Bejelentkezés

x
Search & Filters

„A zene az ami éltet, és ezt sose fogom feladni” - Interjú Roncsák Marcell, szabadkai gitárossal



A szabadkai gitárost, Roncsák Marcellt legtöbben talán a tavalyi Ki Mit Tube kapcsán ismerhetitek. Küszöbön áll szólóprojektjének lemezmegjelenése is. Erről, terveiről, és úgy általában saját magáról kérdeztük őt.

 

 

Rockbook: Mit kell tudniuk az olvasóknak rólad?

Marcell: Huszonkét éves vagyok, Szabadkán élek, napjaimat zeneszerzéssel és privát oktatással töltöm. Az egész életem a zenéről szól.

Rockbook: Mióta zenélsz?

Marcell: Kiskorom óta körülvesz a zene, öt éves lehettem mikor a hangszerek iránt is elkezdtem érdeklődni. Először dobolni tanultam meg, még kisiskolásként belecsöppentem a zenekaros életbe is. Viszont nem elégített ki teljesen a dobolás, szerettem volna dallamos hangszereken is játszani ezért elkezdtem gitározni is, körülbelül tizenkét évesen. Zenei középiskolát fejeztem klasszikus ütőhangszer szakon és jazz gitáron, később a Vienna Konservatoriumba jártam. A dobolással aktívan már nem foglalkozom évek óta, a gitár teljesen átvette a főszerepet, zenekarozás helyett pedig a szóló-projektjeimre kezdtem fókuszálni.

Rockbook: Honnan jött az ötlet az egyszemélyes projekthez?

Marcell: Az alkotásban találtam meg magam. Szeretek szabadon kísérletezni és mindig tele vagyok ötletekkel, dallamokkal. Egymástól teljesen eltérő stílusokat is próbálok vegyíteni. Én így játszom, próbálok minél egyedibb, különlegesebb dolgokat kitalálni és megvalósítani.

 

 

Rockbook: Mely zenekarok/zenészek voltak rád a legnagyobb hatással?

Marcell: Zeneileg egymástól teljesen eltérő időszakaim vannak. Minden zenében tudok valami szépséget találni, legyen az metál, klasszikus, jazz, elektronikus, népzene vagy hip-hop. Jelenleg a kedvenc bandámnak a Deftones-t mondanám.

Rockbook: Ha jól tudom, van zenekarod is.

Marcell: Jelenleg koncertező zenekarom nincs, csak a szóló-projektem és egy kétszemélyes online zenekarom, a Planetary Divide. Utóbbival kiadtunk egy EP-t majd később pár számot, az egyikben vendégszerepelt Ryan Knight is, a The Black Dahlia Murder gitárosa. Ez a projekt jelenleg nem aktív, de a későbbiekben tervezzük kiadni az első albumunkat.

 

 

Rockbook: Útban van első szólólemezed, a „Treasured Secrets”. Kiknek, milyen zenei beállítottságú embereknek ajánlanád leginkább?

Marcell: Sokáig csak instrumentális dalokkal szolgáltam, egy éve viszont elkezdtem szövegeket írni, amik kezdetben verseknek és naplóbejegyzéseknek indultak. Miután összejött sok ilyen írás, elkezdtem kísérletezni a megzenésítésükkel és így lettek belőlük dalszövegek. Elkezdtem énekelni is, mivel nem tudtam volna elképzelni, hogy ezeket a személyes tartalmú dalokat más adja elő. Nyolc dal született és ekkor jött az album ötlete. A ,,Treasured Secrets’’ egy végtelenül őszinte lemez, amiben szabadon kiírtam magamból a gondolataim és érzéseim. Olyan embereknek ajánlom, akik szeretnek igazán átélni dolgokat, nem csak átsuhanni az életük felett. A dalok hangulata változó, eléggé elvont helyenként. Stílusilag behatárolhatatlan, a kisérletező jelző illik rá legjobban. Helyenként az alternative metal és grunge ötvözeteként jellemezném, néhol dark-ambient és pszichedelikus rock hatások is érezhetők. Mindenféleképpen szerettem volna valami különlegeset alkotni ezzel a dalcsokorral, úgy, hogy egyben hallatszódjon rajta a 90-es évek nyersebb zenei világa is. Az első dal ami kiadásra került a lemezről, a ,,Suburban Nightmares’’, ami eléggé erős reakciókat váltott ki az emberekből.

