Bejelentkezés

x
Search & Filters

„Nagyon átjön a közönségnek, hogy én jól érzem-e a színpadon magam” – interjú Bihal Rolanddal

Bihal Roland (Roli) neve sok helyről ismerős lehet: énekelt a No Thanxben, láthattuk a Megasztárban, több saját bandája is volt, nemrég pedig bekerült a PartYssimo zenekarba, mint új énekes. Ezekről és sok minden másról is mesélt nekünk a vele készült interjú során.
 
Rockbook: Induljunk el talán a legelejéről: volt olyan konkrét pillanat, amikor eldöntötted vagy érezted, hogy énekes/zenész leszel?
 
Bihal Roli: Igazából ez nálam is úgy volt, mint a legtöbb énekesnél, hogy minden az iskolai énekkarral kezdődött, de egyébként is nagyon szerettem énekelni és produkálni magam otthon már kiskoromban is. Maga a rockzene is az általános iskolában került be az életembe. Az egyik osztálytársam, aki főleg Nirvanát, Metallicát és Iron Maiden-t hallgatott keltette fel az érdeklődésemet ebben a műfajban. A bátyjának volt egy metalzenekara, ami csupa hosszúhajú arcból állt, akkor már érlelődött bennem, hogy ilyet szeretnék én is. Aztán 15 évesen elmentem egy Iron Maiden koncertre a debreceni Főnix Csarnokba, ahol még Adrian Smith pengetőjét is sikerült megszereznem. Ez volt életem első komolyabb koncertje, és máris ilyen ereklyével gazdagodtam! Ez a buli nagyon meghatározó volt számomra, de egyébként sokféle zenét hallgattam és mindig igyekeztem nyitott lenni.
 
Rockbook: Az így megismert dalokra rögtön rá is énekeltél?
 
Roli: Persze, de akkor azért még messze nem volt igazi az angolom. Most rengeteg nótát kell megtanulnom egy új zenekar miatt és most döbbenek rá, hogy eddig mekkora baromságokat kornyikáltam! smiley De konkrétan ilyen Emilio szinten, hogy hájudududu. smiley Hatodiktól még a felső szólamban voltam, aztán elkezdtem mutálni és mentem lefelé a középső szólamba, bár ez is egy fura szitu, mert nem tudom eldönteni, hogy most akkor melyikbe is tartozom, mert még mindig el tudok énekelni Guns N’ Roses dalokat is.
 
 
Rockbook: Ha már bandák: az első zenekarod a Hangover volt, ugye?
 
Roli: Így van, Kecskeméten, pont a már említett szakközépiskolában. Nagyon sok feldolgozást toltunk és saját számokat is, amikkel próbálkoztunk a helyi rádióknál, de ahogy utólag visszahallgattuk, éreztük, hogy borzasztó minőségűek a felvételek, de maguk a dalok jók. Akkoriban már írtam szövegeket, ami tök jó volt, de a stúdiózáshoz nem értettünk, és bár olyan emberekkel dolgoztunk, akik jártasabbak voltak ebben, mi nem szóltunk bele semmibe, csak örültünk, hogy felvettünk 6 számot, maszterelésről pedig akkor még nem is hallottunk. smiley Ennek ellenére sokáig játszottunk együtt, még az első főiskolás évek alatt is nyomtuk. Játszottunk a Beatrice, Zorall, Hooligans, Hobo Blues Band előtt és sokszor felléptünk a Blues Company-vel. 
 
Szóval a Hangover jól ment egy ideig, de a főiskola mellett azért már nehezebb volt csinálni, én pedig kaptam felkéréseket máshonnan, és tulajdonképpen innen indult el az a popélet, amit szintén nagyon szerettem. Ott volt például az Angeldust zenekar, akiket a mostani Nova Prospecthez tudnék hasonlítani, akikkel szintén jó kapcsolatban voltam/vagyok. Mi is ezt az elektronikus-metalos stílust vittük dallamos énekkel.
 
Rockbook: Ezután a No Thanx következett?
 
