.

 


Mit mondhatna még a befáradt tudósító? Annyit, hogy az estet az Abanda 22 nevű formáció zárta.

 

 


Ennyi volna mindössze a kétnapos fesztivál bő fél napjának története? Majdnem! Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy ez alatt az idő alatt hatékony, ütőképes (civil) rendezőgárda kovácsolódott össze, akik nem csupán várják, de keresni is fogják a jövőben a hasonló lehetőségeket. Ergo: előbb vagy utóbb következik a folytatás!

 

Második nap beszámolója: Olasz

 

Szeretnénk továbbá megköszönni a rendezvény támogatóinak az együttműködést!

 

Dr. Sipka Dénes fogszakorvos, Árpád Biokontroll 2003 Kft., Biobest Kft., Kávéház a Belvárosi Favágókhoz, Husquarna – Erdészeti Szakkereskedés és Szerviz, Galéria Kávéház és Étterem, Metalcom Zrt., Szegvár és vidéke Takarékszövetkezet, Dr. Weisz patika

 

Médiatámogatók: Rockbook Rockmagazin, Szentesi Szuperinfó, Szentesi Élet, Szentesi Gyors, Szentesi Mozaik, Városi Visszhang

 

Találkozunk 2015-ben!


 

 


 

Címkék: 
II. Rockbook Rockfesztivál
Zorall
SicamBRia
T-34
maj'beszélünk