Bejelentkezés

x
Search & Filters

December 30-án különleges online koncerttel jelentkezik a Kiscsillag - interjú Lovasi Andrással

A magyar zeneipar helyzetéről, a vírus adta lehetőségekről és az online koncertezésről beszélgettünk Lovasi Andrással, természetesen a szociális távolságot megtartva, telefonon. 
 
Rockbook: Az első kérdéseim igazából arra irányulna, hogy hogyan éltétek meg a kialakult helyzetet, a karantént zenekari szinten? Hogyan ért benneteket ez a leállás, tudtatok valamennyi időt hasznosan tölteni?
 
Lovasi András: Hát hogy is mondjam, az elején ez nyilvánvalóan sokk volt, hogy készültünk egy lemezzel erre az évre, megvoltak a terveink és nagyon lassan láttuk be, hogy nem lesz ezekből, igazából semmi. Ha nincs az az egy hónap nyáron, amikor azért tudtunk koncerteket tartani, és egy csomó jó pillanattal gazdagodtunk, akkor ez sokkal nehezebb lenne most. Azóta elkezdtünk új dalokat csinálni, néha-néha próbálunk, de nem mondhatnám, hogy nagyon összejárunk. Amikor találkozunk, akkor is inkább csak beszélgetni szoktunk, hogy kivel, mi van, mit csinál… Közben azért mindenki dolgozgat otthon, de valahogy ehhez a közös munkához az kéne, hogy legyen előttünk valami cél.
 
Rockbook: Még áprilisban, amikor nagyon új volt mindenkinek ez a helyzet, készítettetek egy karantén klipet a Nem szégyellem című dalotokhoz. Azt érzem, ez kicsit lelkesítésként készült, hogy az emberek tartsanak ki! Milyen volt ez a munkafolyamat?
 
Lovasi András: Az egy ilyen érdekes kihívás volt. Kitaláltam, hogy mindenki otthon készítsen videókat, kicsit egymásra is licitálgattunk, hogy ki, mit csinál, milyen ötletei vannak. Az nagyon jó volt! Mindenkinek a felesége vagy a barátnője volt az operatőr, hisz nem volt otthon más. Olyan szempontból is jó volt ez a feladat, hogy az ember így a saját családjával kicsit elkreatívkodhatott. Akkor még komolyabban vettük ezt a maradj otthon dolgot és tényleg 1-2 hónapig ki se tettük a lábunkat otthonról. 
 
 
Rockbook: Láttam, hogy márciusra és májusra is tettetek már ki időpontokat. Ezek szerint úgy számoltok, hogy addigra már talán helyreáll az élet?
 
Lovasi András: A mostani állapot szerint márciusban már lesznek könnyítések és 50-100 fős közönség előtt lehet már koncerteket csinálni, akár ilyen egy szál gitáros produkciókat. Aztán május vége felé, persze bizonyos korlátozásokkal, talán már újraindulhatnak a koncertek. Már csak azért is bízom benne, mert ha a jövő nyári szezon is kimarad, mint ahogy az idei jelentős része, akkor a maradék túlélők sem fognak talpon maradni ebben a közegben. Nem tudom, honnan fogjuk tudni folytatni. Egyszerűen eljön az az idő, amikor már nem lesz mit csinálni és mindenki kimegy külföldre vagy elkezdi eladni a felszereléseiket… most is tele van már az internet felszerelésekkel, tehát a háttérben szépen legatyátlanodik az iparág. 
 
Rockbook: Lehet egyáltalán tervezni bármit is 2021-re? Vagy épp csak az orrotokig, amíg láttok?
 
Lovasi András: Ilyenkor egyet lehet, hogy „a”, „b”, „c” meg „d” terveket is készít az ember. Csak az a baj, hogy pont ez az a bizonytalanság, amivel nem nagyon tud mit kezdeni az a piac, ami nagy szervezést igényel. Talán a kisebb magyar fesztiválok megrendezhetőek, de mondjuk a Sziget nagy bajban van.
 
Rockbook: Ennyire bizonytalan helyzetben hogyan lehet dalszerzőként működni? Miből tudsz inspirálódni?
 
Lovasi András: Nyilván a dalszerzés az egyfajta terápia, nem véletlenül vannak művészeti terápiák a különböző lelki betegségekre. A kreativitás csatornája az ember számára valamiféle lehetőség, hogy a gondolatait, rossz látomásait kidolgozza magából. Az lehet kreatív forrás, hogy rosszul érzed magad a bőrödben. Természetesen egy csomó introvertáltabb embernek ez akár jól is jöhet, hogy arra van kényszerítve, hogy otthon üldögéljen.
 
Rockbook: Neked személy szerint segít?
 
Lovasi András: Nekem személy szerint az alkotói tevékenységemmel az volt az egyik legnagyobb bajom, hogy egy kicsit türelmetlen vagyok. Én szeretem, hogy ha kész van valami, azt mondhatom, hogy „itt van” és azt a két lépést hátrafelé, amit mondjuk megtesz a szobrász, ha elkészült a szoborral, azt én nem akartam soha megtenni. Viszont ez az időszak bizonyos értelemben rákényszerít arra, hogy ezt megtegyem. 
 