 

 

Rockbook: Kik működtek közre a lemez létrejöttéért?

Marcell: A lemezen minden hangszert én játszottam fel a házistúdiómban. A dobokat a szegedi Our Sound Recording Studio-ban rögzítettem. Az albumborítót Lak Róbert festette, aki egy tehetséges szabadkai képzőművész. A dalokhoz készült videókat Nagy Dávid szerkeszti jelenleg valamint a Kopó Duó-val is forgatunk egy videóklipet. Ők eddig is közreműködtek a számaim vizuális megjelenésében. Az albumon a végleges keverésért/hangzásért Sebők Szabolcs a felelős, akivel régóta dolgozunk már együtt, a Planetary Divide dalok hangzását is ő alkotta. Ő egyébként a Phrenia zenekarban tevékenykedik, mint billentyűs és dalszerző. Producerként pedig legutóbb egy zentai metalcore csapat, a Sequence bemutatkozó lemezén dolgozott.

Rockbook: Tervezed egy alkalmi, vagy akár állandó formációval színpadra vinni a dalokat?

Marcell: Volt már rá alkalom, hogy előadtam élőben is a régebbi szerzeményeim, legutóbb egy belgrádi fesztiválon játszottam egy mesterkurzus keretein belül ahol fellépett még David Maxim Micić is. Az albumomat is egyszer majd szeretném színpadra vinni, viszont szokásos koncertek helyett rendbontóbb megoldásokra lehet majd tőlem számítani, egybekötve akár más művészeti ágakkal is. Volt is már ilyen próbálkozásom és nagyon jól fogadta a közönség.

Rockbook: A technikára fogékony olvasók kedvéért: egész pontosan milyen cuccokat használsz?

Marcell: Teljesen tudatlan vagyok a technika terén, nem érdekelnek túlzottan ezek a dolgok. Annyit tudok, hogy a gitáromat Hóangyalkának hívják, hivatalosan pedig a Sterling by Music Man JP70D-PHW névre hallgat. Ez egy limitált szériás gitár amiből 40-et gyártottak a világon, és Dimarzio pickupok vannak benne. Erősítőt nem használok csak egy line 6 hangkártyát és egy pengetőm van amit öt éve használok és volt rajta egy béka de már lekopott.

 

 

Rockbook: Ha jól tudom szabadkai származású. Másabb a vajdasági/szerbiai zenei közeg, mint a magyarországi?

Marcell: Kisebb rétegekre tagolódnak ezek a közegek mindkét helyen. Vannak összetartóbb közegek is, bár sajnos ezekből van a kevesebb. Érződik egyfajta negatív energia is a zenei színtéren, ami azért káros, mert önmagában egy kisebb réteg követ alternatívabb, keményebb zenei stílusokat nálunk és még ez is egy egymást elítélő közeg tud lenni, pedig a zene arra kéne tanítson, hogy elfogadjunk, megértsünk másokat ahelyett, hogy ítélkeznénk felettük.

Rockbook: Mi volt az eddigi legkomolyabb eredményed?

Marcell: Pár éve megnyertem a Blessthefall zenekar által hirdetett gitárversenyt. Ez növelte a követőim létszámát, de az együttessel nem kerülhettem kapcsolatba. Ezentúl még indultam a Ki Mit Tube-on, ami egy internetes tehetségkutató. Itt bár nem értem el helyezést, szintén sok olyan emberhez eljutott a munkásságom akik addig nem hallottak rólam. A legnagyobb sikerként az olyan dolgokat élem meg mikor valakit igazán megérint és inspirál a zeném.

Rockbook: Mi leszel, ha nagy leszel? Zenével kapcsolatos területen szeretnél elhelyezkedni a későbbiekben, vagy más foglalkozás felé kacsintgatsz?

Marcell: Kizárólag olyan dologgal szeretnék mindig foglalkozni amiben kiteljesedhetem, amit szeretek és hozzátesz a mindennapjaimhoz. A zene az ami éltet, és ezt sose fogom feladni.

Rockbook: Végezetül: valami tanács azoknak, aki hasonló útra szeretnének lépni, mint te?

Marcell: Kitartóan és szenvedélyesen kövessétek a céljaitokat, amit magatok elé tűztök.

 

Elérhetőségek: Szóló-projekt oldal, Planetary Divide oldal, Youtube csatorna

 

 

Támogatónk a Nemzeti Kultúrális Alap és a Cseh Tamás Program.