Roli: Igen, az akkori Angeldustban játszott Szepesi Zsolti, aki most Magyarország egyik legkomolyabb producere. Ebből is látszik, hogy hova juthat el az ember, ha az egész életét felteszi a zenére és kitartó. Ő mutatott be Háry Péternek, aki többek közt a Venus, a Zanzibar, Ákos és persze a No Thanx dalait hangszerelte és írta. Pont akkor készült a harmadik No Thanx lemez és a megismerkedésünk után a srácok megkérdezték, hogy van-e kedvem besegíteni a dalszövegekkel. Ráfeküdtem a dologra és megírtam hét szöveget a tizenhárom számból, amikor szóltak, hogy érdekes szituáció alakult ki, mert Erik kilépett, és nincs-e kedvem beszállni? Hihetetlen nagy lehetőségnek gondoltam, ezért természetesen igent mondtam. Aztán beleláttam ebbe a világba, és elég fura volt. A rajongótábor egy része is nehezen fogadta a váltást, mivel megszerették Eriket és olyan pletykák is terjedtek, hogy én fúrtam ki őt, ami egyáltalán nem volt igaz. Mindenesetre a stúdiózás nagyon jó volt és tényleg elképesztően profi felvétel készült. Ötezer példány fogyott a lemezből, készült videoklip is, de mégsem volt nagy áttörés, ami egy kicsit elszomorított. Ez pont az az időszak volt, a 2010-es év, amikor már kezdett komolyabban bejönni a Facebook, de nem gondoltuk, hogy ilyen komolyan átveszi a média szerepét. Egyébként a srácok nagyon profik voltak, imádtam velük játszani, sőt, a Bihal Roland &The CREW-ban még ketten is zenéltek velem a csapatból.
 
 
Rockbook: Miért lett mégis vége a zenekarnak?
 
Roli: A No Thanx „feloszlását” igazából főleg az okozta, hogy nagyon messze laktunk egymástól (Szombathely, Bécs, Budapest, Kecskemét) A budapesti próbákat egyre nehezebb tudtuk összeegyeztetni és a felkérések sem jöttek annyira, mint amire számítottunk. Amúgy amikor időnként összeülünk, még mindig szóba kerül, hogy jó lenne újra összehozni a bandát, de később rájövünk a nagy igazságra. Dávidnak már két gyereke van, Csánk Peti is hamarosan apuka lesz, és amúgy is mindenki házas, Olivéren és rajtam kívül. A saját család átvette a priorítást, ami az élet része és ezzel nincs is baj.
 
Rockbook: Hogyan jött aztán a Megasztár?
 
Roli: Megtudtam, hogy indul a következő széria és megbeszéltem a No Thanx-es srácokkal, hogy megpróbálkoznék ezzel, ha nem gond. Akkor amúgy is lelki válságban voltam egy nagy szakítás miatt, és gondoltam, hátha majd jól becsajozok. smiley Tudod, mindig a nők! Elkezdtem járni a castingokra és érződött, hogy alakul a dolog. 2012 januárjában jutottam be a top 24-be, ami azért maradt meg, mert azon a héten államvizsgáztam le és akkor volt a szülinapom is, úgyhogy akkorát kellett ünnepelni, hogy majdnem szétszakadt az agyam! smiley Ezután a top 12 következett, ahol egy Hooligans dalt énekeltem és ez kezdettől fogva a terveim között szerepelt, hogy előadhassak egy ilyen stílusú nótát. A Hooligans mindig is jelentős volt az életemben és ez a Hangover dobosának köszönhető, aki a mai napig annyira imádja őket, hogy Endi dobszerkóját is megvette és azon játszott a CityRockson. Mindenki csak nézett, hogy miért van az a lábdobon, hogy Hooligans. smiley A Megasztár után egyébként sok pozitív visszajelzést kaptam, például Tóth Tibiéktől is, akikkel együtt buliztunk és azt mondták, hogy nekem szurkoltak. Ezután pedig egy Caramel turné következett, ahol hét állomásán léphettem fel. Ő is egy nagyon közvetlen ember és érdekes volt ilyen közelről látni, hogyan dolgozik egy profi énekes.
 
Rockbook: Ezen a turnén szólóelőadóként vettél részt?
 
Roli: Igen, a megasztáros csapattal. Egyébként ez is egy érdekes helyzet, mert persze, voltak fellépési lehetőségek, de azt mindenki tudja, hogy az előadónak meg kell fizetnie azt, hogy őt felfedezték, szóval ez nem az az időszak, amiből olyan nagyon jól meg lehet élni szólóénekesként. Úgy voltam vele, hogy ha már van mérnöki diplomám, miért ne használjam? Szóval elkezdtem állást keresni és azóta is az IT területen dolgozom, hobbiszinten pedig weboldalakat készítek, például Radics Giginek, Talán Attilának és Nagy Kristóf Bozontnak, de most már az is eszembe jutott, hogy saját magamnak is csinálok egyet! (nevet) Közben aztán elindult a Bihal Roland & The CREW, ahol a No Thanx még aktív tagjai játszottak velem, de dalszerzőként bevontam Lapis Botit is, aki most a Jetlagben és a Children Of Distance-ben van, előtte pedig az MDC-ben és az IdiotSide-ban zenélt. Akkor ismertük meg egymást, amikor ő az IdiotSide-ban volt, én meg a No Thanxben és egy mai napig tartó barátság szövődött köztünk. Szeretnénk valamikor összehozni egy közös bandát, de Boti most nagyon elfoglalt, én pedig belecsöppentem egy olyan szituációba, amira abszolút nem számítottam. 
 