Most például dolgozom egy anyagon. Próbáltam egy viszonylag erős koncepció mentén megcsinálni, vannak benne prózai részek, dalok, sok mindent lehet belőle csinálni, még én sem tudom, hogy mi lesz belőle, de pont ez a jó. Ez most leköt engem. 
 
Általában azokból a dalokból, amiket meg szoktam írni, nagyon kevés nem jelenik meg. Így persze megjelennek rosszabbak is. Most viszont azt hiszem, bőven túlírtam már ezeket a dalokat. Most tartok húszon valahány dalnál, de ebből csak tízen párra van szükség, vagy ehhez az albumhoz csak nyolcra. Kicsit a bőség zavara uralkodott el, ami nyilván ennek a helyzetnek köszönhető, hogy ráérek.
 
 
Rockbook: Azt olvastam Raktárkoncertekkel kapcsolatban, hogy a rád jutó részt szétosztod fiatalabb zenekarok között. Ez is azért van, hogy segíts nekik fent maradni?
 
Lovasi András: Nézd, a Kiscsillag zenekar nem áll annyira jól, hogy ezt a raktárkoncertet ne vállalja el. Én nem vállaltam volna el, viszont a kollégáim nevében nem mondhatom azt, hogy erről a pénzről lemondok. Ezért viszont úgy döntöttem, hogy „jó, csináljuk meg!”, viszont a rám eső részt szétosztom zenekarok között, hangfelvétel készítés céljából. 
 
Egyszerűen megpályáztattam azt a pénzt. Mivel én is sokszor szoktam pályázni, tudom, mennyi munkával jár egy ilyen pályázatot megírni, de kitaláltam, hogy egy olyan pályázatot fogok írni, ahol nem kell minden hülyeséget hazudni, hanem csak el kell küldeni egy dalt meg egy próbatermi vagy koncertes verziót, hogy lássam, milyen élőben a produkció. Szerintem az sokkal többet mond a zenekarról, mint az, hogy egy stúdióban hogyan kozmetikázzák a dalt. 
 
376 pályázat érkezett és az a jó hírem van, hogy a mostani kora húszas generáció nagy mennyiségben ír jó dalokat! 70 valahányra írtuk azt, hogy ez valamiért jó! Először csak egy zenekart akartam, hogy nyerjen, de végül 14 produkció kap lehetőséget egy-egy kislemezre. 
 
Rockbook: December 30-án online koncerttel készültök, ahol a közönség kérhet dalokat. Hogyan jött az ötlet? Hogyan kell ezt elképzelni?
 
Lovasi András: Az ötlet onnan jött, hogy ilyen kilátástalan helyzetben az ember körbenéz, hogy hogyan tudna találkozni a közönségével. Tulajdonképpen adta magát, hogy a Trip hajón csináljuk meg, hiszen megvannak a stream-eléshez szükséges feltételek. Ezután, azon gondolkodtunk, hogy mi lehet az a tartalom, amiért fizetnének az emberek? Hisz van fent pár Kiscsillag koncert a neten, azért miért fizetnének, hogy megnézzenek még egyet? Ez most igazából egy kísérlet. Itt mindenki a sötétben tapogatózik. 
 
Mikor eldöntöttük, hogy legyen fizetős ez a koncert, akkor azt is megbeszéltük, hogy ezért cserébe viszont adjunk olyan tartalmat, ami exkluzívabb. Gondoltuk, hogy egy ilyen kis időutazással vissza megyünk a „Pirikének küldöm Karcagra” meg a „Mindenkinek, aki szereti!” világba, és most mi zenekarilag teljesítjük ezeket.
 
Rockbook: Hogyan tudtok erre készülni? Látjátok előre a kívánságokat?
 
Lovasi András: Karácsony után lesz négy napunk, akkor próbáljuk megtanulni azokat a dalokat, amiket addig az emberek kérnek. Akik megveszik a jegyüket, kapnak egy listát, amin betudják jelölni, hogy melyik dalokat szeretnék hallani a koncerten. Nyilván van egy rész, amit nem tudunk teljesíteni, de erre találtuk ki, hogy a Lecsó meg én utána DJ-k leszünk, és lejátszunk még párat azokból, amiket a koncert alatt nem tudunk teljesíteni.
 
Rockbook: Nagyjából egy klubkoncertnek megfelelő egy- másfél órás koncertre számíthat a közönség?
 
Lovasi András: Szerintem a DJ szettel együtt akár három óra is lehet, de a koncert valószínűleg másfél óra lesz. Majd meglátjuk, hogy jövünk ki a dalok konferálásával együtt. Természetesen ezért is jók lesznek a próbák, hogy egy kicsit kevesebb fehér folt legyen a képletben, mint ami most van.
 
Rockbook: Remélem, hogy jól fog sikerülni! Sok sikert kívánok hozzá, és köszönöm szépen az interjút!
 
A december 30-i streamkoncert Facebook eseménye itt elérhető!
 
 
Hetesi Júlia
 
Indexkép: Vörös Szabolcs