Nular – Live in Berlin (2025) - lemezismertető
Egyszerre feszes és kegyetlen, lehangolt és lehangoló, tudományos és technikás. Nular élő lemeze olyan érdekes módon egészíti ki és feszegeti egyszerre a djent és a hagyományos zenei előadások határait, hogy alig lehet leírni. Videók is kísérik a lemez megjelenését, legalább a youtube-on látni kell őt élőben, és ajánlom, ne csak nézzetek, figyelni is nagyon érdemes. Amit művel, arra szavak alig vannak, most mégis próbálok valahogy egy lenyomatot arról, mivel is találkozhat az érdeklődő, aki nyitottan áll ajánlásomhoz.
A modern metal világában kevés dolog számít igazán meglepőnek. Az (egykor) „divatos” és túltelített djent színtér mára egyre inkább a precízen programozott, sablonos riffek végtelen sorozataként él a közönség egy részének emlékezetében, ahol a stúdiómunka sokszor fontosabbnak tűnik, mint az élőzenei teljesítmény. A budapesti Nular azonban egy teljesen más irányt választott – olyat, amely bizonyos tekintetben új életet lehel a djentbe, és amit mutat, az az élő zene különleges keveredése az előre rögzített hangokkal és mintákkal (de nem sávokkal!), mind pedig úgy, hogy az improvizációt helyezi vissza a fókuszba.
A Live in Berlin nem egy szokványos koncertlemez. Ez a felvétel valójában egy egyórás rögtönzés lenyomata, amelyet Garamvölgyi Zsolt – azaz Nular – teljes egészében egyedül adott elő élőben, a Berlin Prog Night 2025 fesztivál színpadán. Nem volt háttérsáv, nem volt metronóm, nem volt „biztonsági háló”. Ott volt ő, a hangszere, a közönség, a helyszín és ezeknek az impulzusoknak egy mátrixa. Elementáris.
A djent, és az azon belülinek nevezhető thall műfaj szinte mechanikus szinkronra épül – nehéz elképzelni őket az aprólékosan megkomponált dob-basszus-gitár hármas tökéletes egysége nélkül. Nular viszont úgy képes ezt az alapvetően szerkesztett zenei nyelvet élővé és szerves élménnyé formálni, hogy minden hang valós időben születik meg egy speciális eszközön keresztül meggyúrva, reakcióként a közönség légkörére, a saját intuitív belső ritmusára, vagy épp egy pillanatnyi zenei szikrára. Aki hallotta már élőben játszani, tanúsíthatja: olyan, mintha valahol a közönség is hozzátenné a magáét. Csúnyán kifejezve azt mondanám, hogy a fordított feedback működik valamilyen módon, tehát a dalt nem csak az előadó szerzi, a közönség reakcióját, atmoszféráját építi bele az adott este és előadás dalaiba.
Külön említést érdemel az az egyedi fejlesztésű hangszer, amelyen az egész produkció alapul. Egyetlen darab, de valójában több tucat szerepet tölt be: gitár, basszus, effektek, looperek, kontrollerek és digitális processzorok összehangolt rendszere, amit Nular nemcsak használt, hanem önmaga épített, programozott, kalibrált. Olyan, mintha az agya/lelke/szíve kiterjesztése lenne a kezein keresztül– nem egy eszköz, hanem egy közvetítő közeg a gondolat és a hang között. Ez az, ami lehetővé teszi számára, hogy valós időben építsen fel teljes számokat, poliritmikus groove-okat, rétegzett textúrákat és emlékezetes tematikus motívumokat, teljesen egyedül.
Az igazán döbbenetes azonban nem csupán az, hogy mindezt egyedül teszi, hanem az, mennyire pontos, feszes és mégis kifejező marad közben. A ritmusok nem csupán pontosak, hanem élnek – folyamatosan változnak, lélegeznek, reagálnak. Az improvizáció nem öncélú csapongás, hanem gondosan felépített, dinamikusan formálódó zenei narratíva. Mindez egy olyan előadásban bontakozik ki, amelynek intenzitása vetekszik egy komplett zenekar energiájával. Nular egymaga képes fenntartani azt a feszültséget, amit mások hárman vagy négyen sem mindig tudnak. Ez már nem pusztán technikai tudás – ez egyfajta zenei „meditatív”, vagy még inkább transzcendens állapot, amelyben minden mozdulat, minden döntés azonnal és véglegesen formálja az egész kompozíciót.
A Live in Berlin nemcsak egy kivételes koncertlemez, hanem állásfoglalás is: a djent még nem merült ki, csak más irányból kell közelíteni hozzá. Nular zenéje technikás, komplex és mélyre hangolt, ahogy azt a műfaj megkívánja, de közben organikus, érzelmes és intuitív. A súlyos riffek mögött érezhető (vagy belemagyarázható?) a grunge sötét melankóliája, ott van a prog-rock építkezése és a kísérleti elektronika textúrái is. A végeredmény mégsem széttartó, hanem meglepően koherens. És bár az egyes számcímek csak utólag lettek elnevezve, a tizenkettes dallista jól mutatja, milyen sokféle arcát mutatja ennek az egyetlen este alatt született zenei élménynek.
(Nem mellesleg éppen az eddig megfogalmazottakat alátámasztandó: értékelhetném egyenként a dalokat, de egy improvizatív előadásnál nincs értelme. Az adott pillanat értelmét és érzelmét venném el.)
Nem mehetek el szó nélkül a lemez hangzása mellett sem. Mivel minden hangszeres sáv élőben készült, a keverés és maszterelés kulcsfontosságú volt – és ebben is Zsolt kifinomult munkája érvényesül. A Live in Berlin hangképe meglepően letisztult, erőteljes és részletgazdag: a mélyek feszesek, a magasak sosem bántóak, a teljes frekvenciaspektrum arányosan szól. A modern metal produkciók túltömörített, steril világában ez a lemez ritka kivétel – erőteljes, mégis természetes, mint maga az előadás.
A Live in Berlin nemcsak egy különleges koncertfelvétel, hanem egy egész zenei filozófia lenyomata. Egyetlen ember, egyetlen hangszer, egyetlen este – és mégis egy teljes világ épül fel belőle. Nular nemcsak a djent új arcát mutatja meg, hanem azt is, hogy az élőzene, ha valóban él, még mindig képes meglepetést okozni. Az improvizáció itt nem hiba lehetősége, hanem az alkotás lényege. Az album technikailag briliáns, érzelmileg feszített, és minden szempontból figyelemre méltó teljesítmény.
Nular – Live in Berlin
Megjelenés: 2025. július 3.
Tracklist:
01. Fading In (Live)
02. Tentative Truce (Live)
03. Conseq (Live)
04. Roughshod (Live)
05. Eschatology (Live)
06. Truth Decay (Live)
07. Retrochronical (Live)
08. Hauntology (Live)
09. Doomsday Smartwatch (Live)
10. Florigen (Live)
11. Torn Asunder (Live)
12. Ragebait (Live)
Elérhetőség: Nular Facebook
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
