Február 10-én, itt a Rockbook-on volt a Twin City country rock együttes első videoklipjének premiere. Ezzel és a zenekar 2015-ös évével kapcsolatban Jung Andival, a zenekar frontemberével beszélgettünk írásról, tervekről és zenei kataklizmáról.

- 1 hónapja jöttetek ki az Évezrednyi közhely című dalotokra készített videóval. A szokásokkal ellentétben egy hosszabb háttértörténetet is írtál mellé. Milyen volt a fogadtatása?

- „Olyan kicsi krumplik vagyunk…!” – nevet Andi – Nem pörgetjük csúcsra, szóval hajszálanként emelkedik a megtekintések száma. Egyébként, igen, szembementünk a szokásokkal, és hosszabb lett mögé a szöveg. Valamiféle szófétisem van kialakulóban. Olvasni, írni, játszani, humorizálni, törni, kaszabolni, csokorba kötni, szóval mindent imádok velük. Megírtam azt a kis történetet, hátha valakinek van pont 3 perce, hogy pont azt elolvassa, és talán el is szórakoztatja egy kicsit. Nem tudom, mennyien olvasták, ha van ilyen háttéradatod, megoszthatod! :)

- Az elmúlt időszakban olvastam tőled néhány rövid kis írást még. Az éneklés mellett ez egy új szerelem?

- A szerelem nem új, csak eddig nem vállaltam fel. Meg is sértődött, elhagyott, mostanában próbálom visszacsábítani. A személyes oldalamon régebben megírtam néhány történetet, de meg sem fordult a fejemben, hogy ez több akar lenni. Aztán pár éve a Twin City-vel elkezdtünk dalokat írni, és rájöttem, hogy rímelni, verselni is szeretek, most meg prózában is mocorgom, de ezek tényleg csak mocorgások, morgások. :)

- Apropó morgás. Az említett két írásodat is valamiféle indulat szülte; jól sejtem?

- Mondjuk, hogy az. Saját bőrömön is tapasztalok, meg látok-hallok is dolgokat, és nagyon nehéz megállni szó nélkül, amikor azt látod, hogy valaki szembe jön az autópályán.

- A zenész-problémákról beszélsz, ugye?

- Igen. Rengeteget gondolkozom azon, hogy van-e valami készülőben, mint a mindent felforgató beat előestéjén, vagy csupán egy általános és ciklikus jelenség, ha néhányan bedobják a törölközőt. Van, aki – teljes döbbenet – úgy vágja el az addigi munkáját, hogy közben tele a naptárja a legnagyobb fesztiválokkal, a legnagyobb klubokban teltházat csinál, játssza a rádió. Vannak persze sajnos azok is, akik hang nélkül, csendben csukják be maguk mögött az ajtót, a nélkül, hogy néhány emberen kívül bárki tudott volna a létezésükről, és van a harmadik ág, a valaha-voltak, akik világgá kiabálják az érdektelenséget. Várok valami új kataklizmát. Egy új punk-ot, egy új Kraftwerk-et, … nem is tudom…, valami gyökeresen mást, ami kirángatja ezt az egész mostanit, mert megint beállt a víz. A néhány bedobott törölköző ellenére a létszám dagad; aki 50 éve játszotta, az még most is ugyanazt tolja, aki elkezdi, az ő alapjukra építkezik, egymás körül forgunk, belebotlunk, osztódunk, újraalakulunk, a valaha kirakatokat berúgó, polgár-felrázó punk is egy párezer forintért megvásárolható, V-nyakú pólóban végezte.

- Szerinted tisztulásra van szükség a zeneiparban?

- Nem a zeneiparban, hanem a társadalomban. … tejóég, a nagy szavak...! pedig erről van szó. Óriási szükség lenne valamire, ami megmutatná a világot csak egy kicsit másik szögből. Ma úgy kapcsoljuk be a tévét, mint az általános műveltség első számú közvetítőjét. Én ebben látom a legnagyobb bajt. Nem kell mindig Pelevint olvasni, nem kell szabadnapot kivenni, hogy meghallgassunk egy könnyű Wagnert. De legyen elkapcsolási faktor, ha a rádióban műsor gyanánt az embereket egymás megalázására és erőszakra buzdítják. Érezzünk elkapcsolási ingert, ha főműsorban párzási rituálét kínálnak túlfújt mellekkel és gázsikkal. Értékeljük magunkat többre ennél.

- Oké. Látsz megoldást?

- Nem tudom, megoldás-e, de útnak jó: ne bízzuk a szórakoztatásunkat kizárólag a médiára. Tegyük meg, hogy heti egyszer nem nézzük, nem hallgatjuk. Helyette hallgassunk meg 1 olyan dalt, ami nem tartozik a kedvenc műfajaink közé, és próbáljuk meg elhinni, hogy az az 50ezer ember, aki azt a dalt még meghallgatta, ugyanolyan vágyakkal, érzésekkel és nevetéssel bíró ember, mint mi. Annyi pótcselekvést végzünk, 4 perc simán kivehető belőle. :)

- Érzékeny és aktuális témát érintesz ezzel. Sokszor tapasztalható, hogy az egyik stílus kedvelői elutasítanak egy másikat. Nyitottság?

- Csak nyitottság legyen, a többit megvesszük! – nevet – Ne arra törekedjünk, hogy minket befogadjanak máshová. Arra törekedjünk, hogy ne zárjuk magunkat önként börtönbe. Mire jó az…?

- Te sokféle zenét hallgatsz, vagy el vagy köteleződve inkább egy stílus iránt?

- A művelésében van egy határozott irány, amit a country jelent. Ebben írunk, ezt játsszuk, ezzel kísérletezünk folyamatosan. Fogyasztóként viszont nagyon erős kíváncsiság van bennem, így rengeteg stílust hallgatok, és ha valami beüt, az mindegy, honnan jön. Örömet szerez, ennyi a lényeg. Rap, folk, elektro, metál, punk, bluegrass, imádok keresgélni. Egyik input hozza magával a másikat, és jobbnál jobb dolgokat fedezek fel. Egyik nap magyar alter rock 2014-ből, másnap new york-i punk 1978-ból. Egy elvárásom van: ne legyen sablonos, ne legyen gumicukor, ne adja könnyen magát. A könnyen értelmezhető, tömeggyártásból kikerülő zenék nem mozgatnak meg. A jobbakat talán egyszer-kétszer meghallgatom, de nem hoznak lázba. Mostanában az őrületet keresem. Érzem, hogy jön az új kataklizma! :)

- Legyen így! Twin City-t mikor lehet látni élőben? Hogy alakul az évetek?

- Új irányok felé szagolgatunk. Tavasszal még klubozunk egy kicsit, nyáron lesz néhány motoros találkozó és fesztivál, az alatt szeretnénk kijönni az első lemezünkkel is. Kiadó van, digitális terjesztésre készen, csak az anyagot várják, ősszel pedig szétnézünk egy kicsit Európában, de ez még formálás alatt van.

Következő koncertünk március 13-án, pénteken lesz a budapesti Glob Royal Clubban (III. k. Csemete u. 5., a Kolosy térnél), ahol az egyik gitárosunk, Puccer igazolt távollétében gitáros barátainkkal rendezünk egy hathúros orgiát. Vendégzenekarunk a Rose ’n Trogers lesz, én pedig erre a péntek13-ra rákötök, hevenyészett fekete macskában vezénylem az estét. Áprilisban pedig jövünk egy új videóval, amit a Pont így jó című dalunkhoz készítettünk.
 

A március 13-i koncert fb-eseménye, további részletekkel.