A The Hellacopters egy svéd garage rock banda, mely 1994-ben alakult, Nicke Andersson (ének és gitár), Dregen (gitár), Kenny Håkansson (basszusgitár) és Robert Eriksson (dobok) felállással. Andersson (becenevén Nick Royale) az Entombed dobosa volt, Dregen pedig a Backyard Babies teljesjogú tagjaként vált ismerté.

A Hellacopters eredetileg csak egy ún. „side projekt”, mellékprojektként indult, melyben a fő dalszerző és dalszövegíró Andersson volt.  A csapat végül az egyik legnagyobb svéd garage rock zenekarrá nőtte ki magát, a The Hives mellett.

A Hellacopters debütáló albuma, a ’Supershitty to the Max!’ 1996-ban elnyerte a svéd Grammy-díjat. A KISS-szel indultak turnézni, de előtte bevették a zenekarba Anders Lindström-öt (Boba, vagy Boba Fett), aki ütőhangszereken és billentyűn játszott. Lindström eleinte csak úgymond részmunkaidős jogokkal rendelkezett a Hellacopters-ben, 1999 után vált teljes jogú tagjává a bandának. Az 1998-as ’Payin' the Dues’ album megjelenése után Dregen a Backyard Babies gitárosa lett. Helyére Robert Dahlqvist érkezett és az 1999-es ’Grande Rock’ album megjelenésével ő, valamint Lindström teljes jogú tagjává váltak a Hellacopters-nek. A zenekar megszilárdult és további három nagylemezt, és számos EP-t adtak ki, majd 2008-ban békés uton a zenekar feloszlott.

Megalakuás és a ’Supershitty to the Max!’

A zenekar nevét egy újságcikk ihlette, melyet Andersson és Dregen olvastak San Francisco-ban, mikor az Entombed-del turnéztak. A cikk arról szólt, hogy a CIA helikopterekkel kémkedett mexikói marihuána csempészek után, és a mexikóiak nevezték őket „hellacopter”-nek.

A zenekar első próbája 1994. november 4-én volt. Ez igazából egy jam session volt és két próba után a zenekar kiadta első kislemezét, a ’Killing Allan’-t 1995. január 5-én, a saját lemezkiadójuk, a Psychout Records gondozásában. A második, ’1995’ című kislemez kiadása után, a Hellacopters szerződést kötött a White Jazz Records kiadóval, és 1996 júniusában megjelent debütáló albumuk, a ’Supershitty to the Max!’ A korong egyben lett feljátszva és 26 óra alatt készült el. A banda elnyerte a svéd Grammy-díjat az albumért, majd a The Diamond Dogs gitárosát, Anders "Boba Fett" Lindström-öt kérték fel billentyűs posztra. A Hellacopters ezután a KISS-el indult egy országos turnéra, 1997 júniusában.

A ’Payin' the Dues’ és Dregen távozása

1997 februárjában, a csapat a következő, ’Payin’ the Dues’ című albumán kezdett dolgozni. A lemez olyan sikeres lett, hogy a svéd listák top20-as, a finn listák top30-as helyezései között volt. Andersson ekkor lépett ki az Entombed-ből, így teljes koncentrációval a Hellacopters-re tudott figyelni. A svéd turné állomásai között szerepelt az ország egyik legnagyobb fesztiválja, a Hultsfred festival is. Az esemény különleges volt, mivel a csapat egy titkos koncertet is adott egy félreeső színpadon. 1998-ban a Gluecifer-rel utazták be Európát. Nem sokkal később Dregen a Backyard Babies csapatához távozott.

Dregen turné közben hagyta ott a Hellacopters-t, így Chuck Pounder és Mattias Hellberg csatlakozott a bandához, a Skandináviát, az Egyesült Államokat, és Kanadát felölelő turnén. Az amerikai turné közben a csapat együtt jammelt a legendás detroiti rockerrel, Scott Morgan-nel, a Sonic's Rendezvous Band-ből.

A ’Grande Rock’ és Dahlqvist debütálása

1998 szeptemberében a banda rögzítette harmadik albumát, mely a ’Grande Rock’ címet kapta. Második gitáros hiánya miatt Lindström és Hellberg is hozzájárult az anyag elkészüléséhez gitáron.  Hangzásvilágban az új lemez eltér az eddig megszokottaktól, ami a ’70-es évek koszos Detroit punk/garage rock stílusához köthető.  Ennek egyik oka, hogy a csapat egy öreg stúdióban vette fel az albumot egy svédországi erdőben, ahol egy tapasztalt hangmérnök alakította ki nekik ezt a fajta hangzást. A ’Grande Rock’ nagy sikert aratott, egy héttel a megjelenést követően a lemez a svéd listák top10-e között szerepelt. Az ezt követő turnéra bérelték fel az amerikai gitárost, Robert Dahlqvist-t. A Hellacopters, a Wayne Kramer, a The Nomads és a Powder Monkeys társaságában indult turnézni.

