Ma 30 éves a Dark Tranquillity ’The Gallery’ albuma (lemezismertető)
Ma 30 éve, 1995. november 27-én jelent meg a Dark Tranquillity ’The Gallery’, amely a göteborgi iskola „Nemzeti Galériája”: mesterművek gyűjteménye, ahol minden dal egy festmény, együtt pedig a stílus időtlen kiállítása.
A The Gallery nemcsak a Dark Tranquillity, hanem a melodikus death metal történelmének is egy ikonikus, mérföldkőnek számító albuma. A göteborgi hangzást végleg bebetonozta a metal történelem országútjába. A lemez a death metal brutalitását, az akusztikus betéteket, a komplex dalszerkezeteket és az atmoszférikus, melankolikus gitárharmóniákat ötvözte.
A svéd zenekar 1991-ben alakult, ez volt a második nagylemezük. Első is egy szempontból: az időközben kirúgott és az In Flamesbe távozott Anders Fridén helyett itt vette át az énekesi posztot Mikael Stanne, aki az első lemez, Skydancer idején még gitározott. Mellette Niklas Sundin gitáros, Martin Henriksson basszusgitáros, Anders Jivarp dobos és Fredrik Johansson gitáros alkották a felállást. Fredrik sajnos ezt a jubileumot már nem érhette meg: 2022-ben, mindössze 47 évesen hunyt el.
Stanne egy későbbi interjúban arról beszélt, mennyire meglepte őket, hogy az album ekkora hatással lett a metal közösségre. Elmondta, hogy fiatalok voltak az anyag születésekor, és fantasztikus érzés számukra, hogy valami maradandó, időtlen művet alkottak. A lemez címe metafora: az emberi tudat és lélek kiállítóterme.
A Punish My Heaven indítja a tárlatvezetést, egy izgalmas, jellegzetesen göteborgi tétel, amelyet hol elengednek, hol visszafognak – ennek megfelelően a hangulat is folyamatosan változik. A Silence and the Firmament Withdraws lassabb, visszafogottabb, mégis hordozza a stílus minden génjét. Kozmikus magány alig három percben. A szélvészgyors, összetett dalszerkezetű Edenspring közepén lebegős, atmoszférikus ikergitár-részekkel operál. A lemez többi tétele sem egyszerű, de The Dividing Line a komplexitás magasiskolája: több rétegből áll, folyamatos feszültség vibrál benne.
A címadó The Gallery ehhez képest nyugodtabb; tényleg olyan, mint egy galéria – a göteborgi iskola „Mona Lisája”. A dalban egy bizonyos Eva Marie Larsson vendégszerepel. A lemez rendkívül magas nívón mozog, de számomra három dal emelkedik ki igazán. Az egyik a The One Brooding Warning: sötét, fenyegető, és a tempóváltásoktól több arcát is megmutatja. A Midway Through Infinity főleg a gitártémák miatt hátborzongató; több összetevőből építkező, enyhén progos tétel.
A galériából a másik nagy kedvencem a Lethe. A név az alvilág egyik folyójára utal a görög mitológiában. A dal eleje végtelen nyugalom, aztán, mint egy vad vízesés, zuhanás a mélybe – mindezt végigkíséri egy vezérfonalként működő gitárdallam.
A zaklatott, brutális, mégis melodikus The Emptiness From Which I Feed pazar gitárjátékra épül. A Mine Is the Grandeur egy rövid, lírai instrumentális bevezető – a galéria előcsarnoka –, amely átvezet a zárótételbe. Az Of Melancholy Burning szintén az album csúcspontja: hangulatok közti ugrálás, zseniális témaváltások, epikus és zúzós egyszerre. Eva Marie Larsson itt is énekel.
Az album hangzása erőteljes, Stanne debütálása pedig kifejezetten jól sikerült. A két gitáros közül Niklas Sundin felel a melodikus riffekért és szólókért, míg Fredrik Johansson biztosítja, hogy megmaradjon a death metalos súly. Martin Henriksson basszusa masszívan támasztja alá a gitárokat, Anders Jivarp pedig dinamikusan dobol – ami a sok tempóváltás mellett nem kis teljesítmény.
A kritikusok többsége a melodikus death metal csúcsának tartja a lemezt, bár egy kisebbség szerint olykor kissé önismétlő. A rajongók viszont a Dark Tranquillity egyik legnagyobb mesterművének tekintik, és a stílus egyik alapköveként ünneplik.
2004-ben újra kiadták – kissé eltérő borítóval és öt feldolgozásból álló bónusz-blokkal. A The Gallery dalai közül a mai napig koncertfavorit a Punish My Heaven, a Lethe és a The Emptiness From Which I Feed. A legnépszerűbb tétel YouTube-on 741 ezres megtekintésnél jár, Spotify-on pedig 5,5 millió felett.
A The Gallery a göteborgi stílus egyik sarokköve: egy olyan mű, amely megmutatta a műfaj kiforrott, karakteres formáját. Mikael Stanne énekesi debütálása új irányt szabott, és hosszú távon meghatározta a Dark Tranquillity arculatát. Nemcsak a zenekar csúcsa, hanem a melodikus death metal galériájának egyik legfontosabb kiállítási darabja.
Az album dallistája:
01. Punish My Heaven
02. Silence and the Firmament Withdraws
03. Edenspring
04. The Dividing Line
05. The Gallery
06. The One Brooding Warning
07. Midway Through Infinity
08. Lethe
09. The Emptiness From Which I Feed
10. Mine Is the Grandeur…
11. …Of Melancholy Burning
Fodor Attila
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
