Bejelentkezés

x
Search & Filters

"Egyes zenekarok produkciója olyan, mint egy álarcosbál"



Az Avantasia frontembere, Tobias Sammet egy friss interjúban arról beszélt, hogy mennyire tartja fontosnak, hogy vizuális élmény is társuljon a zenéhez és külön kitért a maszkos bandákra is.
 
"Én a KISS-en és a Queen-en nőttem fel, de a Bon Jovi-t és a Def Leppard-öt is láttam úgy élőben, hogy igazán nagyszabású volt a produkciójuk középen elhelyezett színpaddal, pirotechnikával, hatalmas válltömésekkel és rengeteg pózolással. Aztán jött a grunge, amit sosem értettem. Az énekesek a cipőjüket bámulták és olyan szövegeket énekeltek, hogy 'itt vagyunk, szórakoztassatok minket...' Nem! Ti szórakoztassatok minket! Nem a közönségnek kell szórakoztatnia a zenekart, hanem fordítva, legalábbis én ezt vallom.
 
Szeretem a teátrális előadásokat, amikor valóban igazi show-t kapok és ehhez nem feltétlenül kellenek nagy és látványos dolgok. Ott volt például az AC/DC 1979-80 körül Bon Scott-tal. Angus Young iskolásegyenruhában és pucér seggel táncolt, mint valami őrült, Bon Scott pedig szakadt farmerben állt a mikrofonnál, mint egy igazi rockisten és nem is volt szükség ennél többre. Szóval számomra nagyon fontos a show, ugyanakkor az sem jó, ha ez már a zene rovására megy. El kell találni azt a nagyon vékony határvonalat, amikor még pont egyensúlyban van a kettő. A Queen és Freddie Mercury a mestere volt ennek. Freddie mindig önmagát adta és elérte, hogy az egész világ rá figyeljen. Amikor egy frontember a színpadra lép, gyakorlatilag az oroszlánok ketrecébe kerül, ahol egyszerre szegeződik rá tízezer szempár. Egy ilyen helyzetet csak az tud megoldani, aki elég magabiztos ahhoz, hogy gondoskodjon róla, hogy mindenki jól érezze magát és igazi show-t csináljon.
 
 
Viszont bevallom, hogy azokat a zenekarokat nem értem, amelyek maszkot viselnek és úgy tesznek, mintha csupa vér lenne minden. Ez számomra már olyan, mint valami álarcosbál vagy karnevál, de persze mindenki csinálja csak azt, ami neki jólesik. A KISS tagjai is maszkot viseltek, de náluk ez a zene és a produkció része volt. Ezzel szemben manapság, ha belelapozok egy metal magazinba - amiből sajnos már nincs túl sok - az az érzésem, mintha valamiféle jelmezes szerepjáték-katalógust nézegetnék. Az egyik zenész gladiátor, a másik farkas, a harmadik ez, a negyedik az... Részemről ez már az a kategória, ami elvonja a figyelmet a zenéről.
 
 
Szeretem a show-t és élvezem, hogy showman lehetek, de a színpadon sem leszek más ember. Nálam ez nem valami szerep. A kalapom és a ruhám a személyiségem része, viszont ugyanez egy gladiátor- vagy egy vikingsisakról már csak abban az esetben mondható el, ha a viselője nem teljesen komplett... Én mindig a tökéletes egyensúlyra törekszem. Fontos, hogy a közönség látványos show-t kapjon, de az is lényeges, hogy ez ne menjen a zene rovására."
 
Tobias Sammet 
 
Fotó: Liz Ramanand, Mary Ouellette, SheWillShootYou.com (főkép), Kevin Nixon (Tobias Sammet)