Ez az év egyébként is nagyon durva volt. Tavaly decemberben ért véget az a kapcsolatom, ami a Megasztár óta tartott és ettől kicsit padlóra kerültem, de amikor valami drasztikus történik, megnyílnak a kapuk, és az élet próbálja kárpótolni az embert a sok rossz dologért. Ekkor jelentkeztem a kecskeméti CityRocks bulira és szintén decemberben forgattuk az Ugyanarra tartunk mind klipjét is. Ennek a dalnak a szövegét még korábban írtam, aztán összeültünk Pulius Tomival, aki a Mocsok 1 Kölykökből lehet ismerős. Ő sokkal jártasabb az alternatív szövegek terén, én inkább a popos sablonszövegeket tudom jól megírni. (nevet) Végül csak két-három sort cserélt ki, és azt mondta, hogy ez tök jó úgy, ahogy van. Ezután a már említett Szepesi Zsoltival írtuk meg a dalt, aki dolgozott már Freddie-vel, Kállay-Saunders Andrással és Tolvai Renivel is. Ezeket azért tudom, mert az ő weboldalát is én csináltam. smiley Aztán én lepődtem meg a legjobban, hogy a Petőfi Rádió milyen pozitívan fogadta az Ugyanarra tartunk mindet, még egy interjú is készült ezzel kapcsolatban, a kecskeméti Gong Rádió pedig a mai napig játssza. Nekik egyébként is nagyon hálás vagyok, mert mindig támogattak.
 
 
A Bihal Roland & The CREW-val volt akkor egy tök jó koncertünk, de a vokalistánk már nem tudott eljönni, mert babát várt, úgyhogy megbeszéltük, hogy ez a történet egyelőre ennyi volt. A Többet érsz amúgy még mindig nagyon jól pörög, többen nézték meg azt a homemade videót, mint sok több százezer forintos klipet. Persze ez annak is köszönhető, hogy a Rock Rádió sokat játszotta annak idején és sikerült vele megfognunk az embereket. Szerintem a rockzene egyébként is nagyon népszerű itthon, kifejezetten sokan szeretik.
 
 
Rockbook: Milyen élményeket szereztél a CityRockson?
 
Roli: Fantasztikus volt együtt játszani ötszáz emberrel. Nem vagyok az a dal közben könnyen elérzékenyülős típus, de amikor a főpróbán játszottuk az Ocho Machótól a Jó nekemet az eredeti énekessel, elképesztő energiák szabadultak fel. Én korábban nem hittem az ilyesmiben, de ha az ember egy kicsit nyitott, tényleg el tudják érni ezek az energiák. A CityRocks-os jelentkezés amúgy úgy zajlott, hogy elküldtem a szervezőknek egy videoklipem linkjét, amire visszajeleztek, hogy akkor várnak szeretettel. Ezután megkaptuk a demókat, amikre gyakorolhattunk. Az eső végül sajnos eléggé megnehezítette a dolgokat, de ezt nem lehetett volna még egyszer így összehozni, ráadásul volt olyan zenész, aki Londonból jött haza csak ezért. De nagyon profi volt az egész szervezés és az irányítók is remekül tették a dolgukat. Csak azt tudom mondani, hogy ezt egyszer muszáj kipróbálnia mindenkinek, mert tényleg hatalmas érzés.
Egyébként a CityRocksszal el is jutottunk ahhoz a helyzethez, ami most van. Ez gyors volt, nem? smiley Magyarország egyik legjobb partizenekara, a PartYssimo felkért, hogy legyek az énekesük.
 
 
Rockbook: Ez pontosan hogy történt?
 
Roli: A szintén megasztáros Nkuya Sonia rám írt pár hónapja, nem sokkal az Ellátófeszt után, ahol Bryan Adamstől a Summer of 69-t adtam elő a diákokkal a Barba Negra Trackben. Először azt hittem, hogy az egész csak vicc. A weboldalon láttam, hogy kilencen vannak, köztük harsonás és szaxofonos is. Elmentem egy próbára, ami előtt át kellett a néznem a repertoárjukat, ami a Guns N’ Rosestól Ed Sheeranen át Fenyő Mikiig, Álomhajó, sőt még Nirvana is megtalálható benne a mulatóson kívül. Az elmúlt négy évben ők nyerték a legjobb esküvői zenekar szakmai díját, játszottak Rúzsa Magdi és Ákos rokonának a lagziján, ahol maga Ákos is felment a színpadra, amikor tőle játszottak egy dalt, pedig ő nem szokott ilyeneket csinálni. 
 
