Érdekes banda a Fear Factory. Annak idején, 1995-ben letették az asztalra a Demanufacture-t, amiről szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy az egyik legnagyobb hatású metál lemez. Sok olyan dolog, ami manapság már klisé számba megy, ezen a lemezen volt először. Gondolok itt olyanokra, mint a hörgős verze - dallamos refrén páros, a gitárt követő lábdob, vagy épp a H-ra hangolás.

Annak idején ez a recept annyira bevált, hogy a mai napig ezt követi a banda. A Demanufacture-rel meg csinálták "A lemezt", és azóta is azon az ösvényen járnak. Szerencsére rossz anyag nem került még ki a kezük alól, de mind csak a nagy klasszikus mögött kullogott. Az idén megjelent 'Genexus' se fog trónfosztást elkövetni, de ettől függetlenül a csapat, és az idei felhozatal egyik legerősebb korongja lett.

Anno a 2010-es 'Mechanize'-on használtak először Dino Cezaresék 8 húros gitárt, és azt kell mondjam, hogy borzasztó jól áll a zenekarnak. Több dalban is irgalmatlan mélyre lemennek, a személyes nagy kedvenc 'Soul Hacker'-t például végig az alsó F# uralja. A kezdő tétel, az 'Autonomous Combat System' monumentális introja után meg is kapjuk klasszikus Fear Factory riffelést, itt már sejtheti a hallgató, hogy nem lesz ez olyan rossz. A legerősebb refrén díját kapásból a második dal viszi, Burton C. Bell hatalmasat énekel az Anodized-ban.

A lemez közepéig kapjuk az arcunkba a döngölést, hogy utána egy nagyon picit visszavegyen. A 'Church Of Execution' középtempós, elgondolkodtató világa, vagy a szinte már slágeres Regenerate segít megemészteni a lemez első felének olyan fajsúlyos, tipikusan FF dalait, mint a klipes 'Dielectric', a 'Protomech', vagy a címadó 'Genexus'. A lemezt záró 'Expiration Date' pedig igazi kellemes meglepetés, elektromos alapjával, és fülbemászó dallamával, a háttérben pötyögő zongorával. Ideális aláfestő zene egy koncertes lánykéréshez, hehe.

Összességében elmondhatom, hogy nekem tetszett az új lemez. Nem történt meg a 'Demanufacture' trónfosztása ugyan, de kétség kívül ez lett a csapat egyik legerősebb lemeze, ami azért egy ilyen veterán csapatnál nagyon pozitív. Nem a jéghegy csúcsa, de elég magasan van ahhoz, hogy kelljen már az oxigénpalack. Aki vevő a Fear Factory muzsikájára, azoknál garantáltan elsőre be fog találni, aki pedig csak most ismerkedne velük, azoknak is nyugodt szívvel tudom ajánlani (de a 'Demanufacture' ki ne maradjon).

Fear Factory - Genexus (2015) dallista:

01. Autonomous Combat System
02. Anodized
03. Dielectric
04. Soul Hacker
05. Protomech
06. Genexus
07. Church of Execution
08. Regenerate
09. Battle for Utopia
10. Expiration Date

Ozzi