Bejelentkezés

x
Search & Filters

"Underground ünnepre készülve" - interjú Dudás Attilával



A következő interjú alanya Dudás Attila. A földalatti népeknek elég lenne ennyi bevezető és már tudnák is, hogy kiről van szó. Eredetileg nem kifejezetten Rá akartam kihegyezni az interjút, de az a helyzet, hogy Attila (vagy maradjunk csak simán annál: Dudás) annyira sokoldalú ember, hogy kénytelen voltam kibővíteni a tematikát egész személyére! Következzék hát a Fekete Terror atyja, a Tales Of The Morbid Butchers fanzine főmészárosa: A Dudás 
 
Rockbook: Üdvözöllek! Ugyan a pertun már túl vagyunk, de egy kis bemutatkozást kérhetnék az Olvasók számára?
 
Dudás Attila: Szevasz! Üdvözletem a Földalatti Népnek! Azon túl vagyunk, bár elég homályosak az emlékeim, haha. 
 
Egy csendes Baranya megyei kisvárosból származom, Sásdról, ami korábban nem éppen volt csendes, mikor a haverokkal nekiindultunk az éjszakának, haha. No, de komolyra fordítva a szót, egy fanatikus metal hívő vagyok, immár 25 éve.
 
Black/death/thrash/doom/sludge/stoner/grindcore/industrial/EBM/neofolk/ambient irányzatokat kedvelem. Természetesen vannak egyéb stílusok is, amikből vannak kedvencek, mint például a HC mezőnyből vagy a heavy metalból, de csak elenyésző mennyiségben. Hogy miket rühellek azt meg felesleges felsorolni, hehe.
 
Átlagos családból származom, ahol a katolikus vallás jelen volt/van, de persze engem nem tudtak megtéríteni. Nem voltam kimondottan nagyon rossz gyerek, de ahogy kijártam az általános iskolát és szakközepes lettem, aztán elkezdtem dolgozni nem volt egyszerű velem néha. smiley Anyámmal a kapcsolatunk az évek alatt nagyon megerősödött, mindig lehetett és lehet rá számítani, annak ellenére, hogy régebben voltak azért mosolyszünetek. Ahogy teltek az évek, úgy egyre komolyabban vettem a metalt és eköré építettem a magánéletemet is. Nagyon sokáig a szülői házban éltem, de immár két éve külön élek egy Istennővel és a kilenc éves fiával, aki túl van már jó pár koncerten. Az anyja megadta neki az alapokat én meg művelem tovább. Pokolgép, Akela, Moby Dick, Don Gatto, Mayhem, Mortiis, Gutalax, Vulvathrone, Blizzard, VHK koncerteken volt már és imádja. smiley Nincs semmi ráerőltetve, ilyen közegben él. Nem költöztem messzire, csak a szomszédba, a dédi házába, hehe. Családi ház, konyhakert, macskák stb. Jó kis vidéki élet, semmi pénzért nem adnám fel. Rühellem a nagyvárosokat. Szabadidőnkben túrázni szoktunk a koncertlátogatások és a házkörüli teendők mellett. 
 
Rockbook: Hogyan kerültél kapcsolatba a zenével?
 
D.A.: Gyerekkoromban anyámék nyomták a lakodalmas muzsikákat, meg volt Dolly Roll, Hungária kazettánk is, haha. Aztán bátyám hozta a 90’-es évek disco zenéjét, haha. És a metallal? Klasszikus sztorik. Bátyám haveri köréből került elő egy arc, akitől a Sepultura – „Blood Rooted” kaziját elhozta nekem bátyám. Ez az egyik legtisztább emlékem. A másik sztori pedig az, mikor egy osztálytársam a Replika – „Nem leszek áldozat” nagyon rossz minőségű másolt kaziját adta kölcsön. Ezek nagyon meghatározó élmények. Persze a TV-ből is elkapott ez meg az, de ez a két kazis emlék nagyon fontos az életemben. Sásdon minden idősebb metalos arcot (László, Albi, Kovaj, Sipi, Kerry) felkerestem és átmásoltam tőlük, amit csak lehetett. Mindig is vonzódtam a nem éppen „szép” dolgokhoz, ahogy mi sem bizonyítja jobban, hogy 5-6 éves koromban a horrorfilmek is már nagyon izgattak. De például sokat játszottam földigilisztákkal vagy lótetűkkel. laugh
 
 
Rockbook: Mikor fordult a zenei ízlésed a „föld alatti” világ felé?
 
