Bejelentkezés

x
Search & Filters

Dave Edmunds

Megalakulás dátuma/Aktív évek: 
1968

További képek

Biográfia: 

A roots-rockerek közül talán senki sem mondható annyira hagyománytisztelőnek, mint Dave Edmunds, aki egész karrierjén át hű maradt az 50-es, 60-as évek rock & roll zenéjéhez. Edmunds számára a rock & roll történelme valahol 1963 táján örökre megállt – valahol, a Beach Boys első kislemezei után, de még a Beatles slágerei előtt. Miután a blues-rocker Love Sculpture zenekarban vezető gitárosként bizonyította rátermettségét, elindította saját karrierjét is, mégpedig úgy, hogy fáradságot nem kímélve újragyártotta a régi nagy slágereket, melyeket általában saját maga vett fel lemezre. Hosszú munkájának gyümölcseként megtanulta tökéletesen leutánozni a Sun, a Chess és Phil Spector felvételeinek hangzását, ami nemcsak számos brit kasszasiker sláger tulajdonosává tette, hanem olyan előadókkal engedte együtt dolgozni, mint a Flamin’ Groovies vagy a Brinsley Schwarz. Edmunds a kései 70-es években ért pályafutása csúcsára, mikor összeállt az ex-Schwarz basszusgitáros Nick Lowe-vel, hogy megalapítsák a Rockpile-t. Edmunds több éven keresztül készített albumokat a Rockpile-lal, és megállás nélkül turnéztak, melynek elismert angol slágerek egész sorozata lett az eredménye. Mikor azonban a csapat belső konfliktusok miatt elkezdett szétesni a 80-as évek elején,Edmunds is kifakult lassacskán a mindennapi zenei életből, annak ellenére, hogy akkortájt készítette el egyik legismertebb zenéjét producerével, Jeff Lynne-nel. Edmunds végérvényesen a 90-es években vonult vissza teljesen, beletörődve hogy ő már egy néhai rocklegenda.

A wales-i Cardiffból származó Dave Edmunds sosem pártolt el a még tinédzser korában felfedezett zenétől. A gitározás művészetét úgy sajátította el, hogy együtt pengetett az Everly Brothers és Elvis Presley számaival, vagy épp leutánzott egy-egy gitár-szólót James Burtontől, Chet Atkinstől és Scotty Moore-tól. Edmunds ezeken a zenészeken kívül lenyűgözőnek találta még Phil Spector felvételeit, csakúgy, mint az amerikai blues és country zenét. Edmunds több angol blues-együttesben is játszott a 60-as évek elején, majd egy időben megalapította a Love Sculpture-t is, ahová a basszusgitáros John Williamst és a dobos Bob Jonest hívta meg – utóbbit később Terry Williams váltotta. A Love Sculpture propagandafogása az volt, hogy a korábbi klasszikus dalokat egyfajta blues-os, pszichedelikus jellegű átdolgozásban tálalták. Így esett, hogy a saját feldolgozásuk a Khachaturian együttes SabreDance c. daláról az 1968-as brit slágerlista 5. helyén landolt. A banda mindössze egyetlen év alatt teljesen kiaknázta ezen sikerét, majd feloszlott.

Edmunds ezt követően visszatért wales-i otthonába és létrehozta a nyolc hangsávos Rockfield stúdiót Monmouthsire-ben, ahová beköltözött, majd a lehető legpontosabban megtanulta a régi kedvencek feldolgozásának csínját-bínját. Ezeknek a felvételeknek java részét Edmunds egyedül készítette el, bár Williams is gyakran besegített basszusgitárjával. Az egyik legelső felvétel, amit a Rockfield-es összejövetelek eredményeképp megjelentettek, tulajdonképpen pont legkevésbé tükrözte Edmunds stílusát, mivel a szám replikájának elkészítése helyett inkább a dal eredeti forrásanyagából indultak ki. A Smiley Lewis ’I Hear You Knockin’’ című számának Edmunds által kipofozott verziója, amibe Edmunds vokálját egy telefonvonalon keresztül vették fel, mázlista módon sikeres lett, és nemcsak Angliában, de Amerikában is a legjobb tíz dal közé került. Edmunds ezen felbátorodva gyorsan kiadta a Rockpile első nagylemezét, amin egyszerű régi dalok feldolgozásainak kollekciója szerepelt, s ami szerény népszerűségre tett szert. Az ezt követő néhány évben felvette a második album, a ’Subtle As a Flying Mallet’ anyagát is. Ezzel párhuzamosan olyan hasonló zenei ízlésű rockerek zenéjét vette fel újra, mint a Ducks Deluxe, a Flamin’ Groovies és a Brinsley Schwarz.

