Szombat este (2015. február 7-én) közel három órás koncertet adott Rudán Joe és a Coda zenekar a Pécsi Est Caféban. A 30 számos setlisten helyet kapott a Led Zeppelin, a Deep Purple, és saját számok is. Kezdődjön a Black night!

A koncert előtt fél órával még alig voltak az Estben, ami bizonyára betudható a hó helyzetnek, ami kicsit hátráltatja a közlekedést, később viszont egyre többen lettünk. Hiába a hó, a pécsi zenekar koncertjét így sem hagyja ki a hazai közönség. Az első sorban Rudán Joe képével ellátott pólóban énekelnek a legelszántabb rajongók.

A Coda zenekart 1988-ban alapították Pécsen, Led Zeppelin emlékzenekarként, de később játszottak Deep Purple-t is. Nem csak feldolgozásokat, hanem saját számokat is játszanak, mint például a Néma dal. A Hobo Blues Band előzenekaraként váltak ismertté országszerte. Több évi szünet után új felállásban játszanak 2012. óta: Rudán Joe ének, Gyenes Attila (Süni) basszusgitár,billentyű , Tóth László gitár, Matus Péter dobok. Mindannyian közreműködtek Rudán Joe első szólóalbumán, ami 2014-ben jelent meg Én ez vagyok címmel.
 

„1986- ban régi pécsi barátaim kérésére beugrottam a JET együttesbe is, akik az akkor még újdonságnak számító „Malmsteen vonalat” követték. A CANDY együttesbe ’87-ben igazoltam át, közben szép lassan kiforrta magát a 1988-ra a CODA band, ahol a repertoárban a Led Zeppelin dalok mellett kezdettől fogva szerepelnek egyéb” rockklasszikus” dalok is.”

Kezdés után hamar teltház lett, ami egyértelmű jele, hogy Pécsen nagy kultusza van ennek a zenekarnak, az énekesnek és ezeknek a daloknak. Már csak azért is, mert minden évben itt kerül megrendezésre a Rockmaraton fesztivál, amin majd Joe-ék is fellépnek. De ez még a jövő zenéje.


Régi koncertemlékek, zenészek, barátok, akik már az „égi zenekarban játszanak” nekik, illetve róluk is szólt ez az este. A koncert első fele nagy részben Deep Purple számokat tartalmazott, amit tarkítottak pár dallal az új lemezről és egy Pokolgép számmal.

Csak az itt, csak a most.
A máskor, a máshol nincsen.
 

Ezután egy rövid szünet következett, majd újult erővel léptek színpadra a tagok. Előkerültek a már sokat emlegetett Led Zeppelin dalok, és pár szám elejéig csatlakozott hozzájuk Fidó, aki basszusgitáron kísérte a zenekart. A profizmus, „az évek és a rutin”, a rock zene minden szeretete és életérzése átjárja a zenészeket. Aki már hallotta Rudán Joe-t élőben énekelni, annak nem kell magyaráznom, hogy milyen átéléssel énekli a magyar és külföldi dalokat egyaránt, néha kezébe kapva a csörgőt. Elképesztő gitárszólók, őrjöngve éneklő tömeg, kihagyhatatlan magyar dalok: Menj tovább, Rocktóber, Hol van a szó, A zöld a bíbor és a fekete… Más nem is kell, hogy elfeledjük a kinti mínuszokat.

Az este legmeghatározóbb pillanata egyértelműen az volt, amikor a lista végéhez közeledve eljátszották a Stairway to heaven című számot. „Most pedig következzék a Led Zeppelin egyik legszebb, ha nem a legszebb dala.”
 

És ami nem lehet véletlen: az éjfélig tartó koncert után az első dal, ami megszólalt a Pécsi Est Café hangszóróiból (a koncert végéről lemaradt) Born to be wild!