D.A.: 1997-ben vettem meg a Metal Hammer augusztusi számát és én innen számolom az újjászületésem napját. Itt akkor minden megváltozott és mániákus módon vásároltam meg minden hónapban. Addig csak a mainstream bandákat ismertem: Slayer, Sepultura, Pantera, Cannibal Corpse, Deicide, Kreator, Fear Factory például. Emlékszem mikor az említett augusztusi számban megláttam a Dimmu Borgirt és az Immortalt. Azonnal kérdeztem a forrásaimat, hogy ismeritek e ezeket a bandákat, de mindenki nemmel válaszolt. Sokáig maga a Black Metal elérhetetlen volt számomra, addig amíg az egyik akkori haver el nem kezdett rendelgetni a Headbangerből. Később én is tudtam már, de annak idején nem voltam valami jól eleresztve lóvéval. Viszont a második újjászületésem évére is tisztán emlékszem, mikor egy pécsi osztálykirándulás keretein belül megvettem a 2002-es Stygian Shadows fanzine-t az akkor még létező Metal Patkányban (utána valamikor jött a debreceni Nightwalk fanzine 5. száma). Na, itt aztán kinyíltak azok a bizonyos sötét kapuk. Szóhoz se jutottam, mikor átlapoztam. Kérdeztem magamtól, hogy mi ez a világ? Ilyen létezik? Sokáig csak írogattam, jegyzetelgettem főleg a hazai bandák demóit, albumait és álmodoztam, hogy milyen jó is lenne beszerezni őket. Nem rendelkeztem még kapcsolatokkal, a levelezgetések meg nem voltak az erősségeim. Na jó, a hétvégi piálások is nagyon fontosak voltak és ez miatt kevesebb jutott az undergroundra. De, mikor 2007-ben kapcsolatba kerültem Káger Balázzsal, akkor újabb kapuk nyíltak meg, és már dolgoztam is, így a partizás mellett kiadványokra is jutott. A többi meg már történelem. smiley 
 
Rockbook: Szerinted mi az a képzeletbeli határ, amitől már nem underground a zene?
 
D.A.: Az adott banda hozzáállása. Ha munkaszinten csinálja, ha pénzügyi szinten függ tőle, ha olyan kompromisszumokat köt, amit amúgy nem szívesen, kötelező megjelenések stb. stb. Erről napokig lehetne beszélgetni, vitatkozni, de amúgy nem szoktam ilyenen agyalni. Ahol csomó külsős belepofázik a munkádba az már gáz. Ez az én személyes véleményem. Persze ezt egy érintett zenekar máshogy látja, de nem is érdekel. Ilyenen senkivel sem állok le vitatkozni. Mindenki máshogy látja, engem meg pont nem érdekel. Mindenki tiszta szívvel, őszintén csinálja a dolgát és akkor nem kurvul el. Ennyi.  
 
Rockbook: A kiadó és a fanzine írás/szerkesztés végett vagy ismert a hazai (és már egyre inkább a nemzetközi) underground metal világban. Zenéléssel próbálkoztál?
 
D.A.: Énekesi poszton voltak próbálkozások kb. 15 évvel ezelőtt, de semmi komoly nem lett belőle. Nagyon képzett arcokkal játszottam, igazi fanatikusok voltak, én meg gázmaszkban visítottam. A gitáros Cryptopsy mániákus volt, míg a másik gitáros meg full skandináv black metalos. A dobos meg gerjedt az Industrial cuccokra. Nagyon jó kis mix volt, de mindenki szétszéledt. Az említett dobos később a Blizzardban játszott, míg a Cryptopsy fanatikus gitárosként a Tormentum Insomnia nevű brutal death metal bandában nyomta. 
 
Rockbook: Pár szóban bemutatnád a Fekete Terror Productions-t? Mi a kiadó fő csapásvonala?
 
D.A.: 2015-ben hívtam erre a mocskos világra, annak sötét fényében, hogy a magyar bandákat támogassam kazetta kiadványok formájában. Fő csapásvonal? Minden, ami tetszik, minden, ami én vagyok. 
 
 
Rockbook: Hogyan döntöd el, hogy milyen produkciót jelentetsz meg?
 
