A helyszínre érkezvén még átbeszéltük a dolgokat, próbáltunk a koncertre hangolódni, ezért le is gurítottunk egy hangulatfokozót, de bizton állíthatom, hogy e nélkül is a tetőre hágott a hangulat. De ne szaladjunk ennyire előre.

Míg vártunk a kapunyitásra, szemügyre vettük a koncertre várakozókat és nagy meglepetésünkre rengeteg fiatal vett körbe bennünket, ami még inkább elősegítette a koncertre hangolódást. Már egyenesen tombolni támadt kedvünk zene nélkül is, de azért nem hagytuk ki a koncerteket. Kilenc óra után nem sokkal bementünk a koncertterembe, ahol az addigra már a félig megtelt nézőtéren, a Nyíregyházáról érkezett Jurij zenekar játszott. Jó volt látni, hogy ennyi ember kíváncsi az általuk szocrock-nak nevezett stílus iránt. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy szerény személyem még sosem látta és hallotta őket ezelőtt, avagy ez volt az első, de nem az utolsó Jurij koncertem, ebben biztos vagyok. A közönség egy emberként énekelte a szövegeket, ezzel még jobban bátorítva az amúgy sem bátortalan zenekart. Olyan dalokhoz volt szerencsénk, mint a A világ tetején, ami inkább melankolikusabb, mintsem pörgős, de ugyanúgy beleillett a repertoárba, mint a Díler vagy a Zakatol a szív című dalok. A Matróz egy debreceni szórakozóhely ihlette szerzemény, így mondanom sem kell, ez sem maradhatott ki, a közönség szinte követelte ezt a dalt. A srácok főként a 2011-ben megjelent I love you című albumukról szemezgettek, ilyen volt a Kék a pólóm, az L.A., az előbb említett Zakatol a szív, a Gitárosok arca és a Csak te is.  Bő negyvenperces programmal kellőképpen előmelegítették a színpadot és csigázták fel a már majdnem teltházra duzzadt közönséget.

Jurij

A műsoridejük lejárta után a tisztelt nagyérdemű türelmetlenül várta a Papp Szabi által fémjelzett bandát, akik a backstage-ből kilépve hatalmas üdvrivalgással találták szemben magukat. Tíz percen keresztül a Supernem, Supernem, Supernem… skandálás volt hallható, ami kiváló kezdete volt a koncertnek, ugyanis az Intro után, Szabi hirtelen a mikrofonnál termett és belekezdett a Reggelig táncolni egy rossz cipőben-be, ami dinamizmusával és hangulatával arra késztetett mindenkit, hogy ugráljon, táncoljon, énekeljen, egyszóval őrüljön meg, és a közönség a refrénre már teljes extázisban volt. Majd a hangulatot a Viszlát, szevasz-szal fokozták, amit a Van valaki a szekrényben követett. Ezt a pörgést az irodában forgatott klipes dallal, a Generációval tették még intenzívebbé, de a közönség fáradhatatlanul bátorította a srácokat arra, hogy soha ne hagyják abba, hisz jól érzik magukat.

Supernem - Hova Megy, Ki?

Lazításként, már ha fogalmazhatok így, a Csodagép következett, majd egy kevésbé ismert régebbi dalt vettek elő a srácok, ami a Másik arc címet viseli. De senkit sem érdekelt, hogy Halkan itt mások alszanak, ugyanis torkaszakadtából üvöltötte mindenki a jól ismert refrént. Visszamentünk az időben egy picit a Számolj rám, a Rendőrsztori és a K-k-kétszer dalokkal. Lassan a koncert végéhez közeledtünk már mindenki legnagyobb bánatára, de még az Az világ, a Hova megy, ki? és az Irány a moziba be! nem maradhatott el! Igen ám, de a Mozi félbe maradt, és a népes rajongótábor ismét hangos skandálásba kezdett, majd a srácok visszajöttek és a dalt nagy hévvel befejezték, ezután az általam nagyon kedvelt Elvileg következett, amit Pulius Tibi gitárját kölcsönvéve Szabi gitározott. És már csak dal maradt, ami a Tudományos fantasztikus pop volt, ezzel egy kerek egészet lezárva. A rajongók arcát elnézve mindenki elégedetten távozott, köztük mi is. A zenekar számára azonban még nem ért véget az este, ugyanis másnap Szolnokon játszottak, így Debrecenben aludtak, ami egyet jelent azzal, hogy őrült nagy vegyülésbe és italozásba kezdtek. De a rajongók kéréseinek is eleget téve készültek közös képek, csak úgy villogtak a vakuk és sercegett a toll hegye a papíron… De hogy az estének mikor lett vége, arról csak is a falak tudnának mesélni!

JAG