1974-ben Edmunds röviden feltűnt a Stardust című filmben, és segített összeállítani a film zenéjét. Szintén ebben az évben legyártotta a Brinsley utolsó felvételét, a ’New Favourites’-t. Munkájuk alatt Edmunds és Nick Lowe basszusgitáros barátsága új erőre kapott, így Lowe pár évre a zenész fő munkatársa lett. Ő volt az, aki rábeszélte Edmundst, hogy távolodjon el a feldolgozásoktól, és adjon elő új dalokat, főleg olyanokat, amik felidézik a rock & roll régi szellemét, és amiket maga Lowe írt. Miután piacra dobták a Subtle As a Flying Mallet újabb, 1975-ös kiadását - amin két szám is hatalmas siker lett (’Baby I Love You’ és ’Born to Be With You’) -Edmunds fokozatosan Lowe saját anyagára kezdett hagyatkozni, és hozzá hasonló mentalitású új-, vagy kevésbé ismert régi dalok után kutatott. Ezért cserébe Lowe újra beállt Edmunds turnézó bandájába, a Rockpile-ba, amiben akkoriban a dobos Terry Williams és a gitáros Billy Bremner voltak a tagok. Az első olyan album, amin az énekes és barátja közösen munkálkodott az 1977-es ’Get It’ volt, ami mellesleg az első olyan produktumuk, melyet a Led Zeppelint is pártoló Swan Song vállalat adott ki.

A ’Get It’-et jó kritikával illették, ahogyan a következő albumot, a ’Trackson Wax 4’-t is. Ez volt az első olyan lemez amit Edmunds a Rockpile segédletével adott ki. A Rockpile ekkorra már folyamatosan turnézott és elképeszetően jó véleményeket kapott az angol sajtótól, akik a bimbózó újhullámos zene képviselői közé sorolták őket, főleg fékezhetetlen, vad energiájuk miatt. 1979-ben az együttes visszatért a stúdióba hogy egyidejűleg dolgozzanak Edmunds ’Repeat When Necessary’ és Lowe ’Labour of Lust’ című alkotásán – a munkafolyamatot a BBC dokumentumfilmje, a Born Fighter is megörökítette. Mindkét elkészült felvétel sikert aratott, Edmundsé később a ’Girls Talk’ és a top 20-as ’Queen of Hearts’ című számokat ihlette. Utóbbit Juice Newton később újra feldolgozta, ami áttörést jelentett saját zenei karrierjében. A Rockpile 1980-ban ismét visszatért a stúdiómunkához, hogy elkészítsék a csapat első igazán érett albumát, a ’Seconds of Pleasure’-t. Az alkotómunka ideje alatt először kerültek felszínre az Edmunds és Lowe között húzódó ellentétek, melynek hatására ezúttal olyan albumot adtak ki a kezeik közül, ami nem tükrözte igazán jól az együttes élettel teli stílusát. A közönség többé-kevésbé jól fogadta a ’Seconds of Pleasure’-t, de a banda útjai elváltak az album turnéját követően.

Edmunds első Rockpile utáni lemeze, a ’Twangin’’ 1981-ben jelent meg, többek között olyan számokkal, amikhez Williams és Bremner is hozzájárult. Az album egy kisebb siker volt, főleg a John Forgety dal, az ’Almost Saturday Night’ feldolgozása miatt. A rá következő évben Edmunds a Columbiával kötött szerződést, amit a szintén közepesen népszerű ’D.E. 7th’ című lemez kiadása követett. Az 1983-as évben kiadott ’Information’ elkészítése folyamán Edmunds Jeff Lynne producer segítségét kérte, aki egykor az Elecric Light Orcestra tagja volt. Egy progresszív rock-veterántól nem meglepő módon Lynne kiegyensúlyozottabb zenére ösztökélte Edmundst, azt tanácsolva neki, hogy vezesse be a dobgépet és a szintetizátort. Bár a kritikusok véleménye megosztó volt, az ’Information’ mégis sikeresnek volt mondható az Egyesült Államokban, ahol a ’Slipping Away’ című dal vált slágerré. A páros az ezúton kikísérletezett formulát folytatva állt elő a ’Riff Raff’-fal ’84-ben, ami csiszolatlansága ellenére bombaként robbant a köztudatba.

A korai 80-as években Edmunds a rockabilly műfaj nagy visszatérőinek, a Stray Cats-nek csinált felvételeket, majd ’84-ben az Everly Brothers visszatérő albumát, az ’EB 84’-t is elkészítette. Mivel szólókarrierje a Riff Raff után kissé megrekedt, Edmunds még egy ideig más előadók felvételeivel foglalkozott, például k.d. lang ’Angel With a Lariat’ nevű debütáló albumával, illetve a ’Fabulous Thunderbirds’ áttörést hozó lemezével, a ’Tuff Enuff’-fal. Saját pályafutásához csak 1987-ben tért vissza az élőben előadott ’I Hear You Rockin’’-nal, mely azonban szinte teljesen észrevétlen maradt. Három évnek kellett eltelnie, mire előrukkolt a ’Closer to the Flame’ című, 6 éve először stúdióban készített albumával, amivel megosztó véleményeket gyűjtött be. Még ebben az évben újra felkereste Nick Lowe-t hogy együtt készítsék el a ’Lowe’s Party of One-t’. 1993-bana Rhino Records kiadó segítségével forgalomba hozták a dupla-korongos válogatásalbumot, az ’Anthology’-t. Egy évvel ezután Edmunds a ’Plugged In’-nel bukkant fel újra, ami a ’Subtle As a Flying Mallet’ óta az első egyszemélyes produktuma volt. A ’Plugged In’ elismerő kritikát érdemelt ki, ami arra ösztönözte Edmundst, hogy sok-sok éve az első turnéjával emelje ki az album sikerét.