D.A.: Hát megmondom őszintén, hogy nem sokat agyalok rajta. Első benyomás, vagy haver az adott projekt, banda. Természetesen kell, hogy gerjedjek rá. De például van olyan kapcsolat, ami a teljes bizalmon alapszik. Bizalom a banda iránt. Például ilyen az Ygfan. A „Hamvakból…” album kiadását „süketen” elvállaltam. Tudtam, hogy nem lesz szar, amit csinálnak és így is lett. Ez például egy zseniális album. A Svoid/Ygfan split pedig a két formáció és a mögöttük álló személyek tisztelete miatt adtam ki. Pénzes Balázs művészete iránt is ilyen a hozzáállásom vagy például a Siculicidium felé is. Vagy a Marblebog felé, de még sorolhatnék másokat is. 
 
Rockbook: Ki kerülhet bele a Kiadó katalógusába?
 
D.A.: Akit én akarok. Szoktak jönni megkeresések, de nem mindig vállalom. Általában, amit én adok ki azt én kezdeményezem.
 
Rockbook: Jelenleg mekkora kínálattal rendelkezel?
 
D.A.: Az FTP aktuális készlete nem nagy most jelenleg. Eddig 25 kiadványom jelent meg, amikből csak pár kapható még nálam. Itt van a teljes diszkográfia:
 
FTP001 Goatdominator – Temple Of The Goat/In Goat We Trust (2016) - elfogyott
FTP002/VMR001 Princeps Daemonum / Hell Icon (ned) - Icono Infernorum Et Daemonium Malevoli (2015) - elfogyott
FTP003 Ygfan – Köd (2015) - elfogyott
FTP004/NHD054 Solus / Vrag - Awakening of the Hungarian Witch Woods (2015) - elfogyott
FTP005 Aornos / de profundis - Hymnen an die Nacht (2018) - elfogyott
FTP007 Gutted – 1996-2013 Tape Collection (2017) - 4 kazettás doboz 30 db-re limitálva, elfogyott
FTP008 Komor Romok – Cryptworm (2017) - elfogyott
FTP009/NHD074 Hamvak - I (20179) - elfogyott
FTP010 Aornos - 2014-2017 Tape Collection (2018) -4 kazettás doboz 24 db-re limitálva - elfogyott
FTP011 Vorkuta – ...Where Still Darkness Dwells (2018) -elfogyott
FTP012 Ygfan – Hamvakból… (2018) -Kb. 15 kazetta van, de nincs hozzá borító. Borító fájlok eltűntek. 
FTP013 Ködszikra – Kecskebőr alatt… (2019) - kapható
FTP014 Ostrom – Véráztatta várfalakon (2019) - elfogyott 
FTP015/TNK005 Goatdominator / Negro Bode Terrorista (bra) – Goat Terror Kommando (2019) - elfogyott    
FTP016 Earth Plague – Death Curse (2019) - elfogyott
FTP017 Aornos – The Great Scorn (2019) - kapható
FTP018 Asattarn / Teophania – A kapu (2019) - elfogyott
FTP019 Ghoul Temple – Catacomb Ritual (2019) - elfogyott
FTP020 Formorket – Live-Walk Into Nothing (2020) - kapható
FTP021 Rém – Poklade (2020) - kapható
FTP022 Ygfan / Svoid - We Are Nowhere Beyond the Evanescence (2020) - elfogyott
FTP023/CC01 Marblebog - Ermitus (2020) - elfogyott    
FTP024 Siculicidium – Az alámerülés lárvái (2020) - kapható
FTP025 Marblebog – Tova (2022) - elfogyott
FTP026/TDP028 Diecold - Rebirth (2022) - kapható   
 
Ezen kívül jelenleg az FTP027 Tomb Portal – „Tomb Portal” demó és az FTP028/SM008-c Siculicidium – „Utolsó vágta az Univerzumban” újrakiadására várok. Az FTP disztró a kiadóhoz mérten elég szép készlettel rendelkezik, de mostanában nem ész nélkül cserélek mindenkivel, csak amennyivel elbírok és belefér a szabadidőmbe. 
 
 
Rockbook: A saját kiadásaid leginkább kazettán jelennek meg. Miért erre a formátumra tetted le a voksodat?
 