A ’High Visibility’ Chips Kiesbye-al

2000-ben a csapat már Robert Dahlqvist-tal vonult stúdióba. Akkor érdemelte ki a „Strängen” vagy „String” becenevet.  A lemez producere Chips Kiesbye lett, aki előtte olyan előadókkal dolgozott együtt, mint Sahara Hotnights, Millencolin, Thåström, The Nomads, The Turpentines, a saját zenekara a Sator, valamint rengeteg más svéd rockzenekar. Kiesbye munkájával rendkívül meg volt elégedve a csapat, a későbbi Hellacopters lemezeken is ő dolgozott. A High Visibility tizenkét hetet töltött a svéd listákon, és aranylemez lett. A csapat a The Hives előzenekaraként, skandináv és európai turnéra indult, hogy népszerűsítse a lemezt, és ekkoriban a Hellacopters még ismeretlen zenekarnak számított. A lemez eljutott az államokba is és a csapat Amerikában is turnézott. Itt került rögzítésre a ’Goodnight Cleveland’ című dokumentumfilm.

By The Grace of God és a mellékprojektek

2002 elején megjelent a banda első válogatás albuma, ’Cream Of The Crap Vol 1.’ címmel, melyen olyan dalok szerepeltek, amik nem kerültek fel az addigi lemezekre. A CD-vel egy füzetet is kiadtak, melyben egy Andersson által tervezett plakát egyik fele volt. A plakát másik fele a ’Cream Of The Crap Vol 2.’-vel volt elérhető.

Később a zenekar húsz dalt rögzített a Stockholm-ban található Polar Studios-ban, melyből tizenhárom a ’By The Grace of God’ album részeként került kiadásra. A lemez kereskedelmi szempontból a zenekar legsikeresebb albuma lett, a svéd listákon második, a finn listákon pedig a nyolcadik helyen debütált. Az album címadó dala hét hetet töltött a svéd kislemez listán, és sikerének köszönhetően a rádióban és televízióban is felcsendült a dal. A nagy sikernek köszönhetően ebben az időszakban a Hellacopters volt a Rolling Stones és a ZZ Top előzenekara Stockholmban és Helsinkiben.

A következő album elkészítése előtt a zenekar úgy döntött a mellékprojektek miatt egy kis szünetet tart. Nicke Royale a The Solution nevű projektjén dolgozott Scott Morgannel és 2004-ben kiadták a ’Communicate!’ című albumukat. Nicke háttérvokálosként a The Cardigans ’Long Gone Before Daylight’ nagylemezén is közreműködött.

Dahlqvist egy új mellékrpojektbe kezdett, melynek a Thunder Expres nevet adta és Stefan Sundströmmel összeálva készítette el debütáló albumát ’Fula Gubben Hitler’ címmel. A borítóna maga Dahlqvist látható, keresztrefeszítve.

Rock & Roll Is Dead

A szünet után a Hellacopters kiadta a ’Cream Of The Crap Vol 2.’-t és további dalokat készítettek egy Vol 3. és egy Vol 4.-es lemezre, azonban úgy döntöttek nem folytatják a sorozatot, így 2005-ben megjelent a ’Rock & Roll Is Dead’. Az album címe (A Rock & Roll Halott) egy veleményt fejez ki a zeneiparról. A lemez a svéd listák harmadik helyén nyitott és a finn listák top 20-as helyezéseit is megjárta.  2006 márciusában újabb amerikai turnéra indult a csapat, valamint a The Hives, a Millencollin, és a Backyard Babies társaként is felléptek.

Head Off és a végső bejelentés

2007. október 12-én a Hellacopters bejelentette, hogy a következő, szám szerint hetedik albumuk, a ’Head Off’ kiadása után véget vetnek közös pályafutásuknak. A zenekar azt nyilatkozta, hogy semmiféle feszültség nem volt a tagok között, egyszerűen más projektek miatt hagyják abba a közös zenélést.

A’ Head Off’eredetileg a rajongók miatt jött létre és 11 feldolgozás dalt tartalmaz.

A lemez a svéd listák negyedik helyén debütált, valamint Finnországban és Norvégiában is a Top20-ban nyitott.

A Hellacopters október 25-26-án adta utolsó koncertjét, ahol számos barátuk és zenésztársuk is megjelent köztük a Sahara Hotnights, az Entombed, a Burst tagjai valamint Stefan Sundström, Texas Terri, és Pernilla Andersson is.

A feloszlás után

Nicke a Death Breath nevű formációjával folytatta zenei tevékenységét, melyet a The Hellacopters sideprojektjeként indított, valamint szólóalbumának rögzítését tervezte. Azt is elmondta, hogy a The Soulution nevű formációval is tervezi a koncertkörutat.

Robert Dahlqvist visszatért saját zenekarához, a Thunder Expresshez, akik kiadtak egy svéd nyelvű albumot 2009 elején.

Kenny Håkansson egy banda alapításába kezdett a dán Baby Woodrose zenekar dobosával. A névtelen bandát a „a pszichedelikus rock ala 1971” jelzővel illették.

Robert Eriksson a Tramp nevű zenekarban tevékenykedik illetbe a Szolnai Zenei Ifjúsági Központban is dolgozik.