2000-es évek rockzenéje a jelenben - Lies interjú
A miskolci székhelyű Lies még határozottan a karrierje elején jár, hiszen a trió projektje csupán 2022-ben indult. Igyekeznek a 2000-es évek rockzenéjét felidézni és például a frissen megjelent második nagylemezükön metál, skate-punk és hard-rock stílusú dalok is találhatóak. Többek között most a Living Once, Dying Twice anyagáról is kérdeztem őket.
Rockbook: Június 7-én jelent meg a második nagylemezetek Living Once, Dying Twice címmel. Miben más ez az anyag az elsőhöz képest és milyen volt a fogadtatása?
Lipták Richárd: Nagyon izgatottak voltunk már az album elkészítésekor is, hiszen sokat fejlődtünk mind emberileg, mind zeneileg az első album óta. A Living Once, Dying Twice sokkal érettebb lett, mélyebb témákat dolgoz fel, komplexebb hangszereléssel és bátrabb zenei megoldásokkal.
Rockbook: Manapság a zenekarok inkább egyesével adják ki a dalokat vagy kislemez formájában. Ti miért döntöttetek úgy, hogy egy második nagylemezzel rukkoltok elő?
Ricsi: Mi is hiszünk az album formátumban, mint azok a zenekarok akikre felnézünk. Szeretjük, ha egy lemeznek van íve és ha történetet mesél el. Persze mi is játszunk a kislemezekkel a promóció során. A teljes nagylemez megjelenése előtt három kislemezt is kiadtunk, de ezt már akkor is úgy terveztük, hogy ezek mind az album részei lesznek.
Rockbook: Az albumról a Chessy kapott egy videoklipet, illetve a Pity egy hivatalos dalszöveg videót. Miért pont ezt a két dalt emeltétek ki és mi alapján született meg a koncepció hozzájuk?
Buksa Bálint: Az előbb említett három előre megjelent dal közül kettőhöz videóklipet egyhez pedig dalszöveg-videót csináltunk. A Cheesy-nél a zene természetéből adódóan egyértelmű volt, hogy a klip, az életünk különböző szakaszai során készült képekből és videókból fog állni. A szemfülesebbek észrevehették, hogy a “legütősebb” dalokhoz viszont nem készült videóklip. Ezekre a jövőben fog sor kerülni, mert szeretnénk több időt szánni ezekre, hogy azok visszaadják azt a minőséget, amely ezekben a dalokban is megmutatkozik.
Rockbook: Nemrég részt vettetek az Öröm a Zene egyik tehetségkutatóján. Milyen élmény volt számotokra és milyen elvárásokkal indultatok neki?
Havasi Marcell: Nem volt különösebb elvárásunk, viszont az eredmény még az én végtelen mennyiségű pesszimizmusomat is felülmúlta. Nagyon jó tapasztalat volt. Örülünk, hogy egy szakmai zsűri előtt is meg tudtuk magunkat mutatni. Sok pozitív visszajelzést kaptunk, és a már meglévő kapcsolatok ápolása mellett újak kiépítésére is lehetőséget adott.
Rockbook: Szerintetek mekkora jelentőséggel vagy befolyással bírnak az ilyen jellegű tehetségkutatók egy-egy zenekar pályafutására?
Bálint: Nem egy példát láttunk már arra, hogy rendkívül nagy szerepet játszik egy-egy ilyen verseny egy zenekar életében, ismertségének növelésében. Nyilván “csak” ez egyedül kevés, de ha jól használod ki a lehetőségeket, előnyödre válhat.
Rockbook: A Zeneger Fesztiválon is színpadra álltok. Mit vártok ettől a koncerttől? Az új dalokat részesítitek előnyben már élőben?
Marci: Természetesen. Nagyon várjuk már, hogy élőben is megszólaljanak az új számok. Tudjuk, hogy lesznek ott a már meglévő táborunkból, ami miatt mindig nagyon hálásak vagyunk, hogy bárhol, bármikor, bárki előtt zenélünk mindig eljönnek azért, hogy minket lássanak és halljanak, de mindemellett ami a legjobb része a dolognak, hogy rengeteg új ember előtt lesz lehetőségünk zenélni egy hatalmasat a színpadon.