D.A.: Csak kazettán jelennek meg és ez így is marad. 1997 óta kazetta függő vagyok. Ez áll a legközelebb hozzám, tetszik a külalakja, a kivitelezése. A hangzás is mocskosabb tudd lenni az évek alatt. Maga a fizimiskája jön be. Nincs semmi bajom a CD-vel sem, csak ennek valami olyan pszichés oka lehet, hogy ha a kezembe veszek egy CD korongot, akkor nem bizsergek, a kazinál meg igen. Viszont egy jó digipakkos CD kiadványért nem sajnálom a pénzt. Sima CD-k vásárlását megválogatom.  
 
Rockbook: A kazettás megjelenések a reneszánszukat élik mind underground, mind mainstream szinten. Hogy viszonyulsz a jelenséghez?
 
D.A.: Mint kiadó sehogy. Nem érdekel, hogy épp mennyire divat vagy sem, de az biztos, hogy nehezebben lehet érvényesülni vele kiadósként, reneszánsz ide vagy oda, de ez sem érdekel. Nekem az a tapasztalatom, hogy kaziból sokkal kevesebbet lehet eladni, de nem érdekel, mert fanatizmusból csinálom, amit csinálok. Mint gyűjtő azért örülök ennek a „reneszánsznak”, mert, igaz néha horror áron, remek klasszikus cuccokat lehet beszerezni. Gerjedek nagyon a kazetta boksz kiadásokra, de brutális árak vannak. Nekem az újrakiadásokkal sincs bajom, csak a hangzást ne piszkálják meg nagyon, csak amennyit muszáj. Death – „Scream Bloody Gore”-t vettem meg legutóbb, amit a Relapse Records adott ki. Amúgy nálam nincs reneszánsz, nálam aranykor van 1997 óta. smiley Ez nálam nem divat. 
 
Rockbook: Szinte mindenhol azt hallani/olvasni, hogy a fizikai megjelenéseknek befellegzett. Jómagam, ahány underground koncerten jártam, mindig csak egyre több merch pulttal találkoztam, az emberek kezéből pedig már-már folytak ki a frissen megvásárolt CD-k, pólók, vinylek. Mi az igazság? A fizikai formátum temetkezik?
 
D.A.: Dehogy temetkezik! Ez egy nagy faszság! Az undergroundban mindig is jelen volt, van és lesz. Sose hullámzott és mindig mind a három hanghordozó formátum élt, él és élni fog. Az eladási mutatok lehet hullámzóak és a mainstreamben mindig van valami divat, hogy mikor épp melyik formátum a menő, de hát ez kit érdekel. A Mi világunk örök!  
 
Rockbook: Milyen aktuális események vannak a FTP háza táján?
 
D.A.: Tomb Portal bemutatkozó demója fog megjelenni kis csúszással, de még idén. Decemberben meg jön a Siculicidium első albumának, az „Utolsó vágta az Univerzumban” újrakiadása. Ez közös kiadás lesz az erdélyi Sun & Moon Records-cal, ami nem kis megtiszteltetés. 100 példányban fog megjelenni, mindkét kiadó 50-50 példányt vállalt. Ez lesz a Fekete Terror Productions második Siculicidium kiadványa, amit nem tudok hangsúlyozni, hogy mennyire büszke vagyok rá. És szeretném folytatni a Gutteddal és az Aornosszal megkezdett tapebox sorozatot.
 
Több tervem is van 2023-ra, majd meglátjuk mi valósul meg. Nagyon nem olcsó kazetta kiadványokat kiadni és ilyen kis kiadóként, mint az FTP, nagyon meg kell gondolni, hogy mekkora példányszámban szabadul a világra. 100 példányokban önállóan én már nem gondolkodok. A bele ölt pénz közvetlenül nem jön vissza. Cserékkel el tud menni, de ebben az esetben meg a cserélt cuccokkal kell bizniszelni, hogy jöjjön vissza egy kis mani. Arra a döntésre jutottam, hogy 50-60 darabnál többet nem adok ki egy-egy anyagból. Általában előrendelésekkel szoktam megoldani, hogy minél kevesebb pénz álljon benne. Nekem ez szenvedély, de a büdzsé elég karcsú.   
 
Rockbook: Ha jól emlékszem, akkor annak idején volt Fekete Terror címen újság is...
 
