A budapesti Art of Disorder bemutatkozó albuma több mint biztató: 'Awakening of the Prophet' lemezajánló
A közelmúltban jutott el hozzám, nem sokkal az album megjelenését követően egy sajtóanyag, mely a budapesti Art of Disorder első albumát promótálta, és mivel a főszerkesztőnknek jó érzéke van ahhoz, kit kell megkeresni a különböző zenekarok és a zenei ízlések összekapcsolásában, gondoltam, meghallgatom, veszteni nem veszthetek semmit. De hogy ekkorát nyerjek, magam sem gondoltam volna.
A zenekarról annyit kell tudni, hogy 2019-ben alakultak, Molnár Zoltán gitáros kezdeményezésének köszönhetően, budapesti székhellyel. A csapathoz hamarosan csatlakozott Tasnádi Tamás basszusgitáros poszton, és az énekes személyét is megtalálták Balogh Attila személyében. Egy konceptalbum ötlete hamar megszületett a tagok fejében, az útkeresés során szépen sorban megtalálták a megfelelő hangzást, amit kerestek, és alakult az album időről időre. 2024-ben csatlakozott a bandához Turcsán Bence dobosként, és el is jutottunk oda, hogy 2025. január 17-én megjelent a bemutatkozó albumuk, ami az „Awakening of the Prophet” címet viseli.
Mielőtt jobban belevágnék, és még magam sem tudom, hogyan, de részleteiben venném az albumot sorra, nagyon fontosnak tartom az első benyomásom megosztani. Ahogy meghallottam az első dallamokat és a zenekar megszólalását, azonnal feltűnt, hogy itt valóban érett és összeszedett csapatról van szó, akik tudják, mit akarnak és azt is tudják, hogyan kell megvalósítani. A hangzás kiváló, a dalok nagyon jól fel vannak építve és egységes a lemez, nincsenek töltelékdalok, pontosan és hibátlanul kivitelezett a koncepció. Elsőre a Dream Theater hangzásvilága ugrott be (azt hiszem, nem véletlenül), de míg az új DT album (kiválósága ellenére) nem minden tekintetben éri el a korábbi kreativitásuk csúcsát, itt a srácoknál azt éreztem, hogy amit lehet, kihoztak magukból, és ez a lemez megérett, sallangmentes és remek. Jöjjenek hát a részletek.
Pontosabban kedves olvasó, most jöttek volna a részletek az eredeti tervek szerint, és bevallom őszintén, többször bele is kezdtem ebbe a részbe, azonban minden esetben esetlennek éreztem és hiteltelennek azt, amit írtam eddig, így újra és újra belekezdtem és minden alkalommal, hogy aztán újra és újra abbahagyjam. De miért is lett ez így? Azt hiszem, a magyarázat sokkal egyszerűbb, mint gondoltam volna. Elkezdtem többször is elemezgetni a dalokat, írogatni a jókat róluk, de mégsem éreztem azt, hogy kerek lenne a történet. Nem azért, mert nem jók a dalok, hiszen nagyon is jók, csak valamiért végeláthatatlan történetként éltem meg, hogy egyenként elemezzem vagy értelmezzem őket. És ezzel az hiszem, le is írtam, hogy mi volt magam számára a probléma azzal, hogy dalokra akartam szedni a lemezt. Ez egy konceptalbum lett, annak minden pozitív tulajdonságával. Koherens, nagyon szép íve van, érezhető a törődés és a felépítése is tudatos, mindamellett, hogy a zeneisége sem vész el egy pillanatra sem. Miért lenne arra szükség hát, hogy egyenként mutassam be a történet elemeit, ha egy könyvet sem fejezetenként elemzünk? Tehát arra biztatom most a kedves olvasót és leendő lemezhallgatót, hogy adjon ennek a koncepciónak egy esélyt, és ne dalonként, hanem elejétől a végéig, így meg fogja hálálni a mű a belefektetett energiát és egy elégedett csettintéssel lehet az album végén felállni, majd várni a következő végighallgatást, ahol újra és újra felfedezhetőek lesznek azok az apró nüanszok, melyeket a gondos kezek az értő fülek számára előkészítettek.
Ha szereted a Dream Theater remekműveit, mint például a Metropolis Pt. 2, vagy közel áll hozzád a Queensrÿche Operation: Mindcrime lemeze (esetleg a tavaly megjelent At Night I Fly collision/fusion/division Lp-je), ne hagyd ki ezt az albumot sem. Csak annyi a kérés, hogy ha esetleg a Dream Theater irányából közelíted meg a lemezt, ne azt a fajta zenei pornográfiát várd el, melyet Portnoyék képviselnek, hanem számíts egy sallangmentesebb, nagyon szépen letisztult anyagra. Azt hiszem, bemutatkozó anyagnak ez a lemez több mint biztató, és külön öröm, hogy hazánkban is tudnak hasonló stílusban kiváló albumot az asztalra tenni, és erre van is bizonyíték. Tessék meghallgatni, jó lesz.
Az album dallistája:
01. The Menace
02. Shelter For The Chosen
03. The Comet
04. Impact
05. A Familiar Unknown World
06. Interlude
07. Hundred Days
08. Alone
09. The Awakening Of The Prophet
10. Judgement
11. Death For The Damned
12. Legacy
Az album steamink linkjei: YouTube, Spotify, Apple Music, Deezer
Gede Norbert
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