Rockbook: Számotokra mi a legnagyobb kihívás a terjeszkedés szempontjából? Hogyan próbáltok meg ennek ellenére is újabb közönséghez elérni?
Bálint: A legnagyobb kihívás szerintünk az, hogy a mai zajos zenei világban eljussunk az emberekhez, kifejezetten ebben a stílusban. Igyekszünk minél több és minél közvetlenebb koncerteket adni. Szerencsések vagyunk, mert úgy látjuk, ha már sikerül eljuttatni hozzájuk a zenénket, akkor meg is fognak minket kedvelni.
Rockbook: Vannak új hatások, amik folyamatosan formálják a hangzásotokat?
Ricsi: Abszolút. Mindannyian más-más stílusokat hallgatunk és ezek akaratlanul is hatással vannak ránk és a zenénkre. Az új lemezen például egy alternatív hatás is megjelent: felcsendül egy-két metál dal is a tőlünk megszokott skate-punk és hard-rock stílus mellett.
Rockbook: Hogyan változtatok ti magatok az első lemez óta, emberként, zenészként és csapatként?
Bálint: Felnőttünk! Rengeteget fejlődtünk és tanultunk mind zeneileg mind emberileg, és ez a dalainkban, a munkánkban is megmutatkozik. Már tudjuk, hogyan működjünk együtt mint egy család, és ennek lett a gyümölcse ez a lemez. Összecsiszolódtunk csapatként, sokkal tudatosabban is állunk már a dalíráshoz, koncertekhez, stúdió munkához. Ez abban is megmutatkozik, hogy mellettem Marci is beállt a dallamok írásába. Ma már jobban kezeljük a nehézségeket és tudjuk, ki, mit, miért csinál, de ez annak köszönhető hogy már jó sok kilométert megtettünk együtt.
Rockbook: Elég sok hozzátok hasonló fiatal zenekart lehet manapság felfedezni. Mi az a különleges vonás, ami esetleg ki tud emelni titeket ebből a felhozatalból, ami csak rátok jellemző?
Bálint: Nagyon örülünk, hogy ennyi fiatal nyúl manapság hangszerhez, és még jobb látni, hogy ennyien állnak össze, hogy megosszák egymással a zenélés örömét. Az egyik legészrevehetőbb eltérés közöttünk és más fiatal zenekarok között, hogy nagyon ritka (legalább is mi még nem találkoztunk ilyennel), hogy angolul írnak számokat, a legtöbb korunkbeli zenekar magyarul énekel. Műfaji egyediségünk pedig a sokszínűségben rejlik. Számtalan helyről inspirálódunk, ami megmutatkozik a zenénk hangulatában is: a punk-rock és a metál különböző rétegeit összemosva garantáljuk, hogy mindenki megtalálja azt a dalt, a jelenlegi diszkográfiánkban, amivel azonosulni tud.
Rockbook: Összességében is elmondható, hogy műfajon belül borzasztóan nehéz már igazán befutni. Szerintetek ez miért van? Láttok esetleg potenciált arra, hogy a jövőben könnyebb legyen nagyobb színpadokat is meghódítani?
Ricsi: Ehhez mindenekelőtt egy zenei átfordulás szükséges, hogy a fiatal közönség újra ezt a stílust preferálja. Sajnos, főleg hazánkban, viszonylag kevés ember és még kevesebb fiatal hallgat rockzenét. A másik oldalon pedig túlkínálat alakult ki, így ritkán történik meg az, hogy egy-egy zenekar befut. Sajnos egyre kevesebb klub és fesztivál mer kockáztatni. Ellenben nem gondolom lehetetlennek, amennyiben megvan a kitartás és a kemény munka.
Rockbook: Mik a rövid távú terveitek így a lemezmegjelenés után? Újabb klipek, turné, esetleg fesztiválok?
Marci: Jelenleg több koncert is szervezés alatt van, szeretnénk minél többet játszani az új anyagból. Tervben van még egy-két videóklip a lemezről, illetve dolgozunk azon is, hogy több fesztiválra kijussunk és megmutassuk, miről is szólunk mi pontosan.
Matyi-Szabó Nóri
Támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap és a Hangfoglaló Program.
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