D.A.: Igen volt. Két számot ért meg, 2009 és 2011 között. Innen ered a kiadó koncepciója is. Ebben a fanzine-ban csak magyar nemzetiségű bandák szerepeltek. Pár éve elakartam készíteni a harmadik számot, de időhiány miatt ez elmaradt. Nincs még temetve a projekt, de nem is ígérek semmit. Nem beszélek semmilyen tervről, mert akkor nem lesz belőle semmi. smiley
 
Rockbook: A FTP mellett a nevedhez köthető a Tales Of The Morbid Butchers fanzine. Hogyan indult ez a történet?
 
D.A.: A Fekete Terror fanzine után volt egy Vorarefília nevezetű fanzine, amit Dr. Lorenz kollégával készítettem. Ebben két magyar és két külföldi interjú volt. Amikor nekiálltunk a második számnak, menet közben Dr. Lorenz szólt, hogy nem tud elég időt szánni az újságra és kiszáll. E közben az Oral Climax földbe állt és Maniac-kal összedugtuk a fejünket és világra szabadítottuk a Tales Of The Morbid Butcherst. 2012-ben jelent meg az első szám, a többi már történelem, haha. Jelenlegi Hentes társaim sorger, Size és Sz. Anvil Kvlt is bandatagnak számít, aki a kezdetek óta a grafikáért felel. Káger Balázs és a Neverheard Distro is a kezdetek óta velünk van, mint elsőszámú támogató, aki közeli barátunk is egyben. Időnként felbukkan egy-egy vendég Hentes is, de nem kötelező jelleggel.   
 
Rockbook: Egy-egy fanzine megjelenés valóságos ünnepnap a hazai underground világában. Úgy tudom, hogy az idei esemény különösen fontos!
 
D.A.: Nekünk biztos ünnepnap. smiley Igen, az idei nagyon fontos, mert 10 éves lett a fanzine, és ennek örömére év elején és év végén is jelentkeztünk számmal. Vagyis a második december 17-én fog megjelenni. Nagyon büszke vagyok magunkra, hogy ilyen rövid idő alatt két 150 oldal körüli számot kipréseltünk magunkból. Nagyon feszített volt a tempó és az idegrendszert is megtornásztatta, haha. Legközelebb ilyen majd a 20. születésnapnál lesz. A különleges eseményt a negyedik magunk szervezett mini fesztivállal ünnepeljük meg, amit most tényleg az eddigiekhez képest hatalmasat fog szólni, elvileg. Most is, mint mindig a Supersonic – Blue Hell & Kvlt ad otthont, de most mind két teremben lesznek koncertek. Tíz hazai és egy portugál banda teszi tiszteletét nálunk. A fanzine megjelenés mellett most két féle póló is készül.
 
 
Rockbook: A fanzine-ban Dr. Amputátor néven írsz. Honnan jött a név?
 
D.A.: Semmi extra. Horrorfilmek iránti szerelmem és úgy gondoltam, hogy stílszerű, ha van valami írói nevem. 
 
Rockbook: Mit szólsz a rólad és hőstetteidről szóló Earth Plague dalhoz?
 
D.A.: Amikor először meghallottam nagyon meghatódtam és nagyon megtisztelő volt számomra. Size, aki a szöveget írta, Dávid és Patrik nagyon jó barátaim és átéltünk pár dolgot már az életben. Hogy vannak ilyen-olyan „hőstetteim”… Hát ez van, haha. Amilyen „party animal” vagyok épp annyira vagyok az ellenkezője is, amit sokan nem ismernek és nem is tudnák elképzelni. A youtube-os videó borítója egy pécsi Age Of Agony koncerten készült, amikor disznó vérrel le lettem öntve. Zseniális minden formájában. Innen is még egyszer nagyon köszönöm az elkövetőknek! Erről a véres sztoriról még annyit, hogy mikor a koncertről hajnalban mentem haza, természetesen busszal, egy idős hölgy mellé ültem és mondtam neki, hogy: „Sásdon ébresszen fel!” Ő csak rémült arccal bólogatott. Mikor hazaértem és bementem a fürdőszobába, akkor láttam a fejem, hogy nem sikerült valami jól lemosni az arcom, haha. Csupa vér volt a fejem és mikor anyám megkérdezte, hogy mit csinálok a fürdőben, csak annyit mondtam, hogy: Lemosom a vért.” laugh Erre kiakadt, de mondtam: „Nyugi, ez csak disznó vér.” Erre Ő: „Te nem vagy normális.” laugh
 
 
Rockbook: Melyek most a személyes kedvenc előadóid?
 