Szóval a Thirty Seconds To Mars koncert másnapján elmentem egy próbára, ahol PL a Vidéki Sanzon, Zene nélkül mit érek én egyből jól működött, aztán megkérdezték, hogy ismerem-e Charlie-tól a Mindenki valakiét. Mondtam, hogy még sosem énekeltem, de akkor felolvasom. smiley Nem akarták elhinni, hogy tényleg először énekeltem. Egyébként egy többkörös casting volt és nem fogok neveket mondani, hogy kik közül döntöttek, de nagyon megtisztelő, hogy engem választottak, mert Magyarország egyik top 3-as rendezvény- és szórakoztató zenekaráról van szó. Nyilván az is tény, hogy ez a műfaj sokkal jövedelmezőbb, mint a rockzene, de egy végtelenül profi csapatról beszélünk, tíz éve játszanak együtt, és például tegnap csak úgy összedobtak egy szaxofon-gitár szólópárbajt a Johnny B. Goode-ban, amin csak lestem.
 
Rockbook: Közös koncertek is voltak már?
 
Roli: Igen, nagyjából tíz bulink volt eddig együtt. Ezek nagyrésze zártkörű, de havonta fellépünk az Oktogon közelében található Ray bárban, ami publikus. Itt is meglehet nézni, ahogy a szaxofonos és a harsonás is lemegy az emberek közé szórakoztatni, mondjuk egy jó Pálinka dal közben. Hatalmas élmény velük játszani. Másfél hónap alatt 41 dalt kellett megtanulnom és ez folyamatosan bővül, ami érthető is, hiszen háromórás koncertjeink vannak. Ráadásul a napokban beszéltünk róla, hogy akár saját számokat is összerakhatnánk. Ők is szoktak dalokat írni, csak eddig nem volt szövegírójuk, de lehet, hogy jövőre már a rádiók játsszák majd a PartYssimo dalokat. A legmeglepőbb számomra, hogy átlagban évi 60 bulija van a zenekarnak és még idén is lesz 14. Húsz éve éneklek és ez lesz az első olyan szilveszterem, amin játszom és ennek nagyon örülök.
 
Rockbook: Melyik buli volt a legemlékezetesebb az eddigiek közül?
 
Roli: Néhány hete a Dürerben játszottunk egy nagyon kedves kollégánk születésnapján, ahol Gájer Bálint, Éliás Junior és Laár András is színpadra lépett velünk. Besenyő Pista bácsi karaktere egyébként is óriási kedvencem már általános óta, úgyhogy hatalmas megtiszteltetés volt, hogy válthattunk pár szót és kezet foghattunk. Még Geszti Péter is ott volt vendégként, amitől kicsit megijedtem, mintha odahozták volna az X-Faktort egy kis plussz stresszért. smiley
 
Rockbook: Most csak a PartYssimo van, vagy számíthatunk valamire a CREW-tól és a Hangovertől is?
 
Roli: A Hangoverrel voltak terveink, de közben gyereközön lett ott is. Nemrég azért volt egy bulink, ugyanis a basszusgitárosunk kitalálta, hogy az milyen jó lesz, ha majd játszunk a szülinapján. (nevet) Imádtunk újra együtt zenélni és nem is értettük, miért hagytuk abba annak idején, mert még mindig működhetne a dolog, mivel annyira őszinte volt. 
 
Egyébként pont jó állapotomban találtál meg, mert mostanában nagyon boldog vagyok, csak az energiámat kell még jobban beosztanom és szeretnék egy metal bandát is, ha belefér még. Ha lesznek saját dalaink a PartYssimóval, azok valószínűleg inkább olyan Bruno Mars-osak lesznek, de mindenképp szeretnék bennük gitárt és rockos hangulatot. Majd kiderül, ha már ott tartunk. Mondjuk addig még meg kell tanulnom úgy száz számot, például a Gangnam Style-t. smiley De azért örülök ezeknek a váltásoknak, mert sokféle zenei stílust szeretek és nyilván nagyon átjön a közönségnek, hogy én jól érzem-e magam a színpadon. Ha ezt sikerül átadni másoknak a zenén keresztül, akkor az már rossz buli nem lehet. smiley
 
Rockbook: Köszönjük az interjút!
 
 
Roli elérhetőségei. Facebook, YouTube
 
Tóth Mátyás