Ennél beszédesebb címet aligha találhattak volna a germán rock istenek. Az előző, Sting in Tail album deklaráltan az utolsó stúdió albumnak készült a zenekar életében. Most emelje fel a kezét, aki elhitte, hogy tényleg így lesz! Meg lehet támadni őket, hogy lám elfogyott a pénz, még kivéreztetik a brandet amennyire lehet, stb.. Vajon mi újat mondhat még egy több mint 52 éves zenekar? És sajnos azt is látjuk néhány példán, hogy nem mindig sikerül méltósággal letenni a lantot. Nos a Scorpions legénysége azért tartja szorosan azt a bizonyos lantot, mert még mindig remek dallamokat tudnak előcsalni belőle. Persze nyilván pénzt is keresnek vele, de én biztos, hogy nem sajnálom tőlük amíg így teszik.

Persze a kor őket sem kíméli, de korántsem érezni kínosnak a jelenlétüket. Valószínűleg ők azért kisebb mértékben élték meg a „rakenrollt”, mint néhány kortársuk. Hatalmas sztárok voltak (akinek kétségei vannak efelől, az nézze meg a World Wide Live borítójának belső oldalát), de mégsem voltak hangos drog és alkohol botrányaik. Talán a volt NSZK nem is volt annyira táptalaja ennek.

Kezemben tartom a kissé szokatlan kiszerelésű kiadványt. Ilyen tokot még sosem láttam pedig megfordult már nálam egy-két kiadvány. A borító amúgy nem lett túl erős, de a középmezőnyben elfér. Igazából még mindig nem tudtam megfejteni, hogy mit ábrázol. Valami korona szerűség egy hangszórón, kilógó jack dugóval, ami közben egy színpad? A Scorpions sosem a borítóik miatt állt közel a szívemhez, de azért akadt a múltban egy-két jól eltalált.

Reméltem, hogy hamar elhesegetnek minden kétséget afelől, hogy ez a lemez bizony az alkotás visszafoghatatlan vágyából született. Megtörtént. Már az első, Going out with a Bangnél érezhető volt, hogy milyen jó hangulata van a lemeznek. A We Built This house is tovább viszi ezt a jó kedélyt. Mintha egy kiadatlan szám lenne ’89 környékéről. A Rock my Car meg ’86-ból. Itt már biztos voltam, hogy ez a lemez olyan alkotói fázisban született, hogy egyszerűen nem tudtak rossz lemezt írni.

Líra dalokban mindig is otthon voltak, most is kapunk nagy számossággal. A House of Cards szolíd egyszálgitáros hangulatú, míg az Eye of the Storm…hát szintén az. Az előbbi kicsit szomorkásabb. A Gypsy Life is erősen használja a Scorpions-os eszközöket. Itt már kicsit „elektromosabban” szólnak a gitárok, de ilyen dalokat valószínűleg reggelizés közben is tudnak írni, annyira érzik a témát.

A lemez gerincét viszont egyértelműen a jól eltalált, fogós, hard rock szerzemények adják. Amikor próbáltam a hangulatára jelzőt találni mindig ott volt a természetesség. Csak úgy gördülnek egymás után a jó kis témák. Ehhez szerencsére jó alapot biztosít, hogy Klaus Meine vigyázott a hangjára. Semmi görcsösség, semmi kényszeredettség. Igaz váratlan megoldásokból sincs tucatjával, de én egy percig sem hiányoltam a kísérletezgetést.

Mostanában többször találkoztam a „flow élmény” kifejezésével. A Wikipédiáról kölcsönözve a definíciót: „…az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől energiával töltődik fel, abban teljesen részt vesz, teljesen átadja magát a folyamatnak, és ebben örömét leli.” Kérem szépen ennek a lemeznek a hallgatása zenei flow élmény.

Itt lenne vége az írásnak, ha nem lett volna olyan piszok szerencsém, hogy a francia tour editiont szemlézhetem. Manapság szokás mindenféle edition címkével felkorbácsolni a birtoklási vágyat. Van ami valójában csak lehúzás, van ami érdekes és akad ami tényleg értékes plusz tartalommal bír. Ez a kiadvány viszont új kategóriát teremtett ugyanis ez a kiszerelés egyszerűen elképesztő! Vigyázat, túlzó felkiáltójel-használat fog következni!

Az album 12 dalához ugyanis hozzácsaptak 7!! bónusz számot. Nem feldolgozások, nem koncertfelvételek, nem demo változatok. Hat teljes értékű plusz dal. Ráadásul ezek is ugyanolyan jó dalok. A Crazy Ride vagy a Delirious is ízig vérig Scorp’. Nem is tudom mi alapján dönthettek arról, hogy mi kerüljön az albumra és mi legyen bónusz.

Ja hogy ez nem ér meg ennyi felkiáltójelet? Hát van még 2 bónusz DVD is, de úgy rogyásig pakolva, amilyet még nem láttam. Két komplett tavalyi koncert mellé még klippek, interjúk, dokumentum filmek is sorjáznak. A két dvd tartalma összesen 350!!!! perc. (A király visszatér bővített változata 237 perc)

Természetesen a koncertfelvételek hangra és képre is tökéletes minőségűek. Schenker pedig egészen elképesztő, hogy még mindig milyen kondiban van. Ez a lemez minden Scorpions kedvelő gyűjteményében helyet kell, hogy találjon.

Az album dallistája:

01. Going Out with a Bang
02. We Built This House
03. Rock My Car
04. House of Cards
05. All for One
06. Rock 'n' Roll Band
07. Catch Your Luck and Play
08. Rollin' Home
09. Hard Rockin' the Place
10. Eye of the Storm
11. The Scratch
12. Gypsy Life

bónusz:

13. The World We Used to Know
14. Dancing with the Moonlight
15. When the Truth Is a Lie
16. Who We Are
17. Crazy Ride
18. One and One Is Three
19. Delirious
 

vtb