D.A.: A Nagy Öregek mellett néhány név a teljesség igénye nélkül: Abysmal Grief, Acid Witch, Age Of Agony, Ampütator, Bestial Holocaust, Black Capricorn, Blestian, Cybernetic Witch Cult, Diecold, DeathEpoch, Devastator, Devil Seed, Dusk, Earth Plague, Gargoyle, Ghoul Temple, Grim Destroyer, Hell’s Coronation, Her Highness, Hetumoger, Hocico, Hioctan, Human Serpent, Imperium (USA), Kolp, Ködszikra, Lucifer’s Children, Lucifer’s Fall, Marblebog, Mountain Witch, Mörbid Carnage, Nekkrofukk, Niedergang, Ordo Rosarius Equilibrio, OS, Ostrom, Puissance, Purification Kommando, Purulent Rites, Qassam,  Reverend Bizarre, Satan’s Cross, Sexmag, Siculicidium, Theosis, Tremor, Veér, Vérzivatar, Vorkuta, Warkult, Witchcraft (természetesen a hazai), Witchhelm, Wolfsgrey, Ygfan… Képtelenség felsorolni az összeset. 
 
Rockbook: Mit tanácsolnál egy, a színteret most felfedező fiatalnak?
 
D.A.: Ásson, csak ásson minél mélyebbre. Ne elégedjen meg a felszínnel és vásároljon kézzel fogható kiadványokat! Jah és vegyen Tales Of The Morbid Butchers fanzine-t! 
 
Rockbook: Véleményed szerint hogy áll a mostani magyar underground?
 
D.A.: Rengeteg banda, projekt van. Kiadók, disztrók is akadnak, de sajnos a fanzine színtér elég kopár. Sajnos egy kezemen meg tudom számolni, hogy mennyi nyomtatott sajtó aktív. Bezzeg a HC/punk színtéren. Mint fanzine szerkesztő én nagyon bírnám, ha több black/death/thrash, esetleg doom irányzatú újság működne. Lehetne közös partikat, találkozókat szervezni, cserélni, egymást támogatni stb. Split kiadványokat csinálni! Koncertek meg olyan nagy számban vannak, hogy az hihetetlen, viszont a vidékre ez már nem mondható el. A vidéki, leginkább a baranyai életet próbálom felrázni ismerősökkel, de leginkább a gyér klub kínálattal van a gond. Azt tudom, hogy a zenekarok nagyon szívesen jönnének és volt is pár saját szervezésű bulim is vagy az Andróval közös, de ezt rendszerességgel nem tudjuk biztosítani. Nyitott szemmel, füllel járunk és, ha lesz lehetőség azonnal cselekszünk. Két havi rendszerességgel én nagyon szívesen szerveznék bulikat, ha lenne egy fix klub, aki ezt biztosítaná. 30-40 embernek simán megtenném, mert sajnos ennél több látogatóra nem kell számolni. Bár ne nekem lenne igazam.  
 
Rockbook: Mikor és hol lehet Veled illetve a kiadód termékeivel találkozni a közeljövőben?
 
D.A.: Velem december 17-én a kilencedik Tales Of The Morbid Butchers fanzine release partin (Facebook esemény itt!). Disztrózni nagyon ritkán szoktam, pedig jót tenne a kiadónak. Bárkinek nagyon szívesen elviszek bármit a disztróból olyan koncertre, ahova én is tervezem az ellátogatást, de az árusítás nem az erősségem, pedig mint említettem, biztos jót tenne az FTP-nek. 
  
Rockbook: Köszönöm az interjút!
 
D.A.: Köszönöm az érdeklődést a munkásságom/munkásságunk iránt, a kollégáim nevében is! Hail Underground! 
 
 
 
Bakos Zoli
 
Fekete Terror Productions
https://www.facebook.com/feketeterrorprod
 
Tales Of The Morbid Butchers
https://www.facebook.com/totmb666
 
Tales Of The Morbid Butchers fanzine megjelenési buli
https://facebook.com/events/s/tales-of-the-morbid-butchers-9/702601537606226/