Ma 35 éves a Motörhead '1916' című albuma (lemezismertető)
A mai napon 35 éve, 1991. február 26-án jelent meg a Motörhead 1916 című lemeze. Különleges album: egyszerre kemény és gyors, ugyanakkor megmutatta a zenekar érzelmi mélységeit is.
Ahogy hallgatom a Motörhead életművének egy-egy darabját, egyre inkább kirajzolódik előttem, hogy a Lemmy vezette csapat nem csupán a piálásról és a csajozásról szólt. Éppen az 1916 bizonyítja, milyen komoly zenészi és művészi kvalitás rejlett a zenekarban, függetlenül attól, ki állt éppen a jó öreg, bibircsókos basszusgitáros mellett.
A nyolcvanas évek végére a Motörhead több problémával küzdött: kiadóval vívott harcok, gyengébb lemez, zűrös körülmények. A kilencvenes évek elejének zenei légköre azonban kedvezett a bandának. Megszabadultak régi kiadójuktól, és Los Angelesbe tették át a székhelyüket. A zenekar így egyszerre lehetett felszabadult, kreatív, energikus, érzelmes és történelmileg súlyos. Az 1916 a csapat kilencedik stúdiólemeze volt.
A The One to Sing the Blues nyitja az albumot: lendületes darab, amely azonnal berúgja az ajtót. Az I’m So Bad (Baby I Don’t Care) pimasz, önironikus, támadó tétel, míg a lemez egyik csúcspontja – mert több is akad – az erőteljes, dallamosabb, társadalomkritikus No Voices in the Sky. Ide sorolható a Going to Brazil is, egy vérbeli rock and roll utazás.
A Nightmare/The Dreamtime ezzel szemben lassabb és szokatlanabb, Motörhead-mércével nyomasztó szerzemény, félelmekről és belső démonokról. Az album egyik legnagyobb meglepetése és egyben csúcspontja az érzelmes Love Me Forever, amely szerelemről, törékenységről és magányról szól – és megmutatja, hogy Lemmy bizony a dallamokhoz is ért.
Az Angel City a jófajta, bulizós, könnyedebb tétel: csajok, pia és városi neonfények. A Make My Day lüktető, gyors és kemény, a Ramones pedig punkos tisztelgés a legendás new yorki zenekar előtt. A Shut You Down villámtempójú, erőteljes darab az erkölcsi határok kijelöléséről, a címadó 1916 pedig egy nyomasztó, epikus és a Motörheadtől meglepően visszafogott, megrázó dal az első világháború áldozatairól.
Lemmy az album kapcsán elmondta, hogy azért tartotta különösen fontosnak az 1916-ot, mert a címadó dalban az első világháború fiatal áldozatai és saját apja nemzedéke előtt tisztelgett. Tudatosan eltávolodott a megszokott Motörhead-hangzástól, és nagy elégedettséggel fogadta, amikor a kritika végre komoly művészi teljesítményként értékelte a lemezt.
És pontosan így történt: a kritikusok érett, sokszínű, merész és érzelmes albumnak tartották az 1916-ot, amely ráadásul hidat képezett a punk és a metal között. Sokan úgy vélték, ez volt Lemmy egyik legerősebb dalszerzői időszaka.
A rajongóknál azonnal klasszikussá vált. Sokan mondták: „Ez a lemez megmutatta, hogy Lemmy több mint egy rock and roll figura.” Véleményük szerint az 1916 a Motörhead egyik csúcspontja.
A zenekar hangszeres teljesítménye is kiemelkedő volt. Lemmy bebizonyította, hogy intelligens, sokoldalú és érzékeny zenész. A kétgitáros felállás ekkorra érett igazán össze: Phil Campbell az „új korszak” meghatározó gitárosává vált, míg Würzel szélesebb, vastagabb hangzást adott a daloknak. A dobok mögött Phil "Philthy Animal" Taylor ösztönösen és pontosan játszott.
Az album sikeres lett: Angliában a 24. helyig jutott, az amerikai Billboard 200-as listán pedig a 142. helyig. 1992-ben Grammy-díjra jelölték a legjobb metal előadás kategóriában, végül a Metallica győzött a Metallica című lemezzel. A YouTube-on a Love Me Forever 3,7 milliós nézettséget ért el, de az I’m So Bad (Baby I Don’t Care) még ennél is nagyobbat ment, 6,2 milliónál tart jelenleg.
Az 1916-tal a világ végleg ráébredt, hogy a Motörhead nem csupán egy gyors, hangos és piás rock and roll banda, hanem valóban sokoldalú zenekar. Érett és energikus album, amely a karrierjük egyik legfontosabb állomása lett. Olyan dalokkal, amelyek egyszerre ütnek, szórakoztatnak, megríkatnak, felráznak és tisztelegnek.
A '1916' album dallistája:
01. The One to Sing the Blues
02. I’m So Bad (Baby I Don’t Care)
03. No Voices in the Sky
04. Going to Brazil
05. Nightmare/The Dreamtime
06. Love Me Forever
07. Angel City
08. Make My Day
09. Ramones
10. Shut You Down
11. 1916
Fodor Attila
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
